Egri Ujság - napilap 1915/1

1915-04-18 / 107. szám

2. E Ü R i Ü J S A 0 19i5. április 18. A szevedések Golgothája. Megszökött egy egri tiszt az oroszok fogságából. — Gyalog Szibérián keresztül. Eger, április 17. Az erős hazavágyódásnak ama olt- hatatlan szent tüze, mely ott ég, ott lobog a magyar kivándorló szivében még akkor is, midőn a csillagos lobogóju respublika őt már rég a fiává fogadta, az a mindvégig fájó édes-busnostalgia, mely a szent haza veszélyének hire hallatára ronggyal burkolt patáju lovakon, ezer veszé­lyen át és oly sok szenvedés közt hozta haza egykor Lenkey kapitány legendás huszárjait,ez a hazavágyás,ez a honszeretet lángolt most is azokban a hősökben, kik orosz fogságba esve a Vladivosztok mellett levő rasdoi- nijei fogolytáborban ették az orosz kenyerét. Bántótíás nem érte ott őket, hi­deget, éhséget, ellenfél durvaságát nem szenvedték, őrzőik jól bántak velük, de a lelkűk mégis mindig itthon szárnyalt, szivük mégis min­dig hazavágyott. Az ott lévő magyar, osztrák és német foglyok közül 14 tiszt addig addig panaszkodott egymás­nak e leküzdhetetlen vágyáról, amig csak el nem határozták, hogy bár­mily viszontagságos legyen is a sorsuk, bármennyi veszedelem várja is őket, mégis hazaszöknek. A tizennégy hős katonatiszt között ott volt Witz Miklós. 3z egri cs. és kir. 60. gy e. zászlósa is, akinek tanácsára sikerült is az őrök éber­ségét kijátszva, elhagy.niok a fogoly­tábort. S hogy Kínába eljuthassanak, vak­merő elszántsággal gyalog vágtak neki a szibériai hósivat agnak. Ámde kínai vezetőik útközben elárulták őket az üldöző oroszoknak, akik hármat el is fogtak a menekülő foglyaik közül. Witz Miklósnak azonban sikerült akkor a többi társaival tovább me­nekülnie. A kietlen hósivatagban, csont fagyasztó hidegben emberfö­lötti fájdalmak és szenvedések kö­zött sikerült is majdnem a hires kinai falig eljutniok. Ott azonban utólérte őket az ős Szibériának vad halál-kaszása: a 30 fokos hideg. Rettenetes hózivatar lepte meg őket, örök szemfedővel boritva a hősök minden szenvedését, akik inkább meghaltak, mintsem tovább viselték volna a fogságot. Napok múlva- megfagyotton akadtak rá a hősök csoportjára. A rasdolnjei fogolytábor­ból bizottság ment ki és agnosz- kálta őket. A megrázó tragédia hő­seinek névsora eddig még nem ér­kezett meg, csak annyi bizonyos, hogy a szökevények között az indu­láskor ott voltak: Witz Miklóson kívül gróf Zierofin Premyslaus, a komáromi 5. huszárezred tartalékos főhadnagya, azonkívül egy uiánus- hadnagy, két Zeppelin léghajó ka­pitánya és egy porosz gránátos tiszt. Passzusok a Szépségek Könyvéből Reá; Szent, első versem édes ritmusa, Mit én Csengő szavad esengő koldusa, Loptam le lelked szép kis kapujáról. . . Egy bánat-asszony halandó szava: «Fiam, feledni könnyű ... En: Várlak . . . Siess haza ...» Azóta virraszt minden éjszaka. * Egy éccakám a zaklicyni gettón: Horpadt faviskó, . . . rozzant nyoszolya . . . 5 gyilkos kozákok rettentő nyoma: Csöpp ablakokban bomlott szemű lányok, * Halott virágok halvány mosolya. Reá: Fáradt lelkem szépséges ritmusa, S én : Koldusod, lelked kis kapuján . . . S csókok: miket nem csókaltam soha, És minden, amiért érdemes volt élnem: Reá, Te vagy Reá. (Kolomea.) KLEIST. & felmentették a feleség gyilkos katonát. Beszámíthatatlan állapotban követte eí tettét. — Becskei a harctérre akar menni Eger, április 17. Még bizonyára mindenkinek élénk emlékezetében van az a szenzációs esemény, amely még a mozgósítás első idejében a múlt év augusztus 6-ikán játszódott le az egri piacon a kora reggeli órákban. Egy Becskei Gusztáv nevű egri földműves ember, akit a mozgósítási parancs szintén fegyerbe szólított bajonettjével kiol­totta feleségének, Ipacs Rozália zöld­ségárus asszonynak életét. Az eset részletei a következők voltok: Becskei tette elkövetésekor már hosszabb idő óta különváltan élt a feleségétől, Ipacs Rózáitól, aki zöld- ségnemü és hüvelyesek