Egri Ujság - napilap 1915/1

1915-03-15 / 74. szám

XXII. évfolyam. 19Í5, március 15, hétfő. 74. szám. EGRI ÚJSÁG Előfizetési árak: • Helyben és vidéken portán küldve egész évre 18 korona, — fái évre 9 korona, — negyed évre 4 kor. 50 fill., — egy hóra I kor. 50 f. — Egyes szám ára vasár- éa ünnepnap Í3 4 t. — Szerkesztőség ás kiadóhivatal: Jókai Mór-utca 6. szám. begyei és helyközi íeiefon szám: 106. POLITIKA* NAPILAP Hirdetési árak: □cm-ként nyiltéri közlemények, bírósági ítéletek 20, hatóságok, hivatalok árverési hirdetm. 8, magánváll, hirdetni. 5 fillér. = Or. SETÉT SÁNDOR. M, KÁLLAY MIKLÓS Kiadótulajdonos: DOBÓ 1STVÁN-NYOMDA RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG. vánitásai, felülfiz. nyugtázása 20 sorig 5 K1 Xirálgggilkosok szövetsége Eger, mrácius 14. Becsületes harcban, nyílt háborúban nem tudnak győzni rajtunk. Orosz túlerő, angol arany, francia kétségbeesés hasztalan egyesültek, hogy a léthez való jogukat védő országokat: Németországot, bennünket és a törökök bi­rodalmát letiporják. Hasztalan igyekeztek bujtogatni, ijesz­teni, ugratni a semleges álla­mok egész sorát ellenünk. Kudarcot vallott az ember­telenségnek az a cinikus kí­sérlete, a mely hetven millió embert aa éhínség prédájául akart dobni. Most a legutolsó hiiványságokhoz fordulnak. Ok, a kulturnemzetek, akik barbároknak nevezik a né­meteket, mert nem kímélik az ágyufedezékeknek hasz­nált történelmi emlékeket. Most már az org3Úlkosság- hoz fordulnak. Mintha csak egészen méltók akarnának lenni a szövetség balkáni tagjához, Szerbiához, a mely a mi trónörökösünk és nejé­nek meggyilkolásához bérelt föl és tanított ki éretlen gaz­embereket. Ezt most mär a háború legitim eszközei közé illesztették a müveit franciák. Anatol France, Pierre Loti, Mirbeau, Rostand, — francia iró urak, — vájjon ez is meg van engedve a „barbárok“ ellen ? Athénban összeesküvést fe­deztek fel. A társaság tagjai francia diákok voltak. A tár­saság fejénél, egy Kurzon nevű franciánál kompromit­táló iratokat találtak. Ezek elárulták, hogy az összees­küvés Konstantin görög ki­rály ellen irányult, akinek életét kiakarták oltani. Konstantin király ellenezte a háborút. Ellenezte, hogy Görögország segítséget küld­jön Törökország ellen a hár­mas entente-nek. Ellenezte a saját miniszterelnökének, a hires Venizelosznak akaratá­val szemben is, a kit elbo­csátott, hogy sem a meggyő­ződéséből engedjen. Konstan­tin király becsületérzésével nem fért össze, hogy háborút kezdjen Törökországgal, a mellyel véres háború után az imént kötött békét. Konstan­tin király józansága nem en­gedte, hogy a Balkánon olyan uralmat segítsen erőre, amely Görögországra nézve is az örök szolgaságot jelentette volna. Kinek állott érdekében, hogy Konstantin királyt láb alól eltegye? Kinek lehetett szándéka, hogy Görögország semlegességének legerősebb támasza ne legyen az útban. Azoknak, a kik Görögorszá­got minden áron be akarták és be akarják sodorni a há­borúba. A hármas ententenak. Az szervez összeesküvést egy uralkodó élete ellen is, ha annak az uralkodónak meg­győződése és személye keresz­tezi az entente terveit és ér­dekeit. Nem az első és nem az egyetlen hitványságuk ez. Az elvetemültségben szinte ha­sonlítanak egymáshoz. Anglia egy németbarát diplomata el­len bérelt föl merénylőt. Oroszország ezerötszáz zsidó családot használ föl paizsul, dob a golyók és ágyuk elé, hogy ilyen áron az ellenséges hadállásokat megközelítse. És ezek azok, akik a kul­túra nevében háborút visel­nek ! Lehet, hogy valaha kul- turemberek voltak. De a kétségbeesés, amellyel az egyik üzleti érdekeit, a másik euró­pai hatalmát, a harmadik nemzeti hiúságát félti, a harc­ban, a nyílt hábojuban szen­vedett kudarc elvette a tisz­tesség érzetüket, az erkölcsi egyensúlyukat, aminthogy a vesztő kártyás elveszíti azt, amikor becsületes utón nem tud magán segíteni. A hitványságok, az orgyil­kosok nevelése, a vadállati kegyetlenkedések nem ütik helyre, amit a fegyverek el­veszítettek. Ebben a háború­ban a becsület, az igazság, az erő és a nyílt elszántság fognak győzni. Minél jobban eltávolodnak ettől ellensége­ink, annál rohamosabban kö­zeledik az ő bukásuk és velük együtt a mindenre képes ön­zésnek, az alattomosságnak és az igazságtalanságnak le­törése. Sikertelen francia támadások. 1 nemzetközi jogba ütköző lövedékeket hasz­nálnak a franciák. Keleten a helyzet változatlan. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Berlin március 13. A nagyfőhadiszállás jelenti: Nyugati hadszíntér: Nehány ellenséges hajó tegnap délután a tengernek La-Panne és Nieuporfctó! északra fekvő részéről ered­mény nélkül tüzelt állásainkra. Neuve-Chappelle mellett egy elszigetelt angol táma­dástól eltekintve, amelyet visszavertünk, csak tüzérségi harc volt. Champagneban a franciák tegnap is megismételték Souaintól keletre és Le Mesniltól északra részleges tá­madásaikat, de csapataink tüzében az ellenség súlyos veszteségei mellett valamennyi támadás összeomlott. A Vogésekben a harcok a jobb időjárás beálltával ismét megindultak. A franciák most az Argonneokban is a kézi gránátok uj fajtáját alkalmazzák, amelyek arra valók, hogy robbanásuk alkalmával megfertőzzék a le­vegőt. A tegnapi harcokban ismét olyan gyalogsági robbanó lövedékek használatát állapítottuk meg, ame­lyek célhoz érésük alkalmával lángot vetnek. Keleti hadszintér: Keleten a helyzet változatlan. A legfőbb hadvezetőség. Elernyesztett francia London, márc. 14. A Reuter ügynökség jolenti Buenos Airesból, hogy a Kron­prinz Wilhelm német hajó el­süllyesztette a Gaudelnpe és a Churchill francia gőzösöket. A Gaudelepe 143 utast vitt Per- szambukoba. Ars 4 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom