Egri Ujság - napilap 1915/1

1915-03-06 / 65. szám

1915. március 6. EGRI U J 8 A Ü Van-e husuzsora? A piac drágasága. — A drágaság okai. — Maximális ár meghatározás nálunk és más városokban. — Miért nincs Egerben még most sem hatósági hússzék. minden időkre hirdetni fogja a vér­tanukhoz méltó síremlék. Ezzel Eger város csak azt a kötelességét telje­síti, melyre más városok már példát adtak; ezzel csak viszonozza azt a kegyeletes jócselekedetet, mely a mi idegenben eltemetett fiainknak por­ladó tetemei fölé a halhatatlanság emlékművét állítja. S mig Eger vá­ros ezzel hálát ró le a dicsőségesen elhaltak iránt, addig a hazáért élni tudás tanító, intő, figyelmeztető em­lékét állítja oda a kegyeletesen gon­dozott sírokhoz elzarándokló jövő nemzedék elé. A Vörös Kereszt egri fiókja e célra már most megindítja a gyűj­tést, hogy mikor az óhajtva óhajtott béke napjai ujr# ránk virradnak, a hálás kegyeletnek ez emlékét felál­líthassa. A pénzadomány, a cél meg­jelölésével, Palik Frigyes egyleti pénztároshoz küldendő. Itt említjük meg, hogy Szmrecsányi Lajos dr. nemesszivü érsekünk, ebben is meg­adta a jó példát, mert, mihelyt a tervről értesült, rögtön 200 koroná­val sietett az adakozók névsorát megnyitni. Öt katona testvér. Eger, március 5. A kaposvári „Somogyi Hírlap Írja : Kevés család hozott olyan áldozatot a világháborúban, mint a Látrányi família, melyből mind az öt fiú hadba vonult, közülök négy mint tiszt. A legidősebb, Látrányi Jenő népfölkelő huszárhadnagy Szerbiában elesett. Dr. Látrányi Imre a háború kitöré­sekor súlyos betegen a svájci Da- vosban volt és bár hat hónapi ha­lasztást kapott a bevonulásra, feb­ruár 1 helyett már december 1 én jelentkezett és azóta mint hadnagy a harctéren van. — Dr. Látrányi Sándor honvédorvos Szerbiában je­lentékenyen megsebesült, felgyógyu­lása után ismét bevonult. Látrányi István honvédorvos már kétszer meg­sebesült, másodszor a golyó egyik hónaalján bement, a másikon kijött, de erős szervezete kibírta és most is ezredével küzd. Csupán a legfia­talabb testvér Béla van még a 10. huszárezred pótkereténél Pécsett. — Jelentkezni kell az iparo­soknak. A polgármester felhívja mindazokat az Egerben tartózkodó 1873 — 1894 években született vas és fémesztergályos (géplakatos), szer­számkészítő, kovács, maró, vas vagy fémöntő (mintázó), műszerész, prä- cisions műszerész, ólomforrasztó, bádogos, ács, asztalos, nyerges vagy szíjgyártó, tímár, cipész vagy csiz­madia, szabó mesterséget űző ipari szakmunkásokat (iparosokat és ipari szakmunkásokat), továbbá a kőszén­bányában nem dolgozó (munka nél­küli) kőszénbánya munkásokat, hogy ■összeírásuk végett szigorú büntetés terhe alatt Eger város katonaügyosz­tályánál f. évi március 6. és 7. napjain a hivatalos órák alatt múl­hatatlanul jelentkezzenek; népfelke­lési igazolványukat, igazoló lapjaikat, -esetleg más katonai okmányukat is vigyék magukkal. Eger, március 5. Az Egri Újság hasábjain az újabb időkben állandó rovattá lett a piac mizériának rekriminálása s az illető tényezők sürgetése, hogy segítsenek ezen az állapoton, amelyet mégsem engedhetünk itt állandósulni. A leg­fontosabb városi érdek ez most és ennek a kérdésnek ügyes mego'dása olyan jótétemény volna az egész közönségre, amely indokolttá tesz minden fáradságot és vele való tö rődést. A marhahús ára a legutóbbi napok­ban ismét feljebb ment. De hogy ennélja feljebbnél még meddig lesz egy feljebb és hogy csalódik, aki azt hiszi, hogy most már elértük a fentet, az legfeljebb is kétségtelen. A mészárosok mindig arra hivat­koznak, hogy a húsárak azért olyan magasak, mert drága a marha és veszteség nélkül nem szabhatnak ol­csóbb árakat. Hogy azonban ez üres szóbeszéd, azt elég élénken megvi­lágítja egy konkrét eset, amely alig pár napja történt épen a helybeli piacon. Egyik közeli faluból behajtotta Egerbe egy földmives gazda körülbe­lül ötödfélmázsa súlyú hizlalt marhá­ját. Pénzre volt szüksége, túl akart rajta adni jó áron, amelyre a mai húsárak mellett alapos reménye is lehetett. Az ötödfélmázsa súlyú marháért azonban 300 koronánál többet nem Ígért senki. A gazda már azon volt, i hogy haza akarta a jószágot hajtani, végre 320 koronáért mégis odaadta, j Tessék már most a mai árakat fi­gyelem bevéve csak úgy hozzávetőleg ! kiszámítani, hogy mennyit árulhat ki egy ilyen marhából a mészáros és bizonyára nem jelentéktelen az a haszon, amelyet ilyen módon meg­állapíthatunk. Ha a jószágnak ilyen az ára, ak­kor a húsárak aránytalanul maga­sak és a mészárosok olcsóbb áron ' is árulhatnának, de miért tennék ezt í akkor, ha drágábban is adhatják a i húst s amellett az a biztos tudat is nyugalmat adhat nekik, hogy az árak megszabása teljesen kényük-kedvök- re van bízva, mert hiszen szinte kartellszerüen uralkodnak a piacon és nem félhetnek attól, hogy a ver­seny egy kissé letöri az áraikat. Amint az Egri Újság már több ízben rámutatott, csak hatósági hus- szék felállításával lehetne őket egy kis engedékenységre szorítani és ha soha nem is gondolt rá komolyan, most mégis kísérletet kellene ezzel tenni a városnak. A vidék nagyobb városaiban egymásután megkezdik a hatósági husszékek működésüket. Aradon már egy hete üzemben van ez az intézmény. Nagyvárad másod­szor kísérletezik vele. Kassán már folynak az előkészületek a munkála­tok létesítéséhez. Kaposváron szintén működésben van. A kísérletnek természetesen körül­tekintéssel kell történni. Ha a város előre beharangozza és nagydobbal hirdeti, hogy most marhát fog venni s pláne, ha a vásárlást itt helyben fogja eszközölni, egész bizonyos lehet, hogy nem vesz olcsón, sőt egyáltalában nem is kap. Ha azon­ban kellő ügyességgel tesz kísérle­tet, lehetetlenségnek tartjuk, hogy ez a kísérlet visszafelé süljön el, ahogy az érdekelt körök jósolgatni szeretik. A többi élelmiszerek ára is túl­nőtt már minden méltányos ará­nyon. Itt is legvégső ideje az erélyes közbelépésnek. A célhoz minden­esetre sokkal közelébb fog vinni legalább ezen a téren a rendőrkapi­tánynak az Egri Újság múlt számá­ban ismertetett terve. Meg kell szabni minden fontos élelmicikk maximális árát. Ha más városokban nem okozott ez nehéz­ségeket, akkor bizonyára Egerben sem megvalósíthatatlan. Közöljük itt olvasóinkkal a kapos­vári rendőrkapitány árumegállapitá- sait, amelyek szinte meglepnek rendkívüli olcsóságukkal legalább a mai viszonyokhoz arányitva. A tej házhoz szállítva pa­lackokban literenként — K 24 f. A tej házhoz szállítva és a piacon szabadon ki­mérve — « 22 » A tejföl literje — n 56 0 A túró — W 52 0 A tea-vaj kereskedőknél 3 0 60 0 A tea-vaj a piacon 2 0 80 n A bab (fehér) 1 kg­— 0 72 » gurgonya válogatott 1 n — 0 12 w Burgonya kevert 1 M — n 10 0 Lencse 1 0 — m 96 « Tojás darabonként — n 5 tt Vöröshagyma 1 n — n 50 n Foghagyma 1 n 1 v> — 0 Kukoricaliszt , 1 n — n 41 0 A kukoricalisztet ezentúl a kapos­vári piacon ürmértékkel (literrel) nem szabad árusítani. A petroleum árát, melyért literenként 1 K 20 fil­lért kérnek, később állapítja meg a bizottság. A hús árát pedig próbavágás ut­ján fogják meghatározni. S arra, hogy az árak alacsonysága ne vigye a termelőket esetleg más vidékre, ahol magasabb árakat kaphatnak, szintén találtak módot. Megtiltották Somogyvármegyéből az élelmiszer kivitelt s úgy biztosították a vár­megye minden piacának ellátását. Az árak, amint mindenki láthatja, igen alacsonyak a kaposvári meg állapítás szerint. Nálunk, más vi­szonyok közt ilyen alacsonyan nem 3 is lehet az árakat megállapítani. Ezt nem is kívánja senki. Nem kí­vánunk egyebet, mint méltányossá­got. Azt, hogy a termelők is meg­kapják azt, amit a jog és méltányos­ság határai közt megkaphatnak és hogy a közönség is védve legyen a kapzsiság és a hirtelen meggaz­dagodási vágy túlkapásai ellen. HÍREK. . Eger, március 5. — Katonatemetés. A harctérről sebesülten és betegen visszaérkező katonák közül az egri helyőrségi kórházban hősi halált haltak : Katta- renyák Anafréd 12. honvéd gy. e. 2. pótszázadbeli közlegény, Majer- hoffer József 3 Landwehr gy. e. 10. századbeli közlegény és Stanislaus Novák 17. Landwehr gy. e. 3. szá­zadbeli közlegény. Temetésük f. hó 6 án, szombaton, délután 2 órakor lesz a helyőrségi csapatkórházból. — Háborús délután a főgim­náziumban. Holnap, vasárnap dél­után N*gy Béni dr. főgimnáziumi tanár fog előadást tartani A háború okairól. Az előadás pontban 5 óra­kor kezdődik. — Az érsek adományai. Szmre­csányi Lajos dr. egri érsek az Eger­ben elhalt katonáink siremlékére 200, katona-kórházaink fehérnemű- szükségleteinek pótlására 100 koro­nát adományozott. * Elveszett egy szürke antilop pénztárca ezüst monogramos. Kére­tik a becsületes megtalálót, szíves­kedjen az Egri Újság szerkesztősé­gébe beadni, ahol illő jutalomban részesül. — A nagy leszámolás. Szom­baton este 6 órakor rendes és fél 9 órakor felelemelt, továbbá vasár­nap este 6 és fél 9 órakor felemelt helyárak mellett mutatja be az Urá­nia színház az évad legsikerültebb moziskeccsét „A nagy leszámolás“ cimüt. Szereplői a .Népfelkelő“ ci- mü filmről immár előnyösen ismert Pintér Imre és Parlaghy Kornélia, továbbá Szentes János, Delli Lajosné és a kis Pintér Irénke, akit már szintén ismerünk a filmről. E szkeccs nagy értéke abban rejlik, hogy há­borús vonatkozású tartalmánál fogva teljesen aktuális és a zene és ének­számai is kitűnők. Ezeket Parlaghy Kornélia szerezte. A moziszinjáték hat felvonásból áll, három színpadi és három filmrészszel. Legelőször a Budapesti Apolló színházban aratott óriási sikert, legutóbb pedig Hód­mezővásárhelyt került színre fényes eredménynyel. E szkeccsen kívül még egy csomó mozgófénykép fogja kiegészíteni a nagystílű müvészes- tély műsorát. — Kedden Ameriká­ból—Európába cimü 4 felvonásos csodálatos bohózat fogj a ámulatba ejteni a közönséget. * Ma este Molnár Sándornál disznót >r. * Az Ön optikai és katonai felsze­dései csak akkor jók, ha Lusztíg- tól, a főutcai üzletéből való. — Telefon 30.

Next

/
Oldalképek
Tartalom