Egri Ujság - napilap 1915/1
1915-02-22 / 53. szám
tí 0 Kl li J . 9 A 0 1915. február 22. 2 Német előretörés a Vogézekben. Nieuport előtt elsttlyedt egy ellenséges hajó. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Berlin, február 21. A nagyfőhadiszállás jelenti: Nyugati hadszíntér: Nieuportnál egy ellenséges hajó hihetőleg egy aknakutató aknába futott és elsülyedt. Az ellenséges torpedó- naszádok, midőn lőttünk rájuk, eltűntek. A Ghelavett Yperni utón és Yperntől délkeletre, a csatorna mentén elfoglaltunk egy ellenséges lövészárkot, néhány foglyot ejtettünk. Champagneban a legutóbbi napok súlyos harcai u’án aránylag nyugalom volt. Cömbreenná! a franciáknak nagy erővel és szívóssággal ellenünk intézett három támadását az ellenség súlyos veszteségei mellett visszavertük. A Vogézekben a támadásaink előbbre haladtak. Sulzerniől délkeletre elfoglaltuk Hochrotberget, a Hort melletti magaslatot és a Prizl és Widental-majorokat. A legfőbb hadvezetőség. Háború és kertészet. Eger, február 21. Ne csak azok szolgálják a hazát, kik az ellenséggel küzdenek, hanem mindannyian, kik itthon maradtunk s otthonunkat, kicsi vagy nagyobb kertünket élvezzük.' A háborús események folytán tavasszal lényegesen kisebb lesz a zöldségnemüek s igy mindenféle friss főzelék behozatala. Ez annál súlyosabban fog érinteni bennünket, mert hiszen akkorára a konzerv- és hüvelyes főzelékek, valamint a rizskása a hadbavonulók nagy fogyasztása folytán nagyjában elfogytak. Hazafias munkát végzünk tehát, ha az élelmiszereket lehetőleg szaporítjuk. Mindenki, akinek kertje és Blkalmas berendezése (üvegháza, melegágya) van, kötelességének kell, hogy érezze, hogy ezeket főzelék termelésre már jókor kihasználja. Nemcsakhogy önmaga jut ezáltal friss főzelékhez, amelyet különben drága pénzen kellene vásárolnia, hanem még vásárra is küldhet, amiHogy lehetőleg korán nagymeny- nyiségü zöldséget termeszthessünk, főleg a melegágyakra kell különös súlyt fekteinünk. Nagyon kevés befektetéssel itt nagy eredményt érhetünk el még kis ; kertünkben is. Akármilyen egyszerű deszkaláda ablaküveggel és elegendő ; ló és tehéntrágyával (amely továbbra is földünk előnyére válik) megfelel . ennek a célnak. Az ablaküveg he- j lyett szükség esetén olajos vagy zsíros papírral bevont fakereteket is j használhatunk. j Kertecskénk vagy kis földünk, mely 1 eddig csák örömünkre szolgált, járuljon hozzá most családunk és ha lehet embertársaink megélhetésének megkönnyítéséhez. ! Előrelátó beosztás, szeretetteljes gondosság itt szép eredmények eléréséhez vezet. Felvilágosítással és tanácscsal mindenkor szívesen szolgál a „Női segély a háborúban“ gyümölcs és főzelék alosztálya Budapest, 11. Ákos- utca 16. által a közélelmezéshez hatásosan hozzájárulhat. A következő főzelékeket lehet már mostan bevetni: [kelvirág, kala- rábé, saláta, nyári-endivia és hónapos retek. Ezek a zöldségnemüek meleg, félmeleg üvegházakban és melegágyakban jól tenyésznek. Sárgarépát, petrezselymet, hagymát, feketegyökeret, parajt kedvező leőjárás esetén már február hónapban szabad földbe lehet vetni. Ha a borsót januárban faládikába ültetjük, márciusban már bátran kiültethetjük a szabadba. A kelvirág, káposzta és kel álte- Jelt palántáit márciusban kiültethetjük a szabad föld barázdáiba. Burgonya könnyen csirázlatható és a kert védett helyeire kiültetve hamarabb használható. — Féláron utazhatnak a sebesült katonák. A háború sebesültjei és betegei, ha gyógyítás céljából valamely magyar, osztrák és németországi fürdőt akarnak felkeresni, a magyar, valamint az osztrák és német vasutakon a személy- és gyorsvonatok II. és III. kocsiosztályában féláru polgári me netjegygyel utazhatnak. A kedvezmény igénybevétele magyar és német szövegű közös „Igazolvány“ (Auweis) alapján történhetik, amelyet az illetők számára illetékes katonai területi parancsnokságuk állít ki. Ha a katonák szükségesnek tartják, hogy a fürdőhelyre kisérőt is vigyenek magukkal és ennek szükségét orvosi bizonyitványnyal igazolják, a kedvezményt a kísérőre is kiterjesztik. Még egy szó a Verbőczi M.-utcáról. Hogy történt a hiba. Eger, február 21. Tegnapi számunkban szóvá tettük azt az alapos botlást, hmely egyik utcánk névtábláján bizony eléggé céltáblául a közhumornak a Verbőczi M.-utca felírást alkalmazta. A városi főmérnök, aki az utcák és házak jelzőtáblával való ellátásának intézője a városnál, ezzel kapcsolatosan a következő sorok közlésére kért fel, amelyekben megmagyarázza, hogy történt a tévedés s egyúttal kijelenti, hogy a lövőben fokozottabb figyelemmel fogja az utca és házszámjelzések végrehajtását ellenőrizni. „A Verbőczi-utcának uj házszámozásánál a kiírás tévesen történt, a városi képviselőtestület határozatába becsúszott sajtóhiba alapján, amely szerint a „Vörösmarty“-uica elnevezése után a „Verbőczi“ utcához is hozzátették a leírásnál a mindkét helyen felesleges s az utóbbinál hibás keresztnévjelző „M„ betűt. Még a cikk megjelenése előtt figyelmessé tettek a hibára s intézkedtem is a már felszegezett tábláknak uj, helyes felirásu táblákkal való kicseréléséről. Házszámozások alkalmával jobban fogjuk a vasöntödét ellenőrizni, nehogy tévedések forduljanak elő.“ Tizenhat éves katonák Nem sok a hadi fogoly Szerbiában. — Levél a szerb hadi fogolytói. Eger, február 21. Az egyik szegedi lap egy szerb hadi fogságba került magyar újságírónak igen érdekes levelét közli, amelyben a többi közt a következő figyelemre méltó sorok foglaltaknak: . . . Csudálatos, .hogy milyen kevés ember esett a szerbek hadifogságába. Én, aki a szerbek visszavonulásában szintén részt vettem, sokkal több fogolyra számítottam. Ezzel szemben mindössze alig néhány ezren jutottunk a szerbek hatalmába. Ezek is legnagyobbrészt itt, Üszkübben vannak. Az elbánásról, amelyben részesülünk, hálátlanság volna rosszat mondani. Tisztek és katonák egyaránt udvariasak és előzékenyek hozzánk. A cenzúra sem szigorú. Ez azonban nem annyira a szerbek jóságának, mint tudatlanságának tulajdonítható. Nerr) tudnak a cenzorok magyarul és igy csak találomra huzgálnak ki egyes gyanúsnak vélt szavakat meg sorokat. Egész Szerbia ^különben roppant élénk. Alig látni civilt. Asszonyok százai jelentkeznek katonának. Tizenhat éves fiuk kardot kötnek. Hetven éves aggok könyörögnek, hogy katonák kívánnak lenni. De nagy baj van a szerb népnél. A szerb hadseregnek se elég puskája', se elég élelme. A múltkor — mondják — eljött ide a foglyok közé Péter kiráyl. Rendkívül gyötrötf, összetört ember. Mikor a hosszú szál, izmos magyar fiukon végigtekintett, lesütött szemmel mormogta: — Magyarszki, magyarszki jó katona . . . Mindig a hazamenésre gondolunk. Összeülünk esténként és mintha egy család egymásszerető tagjai volnánk, elbeszélgetünk a kedveseinkről, a szegediekről .... aztán csendes sóhajjal ökleinkre hajtjuk fejünket és kiki a maga gondolataival eltelve várja, mig a sátrunk előtt az őr csengőjét meghimbálja, jelezvén, hogy a lefekvés ideje már elérkezett. Halkan jó éjt kívánunk egymásnak s aztán mindegyik a maga ágyahelyére tér és jbizonyosan mindegyik nagyon szép álmokat álmodik. Vukov Lukács levele már azért is nagy érdekességü, mert benne ő mint szemtanú számol be azokról a kétségbeesett erőfeszítésekről, amelyekkel Szerbia menteni készül Nist, mig menteni lehet. Kétnapos harc ötszörös ellenséggel. — Levél Varsó alól. — Eger, február 21. Rendkívül érdekes levelet kaptunk ma egy Varsó alatt küzdő közkatonától, aki megkapó módon írja le az ottani élményeket. A levél a következő : Dacára, hogy ellenséges területen vagyunk, feletteseink nem tiltják meg azt, hogy az igazságot kedves, szép hazánkba megírjuk, mert hisz nekünk nincs titkotni, sem szégyelni valónk, hahem igenis büszkék vagyunk, hogy igazi testvéreinkkel, a németekkel oly biztosan nézhetünk a jövőnk felé, mely csakis a mi győzelmünket hozhatja. Mi helyt adtunk és helyt állunk. Az ellenség rövidlátó és lekicsinyelt bennünket, jó, rendben van, de egy régi közmondás azt tartja, hogy az nevet igazán, aki utoljára nevet. Bizony, mi most látjuk, hogy az orosznak jobb lett volna magával törődni, szegény katonáinak nem tud mená- zsit adni, ezerszámra hagyják magukat elfogni, hozzánk jönnek, egy darab kenyérért elárulva a hazát. Most Varsótól 60 kilométerre harcolunk. A szállásunk egy gróf kastélya. Előttünk folyik a Nida, a túlsó parton az ellenség van. A kastély gazdája orosz generális s igen meg vagyunk elégedve a kastélyával. Gyönyörű termei vannak, mahagóni bútorokkal, egész jól meglennénk a háború végéig is és még az se zavar meg bennünket, hogy a mi tüzéreink és az ellenség folyton küldözgetik egymásnak a gránátokat és a srapnelleket. Ha nincs harcunk, kitünően eltöltjük
