Egri Ujság - napilap 1915/1

1915-04-15 / 104. szám

*■? H r* T T ■? . 'S Q .9 ez minden eredménye. A szövetsé­gesek frontja, amely előzőleg egye­netlen képet mutatott, amennyiben egyenesvonalu frontképződésnél ked­vezőtlen topográfiai viszonyok mel­lett erről beszélni lehet, megint egy vonalra hozatott, amelyen véresen omlott össze minden rohamon. Se­hol sem sikerült az oroszoknak a frontot szétszakitaniok. Ahol egy da­rabot előbbre jutottak, megint meg­erősített árkok és támaszpontok előtt találták magukat. A magyar határhelyiségekben nyugodtan folyik a normális és ha Eperjesre és Ho- monnára távoli ágyudörgés hallik, mégis az az örvendetes bizonyság uralkodik itt, hogy az oroszok nem fognak többé visszajönni. Az áttö­rés csak akkor sikerülhetett volna az orosz csapatoknak, ha megle­pően s gyorsan hajtották volna végre. Most amikor az idehozott przemysl sereg nagy része, amelyre mindent kockára tettek, a szövetsé­gesek drótsövényeinél a legnagyobb hősiességgel viselt ellentáliáson szét- forgácsolódott, az orosz hadvezető­ség sírba viheti reményeit Katonái­nak minden bravúrja, akik hasig besülyedve, hófalakon keresztülver­ték magukat, hogy az utánuk kö­vetkező rohamozó kolonnák utják egyengessék, a tüzérségi muníció­nak és mindenekelőtt az ember­anyagnak minden pazarlása, hiába­való fáradozás volt az osztrák­magyar és német csapatok ércfalá val és vezetőinek ügyes manövirozó művészetével szemben, amely a hegység okozta minden akadály ellenére összeköttetéseit oly kitűnő módon tudta eltolni, hogy mindig uj erők álltak rendelkezésre, ha va­lahol napokon át folyó szörnyű j harc után bágyadtság mutatkozott. ! A csata még nem fejeződött be, ■ de már világosan láthatók az oro- j szók támadó tevékenysége megbé- ! nulásának jelei. Ha a lelek nem csal­nak* az oroszok futámadásaiknál annyira elgyengültek, hogy egy ál- j talános ellentámadás, amelyhez azon­ban mindenesetre kedvezőbb idő­járás szükséges, szép gyümölcsöket ' hoznak. A Laborc-völgyben a kez­det már kitünően sikerült. Ezen a hegyes vidéken tízezer fogoly ejtése nagyszerű cselekedet volt. Ha át­tekintjük a csata eddigi folyásának összes eredményét, úgy ezt nyugod­tan mondhatjuk: igen kedvezőek a szövetségesekre nézve. Mert ha egyes helyeken csekély mértékben kevés területet fel is kellett áldozni, a front mégis áttörhetetlennek bizo­nyult és ami a fődolog, az a főtar- j talék, amely az oroszoknak még . rendelkezésükre állott az ezen a ; hadszíntéren folyó operációkhoz, eb- I ben a hatalmas küzdelemben óriási méitékben veszített harci erejéből, j Az Egri Újság a legjobb hirdetési orgánum. Heves- j vármegye legelterjedtebb i napi lapja. Vigyázzunk a köztisztaságra. Trágyatelepek a felnémeti utón. Mi történik a város utcáin. Eger, április 14. Egerben eddig mindig kellemes meglepetés érte az idegeneket. Még nem beszélhettem olyan emberrel, akinek első látásra ne az lett volna az impressziója, hogy Eger egy kies fekvésű, hangulatosan kiképzett rész­letekben gazdag, de legfőképen tiszta vidéki város. Ma alig lehet ez az impressziója az idegeneknek, pedig talán soha annyi idegen nem fordult meg Eger­ben, mint az utolsó pár hónap alatt. De most talán nem is hiúsági szem­pontból kellene sokat adni a köz- tisztaságra. A város polgárainak leg sarkalatosabb érdeke ma az, hogy csillogjon minden a tisztaságtól. Fokozottabb gonddal kellene a mai viszonyok közt mindenre, ami a tisz taságot előmozdítja. E helyett azt tapasztuljuk, hogy Egerben épen ma van a legtöbb kívánni való ezen a téren. Most, hogy a közigazgatási bizott­ság ülésén ez a kérdés felvetődött, egyre-másra érkeznek hozzánk a panaszok. Mindenki ismeri Egerben az érseki káposztaföldeket, amelyek a város egyik legforgalmasabb útvonala a felnémeti csinált ut mellett húzódnak el. Ezeknek a káposzta földeknek a bérlői azt panaszolják, hogy valaki vagy talán többen is, szemétlerakodó helyeknek tekintik ezeket a földeket és óriási mennyiségben hordanak ide trágyát, szemetet, rothadó állati hul­ladékot, amelyek itt a legforgalma­sabb ut mentén pokoli bűzt terjesz­tenek és a legveszedelmesebb miaz- máknak melegágyai. Tudomásunk szerint ez a terület már nem tartozik a város határá­hoz. A hídon túl már Felnémet ha­tára kezdődik s itt az egri járás fő- szolgabirája rendelkezik azért az ő figyelmét hívjuk fel erre a vissza­élésre. Ugyancsak nagyon sokat panasz­kodnak nálunk a Vécsey-utca lakói. A városnak nincsen piszkosabb utcájá a Vécsey-utcánál, pedig mióta a Vár-állomás megnyílt ez kivált nyálon a legforgalmasabb utcák egyike. Itt az történik, hogy az utcát valósággal gyűjtő csatornának te­kintik az utca lakói és a mosléktól kezdve mindent az utcára öntenek ki. Hozzájárul ehhez aztán, hogy a Vécsey-utca kövezete is egyike a legrosszabbaknak. Csupa gödör, ahonnét a kiöntözött hulladékok nem folyhatnak le, hanem megállanak és rothadnak. Felhívjuk mindezekre az illetékes körök figyelmét, hogy 'még mielőtt az igazán meleg időszak beáll, in­tézkedjenek a váráos kellő tisztasá­gáról, mert ez ma nemcsak külső csin kérdése, hanem a legéletbe­vágóbb szükséglet. Irodalom. Népfelkelők és egyévi ön­kéntesek könyve. Eger, április 14. Igen érdekes könyvet irt most egy tehetséges és nagyképzettségü egri ember Dr. Altorjay Sándor hon­védelmi ministeri s. fogalmazó. Olyan könyvet irt, amelyet a háború óta várva vártunk. Igaz ugyan, hogy az emberek már eléggé „beletanultak“ a háborúba, de nagyon sok — kü­lönösen a népfölkelés és egyévi ön­kéntességet érintő — kérdésben ma is a legteljesebb tájékozatlanság ural­kodik. Csak egypár, legaktuálisabb és legégetőbb kérdést ragadunk ki a könyvből: Ki lehet egyévi öskén- tes, ha erre még teljes igénye nincs ? milyen elbánásba részesülnek a csak : önkéntesi karpaszománnyal ellátott népfelkelők ? ki a „hadi önkéntes“? hová kell bevonulnij? kinek kell be­vonulni? mi történik a most bevo- nulókkal ? hogy lehet valaki népfel­kelő tiszt? ki bir felmentésre igény­nyel ? mi ennek a módja ? milyen dijakat fizetnek a hadiszolgáltatás­ként igénybe vett jármüvek, állatok után? ki kaphat segélyt? stb. stb. és tárgyalja mindezt világos, min­denki által érthető formában, azzal a biztossággal, amilyet csak a tár- gyonvaló tökéletes uralkodás nyújt. Benne van ebben minden idevágó intézkedés és nem csak az egyesek, hanem hatóságok is megtalálhatják benne a magukét teijes részletesség­gel. Altorjay dr. könyve felvilágosí­tást ad nemcsak a kötelességekről, de a jogokról is. Kiterjeszkedik min­den kedvezményre is, amelyek az egyévi önkéntes és hadiszolgáltatások, de különösen a felmentések tekinte­tében