Egri Ujság - napilap 1915/1
1915-02-21 / 52. szám
ifi G R 1 Xj J P A 0 1915. február 21. 2 A világtörténelem legelkeseredettebbi hegyi harca a Kárpátokban. A csata ránk nézve jól áll. Budapest, február 20. Molnár Ferenc írja a2 Estben: A kárpáti iureokból nagy kárpáti csata fejlődött nyugaton a Dunajec-Biala vonalon, sőt most már a Dukla alatt is. Tüzérek és% földbeásott seregek harcolnak itt egymással, Keleten Nadworna Ó3 Kolomea táján támadunk. Nyugat és kelet között a világtörténelem legelkeseradettabb hegyi háborúja folyik itt. A csata azonban ránk nézve jól 11. Az oroszok vad ellenállása mutatja, hogy ezen a vorialon mindenüknek vesztét sejtik. A városi állandó választmány ülése. / Küldöttség kérjen lisztet a kormánytól. — Szerb foglyokat kér á város a szőlőrnunkára. Eger, február 21. Eger váfos képviselő testületé hétfőn délelőtt 10 órakor rendes közgyűlést tart. Ennek tárgysorozatát készítette ma elő az állandó választmány délutáni népes ülése. Az elnöklő polgármester a tárgy- sorozat előtt felhívta az állandó választmány figyelmét arra, hogy a hadiállapot folytán beállott munkáshiány szükségessé teszi, hogy a szőllőmunkára is igénybe vegyük a hadifoglyok munkaerejét. E tekintetben az alispán elnöklete alatt a napokban megtartott háborús gazdasági ankét már megteszi a kellő lépéseket, arra azonban szükség lesz, hogy a kormány intézkedésének le- érkezte után sürgősen eljárjon a város, épen ezért azt indítványozza, hogy a közgyűlés hatalmazza fel a tanácsot, hogy e tekintetben a szükséges lépéseket megtehesse. Az állandó választmány tagjai a polgármester javaslatához hozzájárultak. Fridi Gyula az Egerbe internált románokra is felhívta a figyelmet, akik ügyes munkások és most a mikor munkáshiány van a tavaszi munkákra már most igen hasznosan igénybe vehetők. A közgyűlés tárgysorozatának leg fontosabb pontja a tanács előterjesztése az élelmiszerek beszerzése tárgyában. Ez az előterjesztés ugyan most csak a gabona beszerzésére zsugorodott össze, amennyiben a polgár- mester bejelentette, hogy az a bizottság, amelyet élelmiszerek beszerzésére küldött ki a képviselőtestület, beszüntette a működését. Annak idején hirdetményben tette közzé a bizottság, hogy akinek élelmiszerszükséglete van jelentse azt be egy arra kijelölt közegnél, azonban senkisem jelentkezett, amiből a bizottság arra következtetett, hogy élelmiszerszükséglet nincs és hogy további működésre nincs szükség. A polgármester most azzal számol be, hogy a városban liszt szükség van. Már egy Ízben csak úgy tudott ezen segíteni, hogy az országos mezőgazdasági bizottság részére lefoglalt gabonából adatott ki 500 zsákkal a város közönsége részére. Ezt azonban illetékes helyen a legszigorúbban betiltották. A kormányhoz már több Ízben fordult feliratilag, személyesen is, hogy a rekvirált gabonából adjanak ki a közönség részére. De elintézés még nem érkezett és igy konkrét javaslatot tenni nem tud. Csutorás László dr. azt indítványozza, hogy a polgármester vezetése alatt egy kisebb 'küldöttség menjen a kormányhoz, tárja fel a város helyzetét és eszközöljön ki gaőonát a város részére. Ezt az állandó választmány elfogadta s azt is javasolja, hogy a képviselők közbenjárását is kérjék ki. A kétfogatu bérkocsisok arról panaszkodnak, hogy az egyfogatuak nagyobb keresletnek örvendenek s ezért az egyfogatu bérkocsisok fuvarozásának korlátozását kérik. Azt kívánják, hogy vidéki utaktól tiltas- sanak el és hogy azt is határozza meg a város, hogy hány személy ülhet egyszerre az egyfogatura. A tanács a kérelem elutasítását javasolja. A lábbeli készítők nagyobb katonai megrendelést kaptak, de ehhez csak úgy juthatnak, ha vagy készpénzzel vásárolnak vagy a város kezességi nyilatkozatot ad. Az állandó választmány miután az iparosokban elég biztosítékot lát, javasolja a nyilatkozat kiadását úgy, hogy a lábbeli készítő iparosok egyetemleges kötelezettséget vállalnak. Neszvadba Ottilia a Liceum-köz ben nyilvános illemhely felállítására kért engedélyt. Az állandó választmány nem javasolja az engedély megadását, mert vízvezeték nélkül az illemhely tisztán nem tartható s igy az állapot a Líceum-közben még rosszabb volna, mint a mai. Javasolja azonban ennek az útvonalnak fokozottabb tisztántartását. Ezenkívül még több a közt ke- vésbbé érdeklő ügyben határozott az állandó választmány. Przemysl felszabadítása előtt. Bécs, február 20. A Fremdenblatt jelenti, hogy egy postatiszt Przemysl- ből repülőpostán levelet kapott. A várban erős a remény, hogy két hét leforgása alatt megszabadul a várőrség az orosz szomszédságtól. A Dardanellák bombázása. Konstantinápoly, febr. 20. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Az angol—francia hajóhad reggel bombázta a Dardanellákat. A hadihajók 400 lövést adtak le, de teljesen eredménytelenül. Belgrád bombázása. London, február 20. A Daily Mail jelenti, hogy az osztrák-magyar tüzérség bombázta Belgrádot. Több ház összeomlott, sokan meghaltak. Arról persze hallgat, hogy előbb a szerb tüzérség Zimonyt lőtte. Más lapok az eseményeket elferdítve úgy köz'ik, hogy előbb mi bombáztuk Belgrádot. Elolvadt a hó a Kárpátokban. Temetetlen orosz hullák. Budapest, február 20. Ungvárról jelentik: A kárpátokban elolvadt a hó s most az Uzsok környékén fekvő hegyoldalakon egész épen sok temetetlen orosz holttest . került napfényre. Katonáink eltemették őket. A közigazgatás visszatért Csernovitzba. Borgoprund, február 20. A Magyar Távirati Iroda jelenti, hogy a rendőrség és közigazgatás egész személyzete megérkezett Csernovitzba. Hirdessen az fari iagta. A csődbe jutott tferbőczi. Egri csodabogár. A „Verbőczi M.-utca“. Eger, február 20. Egerben, a klasszikus utcanevek hazájában, ahol a „Menyház-utca“, a „Szunyok-köz“, a „Síp-utca“, a „Torok-köz“, „Gyik-köz“, esetleg „Torokgyík“ köz idilli tájain boronghat el a méla idegen, most egy uj, kitűnő utcajelzőtábla sorakozik a többiek közé. Az uíca-rendezőbizottság illőnek tartotta, hogy a vásártér egyik részét, mióta az igazság a Törvényház felépítésével ott stabillá vált, törvényhozásunk egyik múlt nagyságáról, a Tripartitum hetedhétországra híres szerzőjéről, Verbőczi nemíudoménminekishijják utcának nevezze el és a következő névjelzőtáblával ékesítse : Verbőczi M.-utca. Ott díszeleg ez a tábla, az egri kultúra klasszikus dokumentuma, nem is egy helyen, többek közt a Törvényház falán is és a városunk viszonyaival nem épen ismerős idegen bizonyára eltűnődik alatta, hogy Eger kulcsos városának a mohos múltakban vagy talán a virágosabb jelenben mely nevezetes fia lehetett ez a Verbőczi M. ur, akiről im utcát is neveztek el. A vásártér bizonyos kereskedelmi vonatkozásokat megvillanthat kissé, amire tápot adhat egyébként ez a hagyományos kereskedelmi stílusban megszerkesztett cégtábla is, amely oly sok rokonvonást mutat fel a családi a-b-c-t kimentő Kohn K. — Schwarcz Z. — Blum J. stb. cégtábláival. Valóban valamely kereskedelmi nagyságunk lehetet ama Verbőczi ur, akit talán Mórnak, vagy Miksának, esetleg talán Mózesnek is neveztek. Talán az udvari tanácsosságig is felvitte törekvésének elpusztíthatatlan vasenergiájával. Mert arra csak még sem gondolhat senki, hogy itt talán arról a hires jogtudósról akarták az utcát elnevezni, aki a Mohácsi-vész előtt az ország élő jogát a máig is érvényes Tripartitumban összefoglalta. Mert hiszen ezt a Verbőczit István névre keresztelték annak idején és minden valamire való iskolás gyerek tudja is, hogy Istvánnak hívták a nagy Verbőczit. Csak épen Egerben ne tudnák a város urai? Ha csak — és még ez a megoldás lehetséges ebben a mai minden hájjal megkent világban — az öreg Verbőczi tudománya a mai jogfejlődés következtében csődöt nem mondott és az öreg kénytelen volt, mint egy bukott krejzler ehhez a kis cégtábla korrekcióhoz folyamodni, hogy megmeneküljön a hitelezőktől, akik még megexekvál hatnák azért a néhány törvényért, amellyel ha jól emlékszünk még, adós maradt a Hármas könyvben.
