Egri Ujság - napilap 1915/1

1915-03-26 / 85. szám

K Q B 1915. március 26. A harcvonal többi részén nem történt lényeges ese­mény. A déli hadszíntéren az utóbbi időben a D ina és Száva mellett elszigetelt ágyuharcok voltak. Az általános helyzet nem változott. Hőfer, altábornagy. A francia harctéren tüzérségi harcok vannak. Visszaverték az orosz támadásokat a Bobr-Marew vonalon. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Berlin, március 25. A nagyfőhadiszállás jelenti: Nyugati hadszíntér: A Maas magaslatokon Verdimtől délkeletre és a Harmannweilerkopfou folyt jelentéktelen csatározásoktól eltekintve, amelyek még tartanak, csak tüzérségi harcok voltak. Keleti hadszíntér: Az oroszoknak Augusztowtól keletre és délkeletre valamint Jedrozonektőhés Prasznisztől északkeletre elle­nünk intézett támadásait visszavertük. A legfőbb had vezetőség. r Elet a lövészárokban. Dum-dum golyót használnak az oroszok. - Kifogástalan az élelmezés. - A kedves lakótárs. - Levél az oroszlengyel­országi harctérről. . Eger, március 25. Azt hinné az ember, hogy az időjárás mostohasága miatt hősiesen harcoló katonáink igen sok nélkü­lözésnek vannak kitéve. Ha azonban a hartérről érkező leveleket olvassuk, ép az ellenkezőjéről győződünk meg. Mert katonáink nem szabad ég alatt sárban-vizben töltik az éjszakát, hanem apró házakat építenek ma­guknak, amelyek a körülményekhez képest igen jól be vannak rendezve. Az élelmezés is sokkal jobb, mint azt mi itthonmaradoítak képzeljük s bizony sokan nem élnek úgy közü­lünk itthon, mint a harctéren ka­tonáink. Igen érdekes levélben írja ezt le egy egri urileánynak Oroszlengyel- országban harcoló ismerőse. A le­vélből az idevonatkozó és egyéb érdekes dolgokat tartalmazó része­ket az alábbiakban közöljük. Rajvonal, 1915. 111. 19. Amint már tábori lapjaimon is je­leztem, erős, elsáncolt állásokban állunk az oroszszal szemben pár száz lépés távolságra. A lövöldözés állandó, de jó fedezékeink miatt nem igen tesznek kárt az ellenséges golyók. Sebesülés nem történik, csak halál, mert akit találnak, fejen találnak. Azonkívül a gaz oroszok robbanó s dum-dum lövegeket hasz­nálnak, melyeknek hatása össze hem hasonlítható a rendes golyók által ütött sebekkel. Egyébként csinos földalatti lakást készítettek számomra katonáim. Szép karoslámpa ég benne, asztal a kö­zépen, sőt — Istenem milyen luk- szust nem enged meg magának az ember, még ki is van a földje pa- dozva. Kis, összehajtható vaskályha ég az egyik szögletében, amelyen kávét lehet melegíteni, teát főzni és egyéb fűszeres ételeket (többnyire fűszer nélkül) elkészíteni. Bizony, kedves 1., sok minden praktikus dologra megtanítja a háború az embert. Például ma este is olyan gulyáslevest főztem, hogy akárki is megehette volna. Egyébként a kosztunkkal meg vagyunk elégedve, tekintetbe véve azt, hogy a harctéren vagyunk, ahol nem igen lehet étlap szerint étkezni. A reggeli többnyire pirított kenyér zsírral és foghagymával bemázolva. Mellette tea vagy fekete kávé. Az ebéd leves, sült, néha-néha főtt tészta és fekete. Ma például sült helyett töltött káposztát ettünk, azon­ban hiányzott róla a füstös disznó- hús-feltét s a töltelékben is csak marhahús büszkélkedett. A vacsorát ép úgy, mint a reggelit mi magunk gyártjuk. Ma például — amint előbb említettem — gulyásleves volt, hol­nap talán szalonnát sütünk és hagy­mát aprítunk bele s igy nyerünk valami tokányfélét. (Marhapölkölthöz hasonló Ízletes étel. Szerk.) Láthatja ezekből K. I., hogy elég jól élünk s ha nem végeznénk elég mozgást, talán el is híznánk — csontig. Holnap, holnapután hátramegyünk 1—2 napra a tüzvonal mögé ; a legközelebbi faluba visszük a legény­séget, ahol megfürödnek és ruhái­kat fertőtlenítik. Ez úgy megy, hogy az összegyűjtött ruhákat zsákokba gyömöszölve forró gőzhengerekbe teszik, ahol a melegben a bacillu- sok és nem bacillusok elpusztulnak. Mert van itt nagyon sok nem ba­cillus is. A jó Isten kifeledhette volna teremtési programijából azo­kat a szürke, homorú állatkákat, amelyek oly kis igényűek, hogy a lövészárokban is vig szaporodásnak örvendenek. Aztán hasztalan ügye! magára az ember, ragaszkodásukat nem háríthatja el. A háború egyik nagy haszna lesz az, hogy — velem együtt — sok finyás, kényes ember egész megváltozik benne. Életemnek, már t. i. harctéri éle­temnek egyik legkellemesebb pilla­natát éltem át az este. Miközbeh az állásunk melletti erdőszélén jár­káltam, egy szegény, kiéhezed kó­bor macskát találtam ; volt gazdája ki tudja hol, merre jár? Magamhoz vettem, megvacsoráztattam (oiyan étvágyat sohasem láttam) s azóta lakótársam. Oly hálásan néz reám, mint ahogy csak nagy jótevőkre szokás nézni .. . S ha a sors úgy akarná, hogy szeretett szép hazám szolgálatában érne utói a halál, gondoljon néha- néha, legalább halottak napján az oroszlengyelországi síkság egyik kis fakeresztes halmára. á segélyező bizottság ttlése. Hogy történik a segélyezés. Eger, március 25. A város jóléti bizottségának kebe­lében működő segélyző bizottság is megtartotta e hó 21-én alakuló ülését Petrovits Gyula apátkanonok, plébános elnöklete alatt. Ez alkalom­mal a bizottság alelnökévé Babocsay Sándort, jegyzőjévé pedig Kelemen Lajost választották. A bizottság tagjaiul a polgármes­ter a következőket ajánlotta: Babocsay Sándort, Braun Károlyt, Csepreghy Gyulát, dr. Csutorás Lászlót, Bódi Józsefet, dr. Glósz Kálmánt, Kánitz Dezsőt, Károly Jánost, dr. Turtsányi Gyulát, Okoli- csányi Lajost. Az itt említetteken kívül, a gyűlés a jóléti bizottságba beválasztotta Alpáry Lajos tanfel­ügyelőt, valamint a hadbavonultak segélyezésére városnegyedenkint ala­kult bizottságok elnökeit. Azután beható vita után megálla­pította a bizottság azokat a kerete­ket, amelyek között a segélyezés terén mozogni fog. A főcél természetesen az, hogy csak olyanok kapjanak segélyt, akik arra igazán rászorultak, épen ezért kívánatos, hogy a két bizottság, amely a városban már negyedenkint működik s a most alakult bizottság munkája központosittassék. E célból a bizottság a maga ke­beléből kiküldi Glósz Kálmán dr. bizottsági tagot azzal a megbízással, hogy a segélyezéseket esetenkint megvizsgálja s azokról rendszeres kimutatást vezessen s a segélyező bi­zottság ülésein a kérelmeket szó­belileg a bizottság elé terjessze el­bírálás és megszavazás végett. A segélyt kérők a negyedbeli elnökök­nél jelentkeznek első sorban akiktől a kellő információ megszerzése után igaoló jegyet kapnak s azzal a segélyző bizottság most kiküldött megbízottjához, dr. Glósz Kálmán­hoz fordulnak. Ha a kérelmező gyors segélyre szorult, az igazoló jegygyei azonnal mehet a segélyző bizottság elnöké­hez, aki az aláírásával érvényesíti s a polgármester utalványozása után a kérvényező az összeget a városi közpénztárnál felveheti. Ha nincs gyors segélyre szükség, a segélyt az előadó előterjesztése alapján időszakonkint a bizottság szavazza meg. A hadi segélyre adandó előleg elbírálása továbbra is Braun Károly városi tanácsos kezében marad. Április 1-ig be kell jelenteni a termény- készletet. Eger, március 25. A rendőrkapitány hirdetményt tett közzé arról a kormányrendeletről, amely a búza , rozs-, árpa- és zab­készletek bejelentését és összeírását elrendeli. Ezt a rendeletet a rendőr- kapitány a negyed mesterek utján el fogja juttatni a város minden házá­hoz, ne hogy valaki azzal a kifo­gással állhasson elő, hogy nem volt: tudomása a bejelentés kötelezettsé­géről. A rendelet a következő: RENDELET. A m. kir. földmivelésQgyi minister ur az 1912. évi LX11I. és LXVIIf. és az ezeket kiegészítő 1914, évi L. t. c.-ben, valamint a m. kir. minis- tériumnak 240 915. sz. rendele­tével adott felhatalmazás alapján el­rendelte a város egész területén a búza-, rozs-, árpa- és zab-készletek összeírását és az alábbi módon meghatározandó feleslegeknek az országos gazdasági bizottság részére leendő lefoglalását. Köteles ez okból a város minden lakója, kinek birtokában búza-, rozs-, árpa- és zab készlet van, az egész készletet f. évi április 1-ig a városházán a rendőralkapitány hiva­tali helységében naponta d. e. 9—10., és d. u. 3—5 óráig hűen bemon­dani. A bizottság az egész mennyiséget nyilvántartásba veszi, a házi szük­ségletre szükséges részt kiszámítja és az ezen felüli mennyiséget lefog­laljak jelenti ki. A lefoglalt gabonát annak tulaj­donosa senkinek el nem adhatja vagy másnak át nem engedheti, hanem köteles azt az országos gaz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom