Egri Ujság - napilap 1915/1
1915-04-11 / 100. szám
« 1915. április 11. A távirat feladási helye Oroszország Pensa nevű városa. Pensa nagyobb város Moszkvától délkeletre, a Volga alsó folyásának közelében, Orosz- Kaukázia északi részén. A távirat lartalma ennyi: Sámuel Fischer Miskolc. — ich bin gesund. Izidor. Bizonyosnak látszik, hogy most már hamarosan megjön majd az értesítés a többiektől is, akik Prze- myslben voltak. Itt egyúttal ezzel a hírrel kapcsolatosan arra kértük olvasóinkat, hogy ha véletlenül üzenetet kapnának azoktól a szeretteiktől, akiket Prze- mysl balvégzet a roppant orosz birodalom különböző távoli tájaira sodort, ne sajnálják a fáradtságot, közöljék azt szerkesztőségünkkel, hogy az Egri Újságban ezeket az üzeneteket közreadhassuk. Gondolják meg, hogy egy-egy ilyen üzenet mennyi megnyugvást és mennyi uj reményt kelthet azoknak a szivében, akik épen olyan kinzó várzkozással epednek egy-egy hirt adó sorért s akik még nem voltak oly szerencsések, hogy a várva-várt megnyugtató hirt megkaphatták volna. Az Egri Újság különben mindent megtesz arra nézve, hogy a Prze- myslben volt egyénekről hirt kapjon s a város közönségét megnyugtathassa. Orosz kémnek nézték Ginek professzort Gyöngyösön. Egy heidelbergi tanár kalandja. — A soklevelü boglárka áldozatai. Eger, április 10. Még bizonyára élénk emlékezeté ben van mindenkinek annak a szegény német nyelvmesternőnek kálváriája, akit a mozgósítás első izgalmas napjaiban kémnek néztek Egerben. Most legutóbb Gyöngyös akart az olcsó kémfogás dicsőségéhez jutni és megcsípett egy német tudóst, aki botanikai tanulmányok végett jött Berlinből Gyöngyösre. Az érdekes esetről az alábbi tudósítás számol be. Európa egyik legkiválóbb botanikusa, dr. Glück heidelbergi egyetemi tanár életének jentékeny részét a pocsolyában élő növények tudományos tanulmányozásának szentelte, de kutatásait nem zárhatta le, mert még nem volt egészen tisztában a soklevelü boglárka (ranunculus po nicilus) fiatal hajtásainak némely fejlődéstani problémájával. A pobléma megoldását pedig jelentékenyen megnehezítette az a körülmény, hogy a soklevelü boglárka az egész Európában csak egy helyen található: Magyarországon — közelebbről meghatározva: Gyöngyös határában, künn a Sár-hegynek nevezett dombon, amelynek teE G H i tején van egy terjedelmes pocsoja. Ott él és virágzik a soklevelü boglárka, a ranunculus ponicilus. Glück professzor tehát elindult Heidelbergből Gyöngyösre, hogy most, amikor nyílik a soklevelü boglárka, fiatal hajtásait megfigyelhesse. Budapesten a Nemzeti Muzeum növénytárának igazgatójánál Fiarszky udvari tanácsosnál jelentkezett, aki nehogy a német tudósnak valami kellemetlensége legyen, vele küldte a növénytár egyik tudós őrét, dr. Kümmerlé-t. A gyöngyösi tudomáuyos expedíció jól kezdődött: a két botanikus kiment a Sár hegy tetejére és ott a herbáriumát alaposan megtöltötte a soklevetü boglárka uj hajtásaival. Viszafelé menet az országúton találkoztak egy kaszás emberrel, ki durván rájuk kiáltott: — Maguk kicsodák? Mit keresnek itt? Kümmerle dr.-t bosszantotta ez a hang és ő is érdesen válaszol: — Mi köze hozzá? — Majd megtudják, mi közöm van hozzá — válaszolt a kaszás ember. Én községi elöljáró vagyok. A botanikusok tovább mentek s délután öt órakor beértek a gyöngyösi pályaudvarra. Gyanútlanul fel akartak szállni az épen indulni ké szülő vonatra, amikor a pályaudvart őrző népfelkelők igazolásra szólították fel őket. Az igazolás sikerült, de közben a vonat elment. Hat óra múlva indul következő vonat. Mit csinálhat két botanikus este hat óra hoszáig Gyöngyösön ? Bementek sétálni a városba. Egy trafikban képeslevelezőlapokat vettek. Glück professzor megkérdezte, hogy nincs-e olyan levelezőlapja, melyen a Sár-hegy rajta van? A trafikos- nak egy ötlete támadt. — Maguk orosz kémek! Rögtön ki is állt a bolt elé és a i járókelőket figyelmeztette, hogy orosz kémek vannak az üzletében. Dr. Kümmerle nagy fölénnyel i vette elő az igazolványokat, de hiába volt minden. A rendőr is megérke- í zett közben s ridegen kijelentette: í — Az utcán nem fogadok el igazolást. Előre. És odaérkezett társaival együtt elkezdte lökdösni és taszigálni a két botanikust. j A tömegből ekkor meszólalt egy . ur, egy járásbirósági jegyző : j — Én ismerem dr. Kümmerle urat. .. I E közbelépés használt. A rendőrök i előkerestek egy csendőrt, aki átnézte az iratokat, szétoszlatta a tömeget ! és a két botanikust szabadon bo csájtotta s a két tudós, akit alapo san megtapogatlak és meggyomroz- tak, megkönnyebbülten sietett ki Gyöngyösről a pályaudvarra. Gyöngyös város polgármestere — késő éjjel, mikor értesült a botrányról, kiment a pályaudvarra, a két tudós alőtt a város közönségének tT J 8 A tt nevében sajnálkozását fejezte ki és a brutális rendőrök megbüntetését megígérte. Háborús strófák. Változatok a lisztről. 1. Nem tudom én, melyik volt szebb, Melyik dicsőbb, nagyobb ? De azt tudom, hogy nálunk nemcsak * Holnap, de már ma: kopp. És haj mit ér nekem még annyi báj, Ha énem legbeljén valami fáj. A szépség szép s emelkedett dolog, De hát mit ér, ha a gyomor korog. Bizony hiába nincs olyan szép Egy elsőrangú parti viszt És nem lehet oly nagyhatású Egy snájdig 12-es tiszt. S kutassa bár fel a legszebb Adóniszt, Lehetetlen lesz nem csalódnia, Mert nincsen olyan briliáns egy Liszt Vagy egy Schubert rapszódia. Nem olyan szép az első szerelem, Nem nincs olyan egy nagy győzedelem, Amelyet Hindenburg arat A Mazuri tavak fölött vagy alatt. És nincs olyan szép egy bűvös álom, S nem olyan szép az ideálom, S hamvas nyakán a gyönge batiszt, Mint amilyen ragyogó, fényes, Elragadó, sőt tüneményes Ma egy parányi liszt. Sőt van, aki megkockáztatta azt a Merész állítást, hogy mellette Elbújhat ma az isteni Ásta, De nem, ezt mégse hiszem, Hiszen Szó sincs róla, e delnő vékony Félkézzel átfogom derékon, S a tü fokán is átbújik, ha kell De a liszt mellett ő sem bújhat el. Ez a dolog csak tiszta, Mert hol van annyi Hej! csak annyi liszt ma ? 2. Bűbájos husvét reggelén Elmentem egy liszteshez én És szóltam hozzá: Lisztesem Nem volna egy csöpp lisztje sem ? S a liszto mondta, hogy no, hogy na, Nincs annyi, hogy ma el fogyana. S úgy éjféltájba mérgesen Egy kis lisztet kimért nekem. Én szóltam: Jó éjt, tisztelem, S már ott is volt a liszt velem. S hazáig meg sem álltam. Ott Az ágynak dőltem én legott. Reggel még álommal szememben A liszt, az volt csupán eszemben, A liszt, melyért órákig álltam, De most sehol meg nem találtam. S tűvé tettem szekrényt, fiókot, asztalt Mig végre hü nőm megvigasztalt: Azt a kis pudert keresed, Már elhasználtam. Nagy eset. Nem ártott volna több se még, Egyszerre alig volt elég. Jack. 3 HÍREK. Eger, április 10. — Adományok a Vörös-Kereszt részére. Széky Péter dr. 50 koronát és Remenyik József né 10 koronát küldött be a Vörös-Kereszt egylet céljaira a vármegye alispánjához. — Hangverseny. Fényesen sikerült s magas színvonalon álló hangversenyt rendezett ma este Gás- párdy Katinka jónevü zeneiskolájában. A hangversenyen az intézet három kitűnő növendéke nagytehet- ségü tanárnői és mint vendég az egriek kedves jóismerőse Milassin Mariska működtek közre. Az élvezetes műsorral részletesen a legközelebbi számunkban foglalkozunk, most csak annyit, hogy minden szereplő a legjobbat adta s Milassin Mariskát ma is lelkesen ünnepelte a közönség. Holnap az egész estélyt, amelynek teljes jövedelme háborús jótékony célt szolgál, megismétlik. — A boldogok szigete az első filmjáték, mely a mozi sajátos követel méneyi szerint s a mozi számára Íródott. Alapjául nem regény, novella, dráma vagy pantomim szolgált. A boldogok szigete nem olyan anyag filmesitése, mely eredetileg már más műfaj részére készült, hanem az első kísérlete annak, hogy a filmművészet legszebb és legerősebb hatásait gesztusok és képekkel egységes cselekménnyé olvassza. A darab témája, kigondolása és feldolgozása teljesen újszerű: kedves szerelmi történet, melynek mi- thologiai keretet ad a zseniális rendező. Minden egyes jelenet oly elragadóan bájos és kápráztató, hogy csak bámulunk, misép lehetséges az, hogy az érzelmeket pusztán mozgással ennyire kifejezésre lehessen juttatni. Böcklin örökbecsű müvei elevenednek meg, mintha a rendezői pálca egy varázsvessző volna, életre kelnek a tenger istenei, a csábító vízi nimfák, a szerelemre éhes faun, a pajkos Ámor, meg a szerelmesek védője Psyhe. Ilye* művészi rendezésre csak egy ember vállalkozhat: Reinhardt. E klasszikus 6 felvonásos műfűmet mutatja be az Uránia mai két előadásán. Nyilttér.*) Eredeti amerikai kévéié mii zsineget legolcsóbb napi áron szállít A Magy. Kir. Államvasutak Gépgyárának Tezérügynök- sége Budapest, Vilmos császár-ut 32. *) E rovatban közlő,tekért nem váüal felelőséget a Szerk. Mm óz Egri légén.
