Egri Ujság - napilap 1915/1

1915-03-08 / 67. szám

BORI ü J 8 Ä ü 3 1915. március 8. Adatok az egri piacról Kereskedők és vásárlók. - Drága már a szappan is. Erélyes rendszabályok. Eger, március 7. Valósággal állandó rovattá lett már az Egri Újságban a piaci drá­gaság kérdése. Rámutattunk egyné­hány módozatra is, miképen lehetne ezen a mindenesetre súlyos mizé­rián segíteni. A legújabb időben, főleg a rendőrkapitány erélyes fel­lépése tett is ebben az irányban valamit. Amint már közöltük is, a rendőrkapitány számos esetben meg­indította a kihágási eljárást és szi­gorú büntetést is rótt azokra, akik aránytalanul magas áron adtak el élelmiszereket. Ezek az esetek azonban csak spe- riodikusok. A rendőrség csak fel­jelentés alapján járhat el vagy akkor, ha közvetlenül tudomást szerez va­lamely visszaélésről. Addig azonban, mig az árak hatóságilag megszabva nincsenek, nem is vezethet ez az eljárás eredményre. A közönség szigorú zsinórmérték hiányában kénytelen-kelletlen tűri azokat az árakat, amelyet a keres­kedők tetszésük szerint szabnak meg. Mivel pedig látják a kereskedők, — tisztelet a kivételnek — hogy önkényes árszabásaik ellen senkinek sincs kifogása, vérszemet kapnak és határtalan árakat követeinek mindenért. Egy nehány tudomá­sunkra jutott esetet példának fel­hozunk. Egyik kereskedőhöz beállít egy főldmüvesasszony és egy negyedkiló lisztet kér. Erre a kereskedő azt mondja neki: Lelkem, lisztet csak akkor kap, ha vesz még egynegyed- kiló rizskását és egy darab szap­pant. Természetes, hogy a szegény főldmüvesasszony, akinek még lisztre is alig alig telt, fogadkozott, hogy nincs szüksége, csak iisztre. A ke­reskedő azonban még ekkor sem állt el kívánságától. De még akkor sem, mikor az asszony sírva kérte, hogy addjon neki lisztet, mert éhen halinak a gyermekei. Egy másik kereskedőnél a kö­vetkező eset történt. A mosó szap­pan ára 12 fillérről 22 fillérre szö­kött fel. Hogy miért, azt nem tudjuk megérteni. Talán csak azért, mert minden megdrágult ? És igy okos­kodtak a kereskedők, hogy mért ne dráguljon meg a szappan is. Szin­tén egy földmives asszonnyal történt meg, hogy egy darab mosó szap­pan nem 22, sem 32, hanem 38 fillérért adtak el neki. A kenyérárusitó asszonyok a ke­nyeret nem engedik felvágni. Tes­sék egy egész kenyeret megvenni. .Persze a szegény vásárló zsákban macskát vesz. Mert amint nálunk sokan 'panaszkodtak külső látszatra szép ropogósra sült, pirosán mo- olyosgó kenyér ehetetetlen. Olyan a bélé mint a szivacs, néha élvez­hetetlen kovász. A husárusok egyeduralma is szé­pen virágzik tovább. Itt is sikerült már a megkezdett bizonyítási eljá- rásunknoz újabb adatot szerezni. A borjúhús magas árát keserve­sen nyögi a vásárló közönség, pedig a borjuvágók^ nem adnak túlságos magas vagy legalább az eladási ár­hoz arányitva méltányos árakat a borjúért. Tudomásunk van róla, hogy egy egri borjuvágó asszony 92 kilo élő­súlyban 2 borjut vásárolt meg 108 koronáért. A brutto árt véve 1 kilo hús 1 korona 17 fillérbe kerülne a kimérőnek. Leszámítva az élősúlyra eső percentet s magas árat véve mondjuk, hogy benne van 1 korona 40 vagy 1 korona 50 fillérben. Ez­zel szemben a piacon a jobb borjú­húst 2 korona 60 fillérért mérik, a rosszabb minőségűt 2 korona 30— 40 fillér árban. Mintha a nyereség túl sok volna egy kilogrammon. Nem akarunk itt arról beszélni, hogy bizonyos üzletkörök valósággal monopolizálni szeretnék a piacunkat s nem akarunk még sok más bajra kitérni, mert körülbelül annyi, miutha falra borsót hánynánk. Mig erélyes rendszabályokhoz nem nyúl­nak e téren, addig nem lesz, mert nem is lehet rend. Háború itthon. Eger, március 7. Tegnap kezdődött Egerben a ti­zenkilenc éves népfelkelők sorozása. Már korán reggel daloló csapatok verték fel az utca csendjét s a Má- ria-utca, ahol a sorozásokat tartottak, egész délelőtt legények nótázásától volt hangos. Akik aztán túl estek a sorozáson, ha bemaradtak, mindjárt körülpántlikázták a kalapjukat és még hangosabb nótával mentek mulatni. Egy csoport fiatal suhanc bement a Moskovits Áron cifra- hóstyai korcsmájába és bort rendel­tek. iszogattak már jó ideje, mikor valami csekélység föiött összekaptak. Felugráltak az asztaltól, előkerültek a bicskák, kések. Valóságos próba- háborút rendeztek. Először csak pofozkodtak, hanem aztán parázs verekedéssé fajult a kötődés és Körtvélyesi Sándort ugyancsak ösz- szeszárkálták a fején és a karján. A mentők súlyos sebeivel beszállítot­ták az irgalmasok kórházába. A verekedésnek azonban több sérültje is van. Fügedi Pál, Tóth János, Herényik József és Antal Sándor is kaptak nehány késszurást a karjukon, fejükön, akiket azonban nem kellett orvosi kezelés alá venni, oly kicsik a szúrások. Egy másik verekedés pedig a „Kék szőlő“ korcsmában történt. Több lábbadozó sebesült betért a korcsmába és sört rendeltek. A korcsmáros felesége szolgálta ki őket, akit a katonák mindenféle lealázó, szemérmetlen kifejezésekkel szólitgattak, sőt sörös pohárral meg is dobáltak. Erre a korcsmáros, Reisinger Sámuel, rátámadt a kato­nákra és kiverte őket a korcsmából. A katonai helyőrség a korcsmárost ezért a rendőrségre kisérte, ahol azonban szabadon bocsátották, mert másként nem cselekedhetett, amikor a feleségét mindenféle gálád kife­jezésekkel illették, sőt még pohara­kat is dobáltak utána. Eger, március 7. — Halálozás. Részvéttel vettük a hirt, hogy Mayer alezredes, a vá­ros előkelő társadalmának egyik régi tagja, ma reggelre megszűnt élni. A kedves öreg úriembert, aki szinte típusa volt a nyugalmazott katonatiszteknek, mindenki ismerte és becsülte a városban, disztingvált, megnyerő egyéniségéért. Mayer al­ezredes a 66 íkí porosz háborúban is részt vett s mint hadnagy harcolt a Kőnigrétzi csatában is. Az el­hunyt édesapja volt Mayer Guido, volt egri kir. ügyésznek s a város­ban előkelő rokonság gyászolja. — Katonatemetés. A harctérről sebesülten és betegen visszaérkező katonák közül az egri helyőrségi kórházban hősi halált halt: Sprin­ger Antal cs. és kir. 2. népfelkelő gy. e. közlegény. Temetése f. hó 8-án, hétfőn délután 2 órakor lesz a helyőrségi csapatkórházból. — A világháború okai. Ezen a címen tartott ma igen érdekes és tanulságos előadást dr. Nagy Béni. Nagy Péter politikájának ismerteté­séből kiindulva, rámutatott Orosz­ország tengeri politikájára. Kifejtette Oroszország kettős, hivatalos és titkos politikáját. Ennek párhuzamos aknamunkáját Európa utolsó ötven éves történetében, amely utoljára annak az elvnek kijegecedéséhez vezetett, hogy a Dardanellákhoz az ut Berlinen es Bécsen keresztül ve­zet. Kimutatta, hogy a középeurópai szövetség tisztán védelmi jellegű volt, mig ezzel szemben az antant hatalmait a kapzsiság hozta össze. Ami büntető hadjárarunkat csak al- kalmul hassnálták az antant hatal­mai, Oroszország, hogy a tengerhez jusson, Franciaország hogy Sedánt revancheval szolgáljon, Anglia, hogy tengeri egyeduralmát biztosítsa. A nagyszámú hallgatóság lelkesen megéljenezte az előadót. A követ­kező előadást Breznay Imre tartja a háború eszközeiről s előadását ké­pek es eszközök bemutatásával fogja szemléltetni. * Az Ön optikai és katonai felsze­relései csak akkor jók, ha Lusztig- tól, a főutcai üzletéből való. — Telefon 30. — Levél az orosz fogságból. Több ízben közöltünk már orosz fogságba került katonáinktól levelet. Most Dite Károly irt levelet apósá­nak, Pavlik építésznek. Dite Károly a karján sebet kapott és igy fogták el az oroszok. Először Moszkvába, majd Irkuckba vitték, most pedig Tomszkban van. Azt írja levelében, hogy nincs semmi baja. — Feltört mészáros üzlet. Reiner Lajos mészáros ujkaszárnya- utcai üzletét péntekre virradóra is­meretlen tettes feltörte és 6 méter­mázsa szalonnát 2400 korona érték­ben ellopott. A rendőrség a nyomo­zást megindította. * Földbirtokosaink figyelmébe ajánljuk Dr. Keleti és Murányi cég­nek mai hirdetését, mely a tavaszi vetés és az idei aratás érdekében fontossággal bir. — Tüzek. Ma reggel, 9 óra után kigyulladt a vasútállomás közelében levő Faragó-féie raktár s mire a tőzoltók a helyszínre értek, már hatalmas lángokat töveit a nagy faépület. A tüzőrség és az itthon levő önkéntes tűzoltók Gröber Fe- rei£ tűzoltóparancsnoknak, ki első­nek érkezett, valamint a majdnem teljes megjelent tüzoltótisztikarnak vezetése alatt a legerélyesebben tá­madta a tüzet, ámde a nagy meny- nyiségben felhalmozott, könnyen gyuló anyag: fa, széna, kőszén égésének lokalizálása órák hosszáig tartott. S minthogy az égő épület­ből megmenteni már semmit sem lehetett, a tűzoltók munkája főleg a szomszédság védésére szorítkozott, ami sikerült is. A kár körül-belül 80000 korona. A lokalizálás alkal­mával mindjárt megtartott helyszíni tüzvizsgálaton, melyen a tűzoltó pa­rancsnokságon kívül Mlinkó István vármegyei tűzrendészed felügyelő s a rendőrség részéről pedig Révász József fogalmazó vettek részt, meg­állapították, hogy a tűz gon­datlanságból eredt, amennyiben az épület tövébe elhelyezett széna rakás a raktár öreg szolgájának pi- pázása folytán lángra kapott, mely aztán felgyújtotta a faépületet is. Az épület biztosítva volt. Ezenkívül a törvényszéki palotában is volt kisebb pincetüz. Csak az ausztriai nép­felkelőkre vonatkozik a március és április 15-iki bevonulási dátum. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Budapest, március 7. Több fő-aro t lap közölte, hogy 1915-iki nepfelkelé.-i s em- léu alkalmasnak t*Ult népfelke­lők bevonulási idejét Becsben két turnusban állapi ot ák nueg és pedig március 15-ikóre és április 15 ikére. Jóllehet e közlemény „Bécs-4 dátummal jelent meg, nehogy mégis félreértések tá nadjansk, jónak látjuk közölni, ho^y ez a két bevonulási nap csak az ausztriai népfelke ökre vonatko­zik és az 1915-iki népfelkelés! szemléken alkalmasnak talált magyarors?ági népfelkelők bevo­nulási idej t később fogj tk meg­határozni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom