Egri Ujság - napilap 1915/1
1915-03-30 / 89. szám
■XXII. évfolyam. 1915. március 30, hedd. 89. szám. POLITIKAI NAPILAP Hirdetési áral^: Elöfi2eté*i árak: Melyben és vidéken postán küldve egész Évié 18 korona, — fél évre 9 korona, — ' — —" ~~ w *- ------ ítéletek 20, hatóságok, hivatalok árvi B egyed évre 4 kor. 50 fill., — egy hóra hirdetni. 8, magánváll, hirdetm. 5 fillér. = Dr. SETÉT SÁNDOR. KÁLLAY MIKLÓS fÄSSfÄffil: cm-ként nyiltéri közlemények, bírósági rerési á* Adóhivatal: Jókai Mcr-ntca 6. szám. ^ A „ 4 ^ bálbizottságok élesítései, köszönetnyfi. Mfgyet és helyközi telefon szám: 106. Kiadótulajdonos: DOBÓ 1STVAH-NYOMDA RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG. v,‘ 5 sorig 5 K. Egyesületek, [öszönetnyfi- ánitásai, feíülfiz. nyugtázása 20 sorig 5 K‘ Sgy hasznos uj pénzintézet Eger, március 29. A vidéki pénzintezétekre különösen fontos intézmény létesítésének eszméjével foglalkozik a kormány. P. nzin- tézeti Központot kivan alakítani. Az uj intézménynek nagyjából már a tervezetét is elkészítette a pénzügymi- nisterium. Az a vezérelv a tervezetben, hogy a pénzintézetek szövetkezeti formában és alapon tömörüljenek olyan autonom szervezetté, amely aztán a tagul belépő pénzintézeteket irányítsa, támogassa és ellenőrizze, hogy minden pénzintézet azokkal a gazdasági érdekeknek kielégítésével foglalkozzék, amelyek éppen a saját speciális geográfiái és természetes elhelyezkedésüknek legjobban megfelelő. Meg aztán, hogy működésűk mindenkor arányban legyen a saját tőkeerejükkel. Csakis így re- mélhelő, hogy betéteiket egyfelől mindig a legbasznot- hajtóbb és legnagyobb biztonságot nyújtó befektetésekben helyezhetik el, másfelől pedig, hogy a helyi és környéki üzletágakat arányos módon támogathassák. A „Pénzintézeti Központ* célja nem az lenne, hogy tagjait állandóan hitellel lássa el, hanem csak akkor, mikor rendkívüli idők — mim most a háborús és majdan a háború utáni átmeneti állapotok a rendes hitelforrások kielégítő képességét megakasztják. Viszoat kedvező pénzviszonyok idején a tőkéket úgy helyezné el, hogy azok bármikor folyóvá tehetők és a tagok rendelkezésére bocsáthatók legyenek. Kötelező belépés nincs. De amely pénzintézetek saját maguk és üzletkörük érdekében kényszer nélkül tagjaik lesznek a Pénzintézeti Központnak: saját tőkéjük minden negyedmilliója után 4000 korona névértékű üzletrész átvételére lennének kötelezendők. Ezek az üzletrészek tiz évi részletekben kamatmentesen fizetendők. Maga az állam száz millió korona értékű üzletrészt venne át. azontúl pedig huszonöt millió koronát veszteségi tartalékalap gyanánt bocsátana az uj intézmény rendelkezésére. A Pénzintézeti Központ elnökét a pénzügyminiszter javaslatára Őfelsége nevezné ki, az igazgatóság tagjai pedig részben a pénzügyminiszter. részben a tagok jelölése alapján választás utján lennének összeállitandók. Nagyjából ez a foglalata a pénzügyminisztérium tervezetének, melynek alapján — s ha ehhez a szükséges felhatalmazást a legközelebb összeülő országgyűlés is megadja — remélhető, hogy a Pénzintézeti Központ még a a nyár előtt meg fog alakulhatni, ami ha sikerül, bizonyára jótékony fejlesztő kihatással lesz a háboríts időkkel együttjáró különleges köz- gazdasági érdekeinkre Érdemes tehát, ha pénzintézeteink országszerte minél behatóbban foglalkoznak ezzel a tervezettel, annál is inkább, mert mint értesülünk, annak megvitatására a kormány legközelebb széleskörű' tanácskozmányt fog összehívni, főkép kiválóan a pénzintézetek köreiből. Ezen nagyfontosságu uj intézményre vonatkozólag előkelő helyről a következő érdekes felvilágosításokat kaptuk: A pénzintézeti központ létesítésével 12S millió koronát bocsát a kormány a magyar pénzpiac s elsősorban a kisebb intézetek rendelke zésére, amelyből 100 millió az alaptőkében való részesedés formáját ölti fel, 25 millióból pedig a nehéz helyzetbe jutott pénzintézetek saná- lása céljából veszteségtartalék ala- kittatik. Ez a tartalék a helyi érdekeltek áldozatkészségével számos, az élet- képesség feltételeivel rendelkező olyan pénzintézet consolidálását fogja lehetővé tenni, amelynél ez a transacts az utolsó évek gazdasági esélyei folytán felmerült értékcsökkenés leírását igényli. Nemcsak célszerűség, de méltányosság szempontjából is indokolt, hogy az állam vegye ki részét azokból a veszteségekből, amelyeket legalább részben az egész világ politikai és pénzügyi helyzetének megromlása idézett elő. Az uj intézet a maga nagy tőkeerejével nemcsak a jelenlegi helyzet nehézségeinek leküzdésében nyújt a magyar hitelszervezetnek eléggé meg nem becsülhető segítséget, hanem lerakja az eddiginél erőteljesebb és biztosabb fejlődés állandó alapjait is. Maga az a tény, hogy a vidéki pénzintézetek igényeinek kielégítését egy az ő részvételükkel alakult és közreműködésükkel vezetett hatalmas nagy pénzintézet látja el, egészen más helyzetbe juttatja azokat, mint aminőben eddig voltak, amidőn a reescompt hitel kisebb-nagyobb forrásaival közvetlenül kellett érintkeznek. Másfelől ez intézet programm- szerü feladatául tlzi ki, hogy pénzbőség idejében anyagi eszközeinek jelentékeny részét az ország határain kívül úgy helyezze el, hogy azok a pénz drágulása s a hitel szükebbre vonása esetén könnyen folyóvá tétessenek s a hazai források minden igénybevétele nélkül tartalékot alkossanak a hazai közgazdaságra nézve. Az uj intézet hivatása lesz az is, hogy önkormányzati utón megvalósítsa a pénzintézeti reform legfontosabb követelményeit. Egyfelől a revizori intézmény felállítása van tervbe véve, amely teljes garanciát nyújtana az összes pénzintézetek elszámolásának és könyvvitelének szakszerűsége és helyessége iránt; másfelől a pénzintézetek központjának lesz feladata körvonalazni a betétek helyes felhasználásának irányelveit. Az úgynevezett pénzintézet-reform leglényegesebb sarkköve ebben rejlik. Nemcsak a történelmi fejlődésnek, hanem gazdasági életünk természetes alakulásának félreismerése rejlik abban az elméleti követelésben, hogy a takarékbetéti üzlet el- váiasztassék a banküzlettől. Ennek az elméleti követelménynek gyakorlati megvalósitása a magyar hitel- szervezetet hosszú időre megzsibbasz- taná, legbecsesebb erőforrásától megfosztaná s közgazdaságunkat károsítaná. Arról, hogy takarékbetétet elfogadó pénzintézetek mindennemű legitim bankári üzletet is folytassanak, a magyar közgazdaság érzékeny károsítása nélkül nem lehet lemondanunk, hanem igenis arra kell törekednünk, hogy a takarékbetétek a pénzintézeteknek olyan aktíváiban leljenek elhelyezést, amelyek biztonság és mobilitás szempontjából az okszerű követelményeknek megfeleljenek. Ebben a tekintetben sem lehet egy csapásra kényszerrendszabályok spanyol csizmáját behozni, hacsak gazdasági életünket nagy megrázkódtatásnak kitenni nem akarjuk. A magyar pénzintézetek zömének együttes vállalkozásából létesült s az önkormányzati vezetésük alatt álló hatalmas pénzintézet feladata lesz kitűzni az elérendő célt s irányitó befolyásával ezen cél elérése felé terelni tagjainak pénzügyi politikáját, úgy, hogy megfelelő átmeneti idő után olyan helyzetbe jussanak a takarékbetéttel dolgozó pénzintézetek, amely a helyes elveknek kötelező kimondását az intézetek helyzetének megrenditése s az ehhez fűződő nagy közérdek károsítása nélkül lehetővé teszi. Ha valami hirt, eseményt tud, közölje az Egri Újság 106. számú telefonján. Ara A fillér.
