Egri Ujság - napilap 1915/1

1915-04-13 / 102. szám

2 i£ 0 H ? U J H \ G 1915. április 13. vállalkozó, akinek felszerelése is ! hiányos és kezdetleges, nem tud e téren kötelezettségének eleget tenni, j Főleg a kaszárnyában vagy azokon j a helyeken, ahol katonák vannak beszállásolva, rendkívül siralmasak az állapotok. Az ürszékek tartalma sok helyen kicsap és szabadon fo­lyik. Utasítandó volna a város, hogy : maga szerezze be a szükséges esz­közöket és végeztesse a tisztítást, mert a melegebb időszak beálltával a helyzet igy nem maradhat. Az alispán kijelenti, hogy ez a" hiba tényleg fenn forog, de azon­kívül is Eger város köztisztasága az utóbbi időben igen sok kívánni valót hagy maga után. Az utcákat nem tisztítják, a sarat az utakról nem húzzák le, a gyalogjárókat nem söprik. Több ízben szigorú rende­letet adott már ki, figyelmeztette a városi hatóságot, de rendelkezéseit nem vették figyelembe. Nem törődnek Egerben a köz- tisztasággal úgy, hogy ma Gyön­gyösön, amely pedig a közel-múlt­ban messze elmaradt e tekintetben Eger mögött, ami a köztiztaságot illeti sokkal jobbak az állapotok. Azért azt hozta javaslatba az al­ispán, hogy a közigazgatási bizott­ság küldjön most egy erélyes leira­tot a városhoz, lehet, hogy ennek majd több foganatja lesz. Védekezés a kiütéses tífusz ellen. Azután dr. Széky Péter intézett kérdést a főorvoshoz az iránt, hogy milyen elővigyázati rendszabályokkal lehet védekezni a kiütéses tífusz ellen. A főorvos válaszában kifejti, hogy a kiütéses tífusz a legveszedelme­sebb betegségek egyike, amelyhez képest a cholera, amely ellen ma már biztosan védekezik az orvos- tudomány, szelíd, igénytelen beteg­ség. A tudomány még nem ismeri a betegség terjedésének módját, lehet hogy a kiütéses tífusz a levegőben terjed s belélekzés utján fertőz, mint a tüdőpestis s ezért tehetetlen még ma vele szemben az orvos. A leg- ; hatásosabb véddkezés ez ellen a kór ellen is a föltétien tisztaság. Abban esetben pedig ha már a betegség kiütött, minden olyan tár­gyat, amellyel a beteg érintkezett, el kell égetni. Qazdasági jelentések. A gazdasági felügyelő szintén kedvező jelentést tett. A vetések ál lása jó s a viz és az egér ■ csak csekély kárt okozott. A tavaszi munkálatok a nedves időjárás miatt csak lassan indulnak meg, az állat- állomány egészségi állapota ked­vező. Az állatorvosi jelentés szerint a vármegye állategészség ügye már régen volt ilyen kedvező viszonyok között mint most. A fertőző korok mind megszűntek s csak igen kis számú községben fordul elő szórvá­nyosan veszettség és sertés pestis. Dr. Széky Péter arra hivja fel a figyelmet, hogy a gazdaközönség fordítson gondot a mesterséges ta­karmány termesztésére, mert a ned­ves időjárás miatt sok kaszáló még most is viz alatt áll s igy később takarmány hiánytól lehet félni. A többi jelentések érdekesebb adatokat nem tartalmaztak. Azután még töhb-kisebb jelentőségű kon­krét ügyben hozott a közigazgatási bizottság határozatot. Megszurta az élete társát. A részegeskedés áldozata. Eger, április 12. Duhaj ember volt egész életében Dománszky Gáspár, aki csak azért dolgozott, hogy keresetét minél előbb megihassa. Nem maradt meg nála a pénz, csak a legközebbi korcsmáig, ahol aztán a kereseté­nek mindig a nyakára hágott. S midőn már jól felöntött a garatra, nem volt nála duhajabb, brutálisabb ember az egész környéken. Fékez- hetetlen indulatának ilyenkor ura lenni nem tudott, amiért később társai is elkerülték őt, aki aztán hazatérve rendesen az élete társával éreztette kegyetlen, vad természetét. Hiába intették őt eleinte barátai, ismerősei, hiába kérlelte őt az asz- szony, kivel már 27 éve együtt élt, mind hasztalan volt. Társainak jó­akarata intései, az asszony kérlelése csak olaj volt a tűzre, mely még magasabbra lobbantotta benne a durva indulatok lángját. S azóta, hogy a háború kitört, még többet ivott és még többet duhajkodott. — Fogd be a szádat, te akarsz parancsolni nekem, mi ? — fe­lelte gorombán az őt kérlelő élete társának, Krupa Teréznek, ki hiába iparkodott csillapítani a nap-nap után részegen hazatérő Dománsz- kyt. Nemrégiben pedig, midőn az asz- szony szép szóval arra figyelmez­tette, hogy dolgozzék a részeges­kedés helyett, hisz’ most háború van és az itthonmaradt férfiaknak többet kell dolgozniok, még dur­vábban támadt rá: — Mi közöd hozzá, tán' paran­csolni akarsz te ... ? Most háború van és nekem senkisem parancsol. És ezután még többet ivott. Az : asszony pedig mindent elkövetett, hogy annyit kereshessen a zöldség- : árulással, amennyi naponta a kettő­jük ellátására szűkösen elég volt. Ez a létért való mindennapos küzde­lem a azonban nemsokára megtörte í az 51 éves asszony erejét s ereje fogytával, körülbelül egy héttel ez­előtt gyengesége s a kimerülés ágynak döntötte. Ámde Domdánszky, ki