darusításával foglalkozott. Becskei többször kérte a feleségét, hogy menjen vissza hozzá, ő megbocsát neki és nem lesz eddigi életéért semmi bántódása. Az asszony azonban hajthatatlan maradt, sehogy sem akart elválni szeretőjétől. Amint már emlittük Becskei az általános mozgósítás alkalmával szin­tén bevonult a es. és kir. 60. gya­logezredhez, amely pár nappal az­után el is iftdult a harctérre. Becskei az indulás előtt elhatá­rozta, hogy mielőtt talán örökre el­hagyja Eger városát, elbucsucsuzik a feleségétől, s még egyszer utol­jára felszólítja, hogy hagyja oda szeretőjét és térjen hozzá visz- sza. El is ment az asszony lakására, bekopogtatott az ajtón, de mikor az asszony meglátta, hogy az ura akar bemenni hozzá, nem nyitotta ki. — Becskei eltávozott. | Másnap, aug. 7-én reggel aztán felkereste a piacon és elmondta neki, hogy ő elmegy a háborúba, ne váljanak hát el haraggal, bocsás- ' son meg neki' és menjen vissza hozzá. Az asszony azonban rá sem hederitett a férje szavaira. Ekkor Becskei, aki kelleténél ivott indu­latba jött s az aszonyt a földre te- perte, kirántotta kiélesitett bajonett- jét és úgy döfte bele az asszony hatába, hogy a mellén jött ki. Az ; asszony eszméletét vesztette, azon- ban még mindig próbált j megszabadulni a gyilkos kezei kö- I zül. Mikor ezt Becskei látta, | ismét elővette oldalfegyverét és az | asszony fejét össze-vissza szurkába j vele. Az asszony néhány pillanat i meghalt. Nemsokára megérkezett | a katonai készültség is, mely szu- i ronyok között kisérte a feleleség- gyilkos katonát a Trinitárius kaszár­nyába. A feleséggyilkos 60 as katona ügyét e hó 10-én tárgyalta a Szé­kesfehérváron a hadbiróság, ahol az ügy végleges befejezést is nyert Becskei Gusztáv felmentésével. A vádlott védőjének indítványára a hadbiróság elrendelte több fővá­rosi elmegyógyász meghallgatását, akik megállapították, hogy Becskei a tett elkövetése alkalmával beszá­míthatatlan volt, ennek következté­ben a gyilkosság illetve az ember­ölés vádja alól felmentette a hadbi­róság, mert a kihallgatott orvos szakértők vallomása alapján meg­állapította, hogy a sok ital hatása alatt levő vádlottat a szerelemféltés s az egyszerű ember szemében nagy fontosságú megaláztatás, hogy a hi­tes felesége mással él együtt s fe- ségének merev visszautasítása any- nyira indulatba hozta, hogy tettét mindezen körülmények hatása alatt beszámíthatatlan állapotban, elvakult dühében követte el. Mindössze öt hónapi fogházra ítél­ték el a vádlottat, de részegség vét­sége miatt. Ebben úgy a vádlott, mint az ügyész megnyugodtak. Becskei azután azzal a kérelem­mel fordult a bíróság elé, hogy a harctérre szeretne menni s a bíró­ság meg is Ígérte neki, hogy ezt a kérelmét teljesiti. Aki feltámadt halottaiból. Nyolc hónap u!án küldött leve­let Szibériából. Eger, április 17. Halottaiból csak a Biblia idejében, a csodák korszakában támadtak fel az emberek, de csaknem a régi fel­támadások csodáival határos az a történet, amely a mi nagy napjaink­ban történt most Felsőtárkányon s amelyről a következő tudósításunk számol be. Nahoczki Antal, aki érseki ura­dalmi erdőőr volt Felsőtárkányon, még a mozgósítás első napjában bevonul és pár nap múlva ment is a tettek mezejére Galíciába, ahol hősiesen küzdött az első nagy harcokban az oroszok ellen. £gv ideig hűségesen Írogatta haza a leveleket feleségének, de csakhamar elmaradtak a levelek s egy ideig bizonytalanságban voltak a sorsa felől. Azután elkezdett a halál hire szállingózni haza külön­féle változatokban, de azért egészen megbízható hir egy sem volt, bár a felesége titokban már sokszor el- siratta Nahóczkit. Úgy négy hónappal a háború ki ■ törése után haza került mint sebe­sült a Nahóczki testvéröcscse, aki egy században szolgált a bátyjával. Ez azután meghozta a bizonyos hirt. Elmondta, hogy ott harcolt a bátyja mellett, aki vitézül verekedett mig egyik ütközetben egy orosz

Next

/
Oldalképek
Tartalom