az egyeseket mégilletik. És nem esak az egyeseket, de az állam­nak is érdeke az, hogy a hadköte­lesség szempontjából tisztában legyen mindenki az őt terhelő kötelezettsé­gekkel és ismerje jogait is. — A mostani időkben, amidőn az emberek között, napról-napra úgyszólván, kü- lözböző téves nézetek terjednek el a hadkötelezettség egyik vagy másik viszonylatát illetőleg: valóságos jó­tétemény az ilyen könyv. Sok ember lesz, aki egy csomó fölösleges nagy fáradtságtól szabadul meg azáltal,' hogy e könyvet elolvassa. — Altorjay dr. könyvét minden olvasónknak, a ki valamelyes védkötelettség alatt áll, a legielkiismeretesebben ajánlijuk. Megjelent Budapesten Benkő Gyula Grill-féle udvari könyvkereskedésé­ben (Dorottya utca 2.) ára 1 kor. 20. tüdőbetegség , í gégehurat, I-, asatn ártraruf, j.-- ■•••• ■ • í löiMdie« | Ojabb rendelet a föld megmunkálásáról. Elveszik a földet attól, aki nem műveli. Eger, április 14. A földek megmunkálását célzó nagyfontosságu rendelet érkezett Hevesvármegye alispánjához. Ez a rendelet a töld megművelése érde­kében radikális rendszabályokat tar­talmaz. E szerint aki nem műveli meg földjétt attól azt elveszik. A rendelet kimondja, hogy a ha­szonbérlő tartozik iöldje megműve­léséről minden körülmények között gondoskodni. Ha akár katonai be­vonulás, akár más dolog miatt a bérbevevő nem képes a földjét meg­munkálni, akkor a tulajdonos visz- szaveheti a földjét, akármilyen szer­ződés áll is fenn közte és a bérlő között. Ez esetben a bérbeadó kö­teles megmüveltetni a földet s ha nem él ezzel a jogával, akkor azt elveszti. A bérlőnek csak az a joga van meg, hogy esetleg visszaköve­telje a földre fordított költségeit erre az esztendőre, továbbá, hogy ne fizessen árendát. Ha vitás kérdések merülnek fel a föld átadásánál, ezekben a közigaz­gatási hatóságok döntenek. Közsé­gekben az ötven katasztrális hold­nál kisebb földek dolgában elsőfo- kon a községi elöljáróság, másod­fokon a főszolgabíró, ennél nagyobb birtoknál elsőfokon a főszolgabíró, másodfokon az alispán dönt. Eger város területén a városi tanács az egyedüli bírói fórum. Ha valamelyik fél nincs megelé­gedve az Ítélettel, akkor három nap alatt jogában áll a rendes bíróságok­hoz fordulni s ott érvényesíteni az igényét. Az erre vonatkozó miniszteri ren­delet a kihirdetés napján lép életbe. A mi vármegyénkben alig lesz intézkedni való az ily-' rendelet ér­telmében, mert már is megtörtént a gondoskodás a földek legteljesebb megműveléséről. Hadi beszédek. Eger, április 14. A honvédelmi ministerium Had- j segélyző Hivatala népszerű füzetek- í ben kiadja azokat a tanulságos és léleknemesitő beszédeket, amelyeket a háború óta legkiválóbb államfér- i fiánk, főpapjaink, tudósaink, íróink és politikusaink tartottak a nyilvá- I nosság előtt, az Országos Hadse- ! gélyzó Bizottság felolvasási sorozatán, j A hazafias, igaz magyar szellemtől | áthatott beszédek retorikai szempont­ból is rendkívül becsesek. Gondo- ! latokban gazdag, gyönyörű munka valamennyi: a közönség jól teszi, ha a tizfilléres füzeteket megvásá­rolja és összegyűjti. Nagyszerű és maradandó emlékei lesznek e füze­tek annak a hazafias föllángolásnak és együttérzésnek, amely a nemzet minden rétegét oly megható módon ______________1215. ápriü: ;5

Next

/
Oldalképek
Tartalom