akkor is részeg volt, dühösen nekiesett és kihúzta a gyenge, beteg asszonyt az ágyból. — Tessék elhinni — mondá az asszony, kit ma a kórházban fel­kerestünk — nem bírtam állani a lábamon a gyengeségtől. Ak­kor is már elitta mind a pénzét és engem a piacra küldött, hogy a ke­vés zöldséget adjam el, mert neki pénz kell. De én mozdulni sem tudtam. Jaj, ha azt az ocsmány ká­romkodást hallotta volna! Pedig mindig káromkodott, hisz’ azért is kellett Gáspárt, a fiunkat már 2 éve kiadni a házból. — S most hol van a fiú? Jó helyen van kérem, tisztességes, jó, úri helyen, ahol nem hall oly ocsmány beszédeket és nem látja az apja durvaságait. Bár már én sem látnám többé a ... Heves köhögési inger vett a sze­gény asszonyon erőt, akit azonban az odasiető kedvestestvér mozdulat­lanságra intett. A szúrás ugyanis a tüdőt is érte, s ilyenkor a legcsekélyebb testmozgás is veszélylyel jár. Állapota azonban, bár nagyon sú­lyos, Szabó Ödön dr. kórházi fő­orvos szerint nem életveszélyes. A Ráczhegy-utca lakói közül, ahol a 27. sz. alatt laktak Dománszkyék, nagyon sokan ismerték a szegény asszonyt, ki becületessége és hűsé­ges iparkodása mellett majdnem életét áldozta egy arra érdemtelen embernek. S mindnyájan, kik ismer­ték, azt mondották, hogy tegnap este is, körülbelül 10 óra felé, midőn részegen hazatért Dománszky, a tőle pénztkérő Krupa Terézre vad­állat módjára támadt rá, miközben a vacsorára terített asztalról egy kést kapva fel, teljes erejéből az asszony mellébe szúrta. Dr. Cigler Henrik tiszti orvos részesítette elsősegélyben a vértől borított, eszméletlen asszonyt, akit azután a mentők szállítottak a kórházba. S a kórház első emeletén a 2 ik számú kórterem első fehér ágyán csak az az egy kívánsága van a szegény asszonynak: — Rossz volt, cudar volt az egész életében az uram s én csak azért imádkozom, hogy a fiú, a Gáspár, soha ne lássa, nehogy követhesse ily bitangjában az apját. Megkezdődik a városi burgonya árusítása. Az intéző bizottság ülése. Eger, április 12. A jóléti bizotttság intéző alosz­tálya ma délután is megtartotta ren­des heti ülését. Az ülésén Bayer Henrik városi tanácsos bejelentette, hogy a város által rendelt burgonyából 5 vagon már megérkezett s annak árusítása ezen a héten megkezdhető A bizottság úgy állapodott meg, hogy a burgonya elárusitását azon iiaí megkezdi és pedig kilogram- monkint 14 fillérért. Ennyibe kerül a városnak egy kilogramm. A bur­gonyát lehet kisebb-nagyobb meny- nyiségben vásárolni, kilogrammon- kint, de adnak egyszerre egy méter­mázsát is, természetesen csak fo­gyasztóknak és nem viszonteladásra. Az elárusitás az Uránia épületé­nek egyik Kaszinó-utcai bolthelyi­ségében történik és pedig szerdán és pénteken délután 2—5 óra között. Azután az élelmiszerek legmaga- gasabb árainak heti megállapítása következett. Az árakon nem változ­tatott most semmit a bizottság. A régi árak megmaradtak azzal a kü­lönbséggel, hogy a vaj egy kilog­rammjának árát 3 K 20 f-re emelte fel a bizottság. A rendőrkapitánynak a piaci ára­kat magában foglaló hirdetménye különben lapunk 4-ik oldalán ol­vasható. Kiutalták a hatósági gabonát. Burgonyával süssünk kenyeret. — Kik fogják árusítani a lisztet? Eger, április 12. Megírta már az Egri Újság, hogy a kormány értesítette a vármegye al­ispánját, hogy Eger város szükség­letére 90 waggon gabonát fog ki­utalni. Ma már az iránt is értesí­tést kapott a város, hogy abból a 90 waggonból 43 waggon lesz búza, rozs és árpa a többi pedig kukorica. Nem garantálhatja azonban a kor­mány, hogy ezt a mennyiséget is biztosítani tudja a város részére épen azért utasítja a hatóságot, hogy a város közönségét a legna­gyobb takarékosságra s főként arra figyelmeztesse, hogy burgonyát ke­verjenek a kenyérhez s ezáltal sza­porítsák a liszt mennyiséget. A kormány a város részére kilá­tásba helyezett gabonából már bi­zonyos mennyiséget ki is utalt a megőrlésre szerződött egri gőzma­lom részvénytársaságnak s igy pár nap rnulva már megkezdődik a ható­sági liszt elárusitása Egerben. Az árusítás utalványokra fog tör- ténni. Családonkint fogják az utal­ványokat Bayer Henrik városi taná­csosnál kiadni. Egy utalványon egy hónapra szóló mennyiséget utalnak ki és pedig személyenkint főzőliszt­ből 3 kilogrammot és kenyér liszt­ből 6 kilót. De minden utalványnak négy szelvénye liszt s egyszerre csak egy hétre való készlet váltható ki, egy szelvénnyel. Az elárusitást a lisztkereskedők fogják eszközölni, akiknek joguk lesz a kicsiben való elárusitásért kilogrammonként 2 fillért szedni. A lisztet a gőzmalomból a keres­kedők már keverve kapják s a vá­ros a keverési arány betartását lel­lenőrizni fogja. Ugyancsak ellenőrzik a liszt árusítókét is, nehogy az el­adás körül visszaélések történjenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom