Egri Ujság - napilap 1915/1
1915-02-08 / 39. szám
2 Ugyancsak Brand Samu zugói fürészgyáros mondotta el, hogy hasonló sors érte a többi, oroszok- megszálta községbeli zsidókat. — Kémek voltatok, kutyák — mondották nekik, — viszünk magunkkal, ahol felakasztunk. Egy krájzleros könyörgése annyira felbőszítette őket, hogy még útközben felkötötték. Azonban nem várták meg, amig meghal, hanem tovanyargaltak. A krájzlerosnak sikerült a torkára vetett hurkot meglazítania s igy megmenekül. Az erdőkön, rejtek ösvényeken jutott el Munkácsra. Tanú előtt, a társaságomban volt egy máramaroszigeti vendéglős és kereskedő előtt mondotta még a következeket: — Amikor a kozákok összeszed- j ték a zugói zsidókat, hiányzott ko- j zülö egy asszony, aki pár napos ; gyermekágyát feküdte. A [kozákok berontottak hozzája, megverték, majd az egyik kozák levágta az asszony orrát és két fülét. Amikor megkinoz- 1 ták a boldogtalant, lepedőbe bugyo- lálták, kisgyermekestől feldobták egy ; kocsira és szintén elhurcolták. Azóta egyikről sincs semmi hir. Azt hiszik, hogy Sztrybe vitték őket. j D. O. i-----------------—--------~-----O rosz shrapnel ölt meg ötven orosz foglyot, i Beszélgetés egy kirlibabai orosz sebesülttel. Eger, február 7. Egy Kirlibabánál elfogott sebesült orosz katonának, aki a Kiew melletti falvak valamelyikéből való, a lábát törte egy gránát Ez a már idősebb ember a Miskolczi Napló tudósítójának a következőket beszélte el sebesüléséről: — Minket, öreg népfelkelőket, már júliusban mozgósítottak, azóta állandóan harcban voltam. Ezelőtt négy héttel tették át a zászlóaljunkat a Bukovinában operáló csapatokhoz. Január hó 21 én Lajosfalva elölt egy ut mentén rajvonalban voltunk kifejlődve, tőlönk vagy 4 kilométernyire volt a tüzérségünk egy domb mögött. Rajvonalunkkal szemben vagy négyszáz méternyire honvédek feküdtek és rövid időre futásokkal mindig közelebb és közelebb értek a mi lövészárkunkhoz. Mi tüzeltünk rájuk, de azért merész előreroha- násukat több ízben megismételték, úgy annyira, hogy már alig 60 méter választott el bennünket tőlük. Láttuk a tüzérségünk lövéseit, amelyek jóval a magyarok ratvonala mögött csaptak le. Mellettem egy főhadnagy állott, kezében a telefonnal és idegesen mondotta be a tüzérségnek a honvédek állásait. De már ekkor késő volt, a hovédek egy rettenetes ordítással megrohanták a mi lövészárkunkat és mikor közel értek hozzárlk csillogó szuronyukkal, a vér megfagyott az ereimben^ — Mondhatom, uram, hogy julius óta {} F ■ majdnem folyton ütközetben vagyok, sok shrapnel robbant szét a fejem felett, de igy még soha nem rettentem meg. Hányát- homlok rohan tam a többi után egy közeli erdő felé, amely előtt, mintha a földből nőttek volna ki, szuronyok meredtek felénk. Magyar katonák voltak. Egy pár lövés hangzott, egy pár orosz katona csendesen elbukott és a többi, mintegy kommandóra, eldobta a puskát, felemelte a kezét. Megadták magukat és én is úgy tettem. — A honvédek összetereltek bennünket és megolvastak: ötvennyolcán voltunk. A tiszteket a lövészárokban fogták el, azok ott maradtak, a többi legény vagy elmenekült, vagy tj ’ -■ * elhisszük az orosz katonai lapoknak, hogy igazat Írtak. De azt is I egészen komolyan állítjuk, hogy az orosz hadvezetőség szándékairól a i mi vezéreink nem az orosz katonai ' szakírók Írásaiból értesülnek. Sokkal i előbb ismerik azok az ellenfélnek \ terveit, mint maguk az orosz had- i tudomány irók. Az orosz újságok még azt se átal- ! ják, hogy magyarázatot adjanak a | tirkos tervről. Az egyik uj haremód- ; ról beszél, azt mondja, hogy Orosz- í országban szakítottak a lövészárok- ! rendszerrel és az összes haderőnek í eddig elképzelhetetlen nagy töme- ! gekben való harcbavetésével fogják I ! meghal. Lefegyvereztek bennünket, nyolc embert hagytak őrzőképpen és a honvédek tovább nyomullak előre. Minket nyolc honvéd kisért visszafelé, be Erdélybe. Mikor az erdőn túl voltunk, egyszerre csak zúgott valami a levegőben, valami rémes zúgással és a másik pillanatban ötvennyolc fogoly közé lecsapott egy orosz gránát. Uram, ez a pillanat leírhatatlan. A sűrű emberlömeg, mint a mikor a forgószél papírdarabokat felkerget a levegőbe, egy pillanat alatt eltűnt a földről. Emberroncsok repültek a levegőbe a gyilkos füsttel és felis- merhetetlen, borzalmas összevisszaságban hullottak vissza a levegőbe repült földdel. Borzasztó volt. — — Négy honvéd elől ment a fogolytransporttal, ezek maradtak életben, épen és négy orosz az első sorban sebesülten. Ezek között voltam én is. A többi meghalt. — Borzasztó! — szólott közbe a tolmács, őszintén megdöbbenve — borzasztó! Ez biztosan egy eltévedt gránát lehetett. — Dehogy, uram, — tiltakozik élénk gesztusokkal az orosz — nem tévedés ez. Direkt utánunk lőttek, mert megadtuk magunkat. Az atyuska megbünteti az alattvalóit, ott bünteti meg és úgy, ahogy tudja . . . Az oroszok ! uj haditerve. Támadás Középgaliciában. — Az előre bejelentett nagy esemény. Eger, február 7. Az oroszországi lapok néhány nap óta csodálatos egyetértéssel kisértet- ként emlegetik az orosz hadvezetőségnek valami nagyszabású uj szándékát, amely eddig nem sejtett had - mületeket fog eredményezni és az egész világot bámulatba fogja ejteni. Mivel nem tartjuk ellenfelünket olyan naivnak, hogy felteszi rólunk, mintha felülnénk jól-rosszul lancirozott orosz tévhireknek, mivel továbbá hadtörténelmi tapasztalataink vannak arra, hogy az oroszok és szövetségeseik, a franciák tényleg nagy súlyt helyeznek gigászi szándékaiknak idejekorán és nagy hangon való beharangozására, egészen eltiporni az ellenséget, a másik a keletporoszországi eseményeknek tulajdonit olyan fontosságot, amelyhez képest elenyésző csekélység a Varsó előtti helyzet, a harmadik pedig Közép-Galíciában vár valami döntő előretörést. Az oroszok uj haditervéről egy magasrangu katonát szakértő igy mondotta el véleményét: A tervnek első magyarázatát, a mellyel pedig az orosz hivatalos lap szolgált, őszintén megvallva, roppant naivnak tartom. Háború közben igenis meg lehet változtatni a harcmódot, megtették ezt mindjártfa legelső (Vaiu-menti) csata után a japánok is, sőt megtették a jelen háború kezdetén a magyar csapatok is, akik kezdetben semmiképen sem tudták [türtőztetni az előretörési vágyat. Csakhogy a harcmód megváltoztatását a szerzett tapasztalatoknak kell sürgetni. Az oroszok pedig semmi olyan tapasztalatot nem tehettek, a mi a nagy tömegeknek fedetlenül való harcbavetését indokolhatná. Meg vagyok győződve arról, hogy mi szívből kívánhatjuk, vajha csakugyan ily módon változtatná meg ellenünk eddigi harcmódját. A másik két magyarázat kissé valószínűbb, mert mindkettőt a közelmúlt eddigi eseményei is támogatják. A Kelet-Poroszország elleni offenzivát mindnyájan egész jól követhettük. Tudjuk, hogy az ellenség öt hadoszlopban : 1. Schirwindt— Kussenen át; 2. Evdkuinen, Stallu pönen s Gumbinen át; 3. Wíszly- niecz és Dnrkehnennen át; 4. Kal- varya—Goldapon át és 5. Suvalki— Marggrabove—Lötzenen át tőrt be Kelet Poroszországba. Eddig igen jól ment négy hadoszlopuk dolga s tényleg 30—60 kilométernyire be is jutottak Kelet Poroszország trületére. Az aránylag gyenge német határőrség Gumbinnen—Darkehnen—Löt- zen vonaláig, vagyis a Mazuri tavak keleti szegélye mentén húzódó erődítési öv mögé húzódott vissza. Ezen az erős vonalon azonban miudezideig megakadt az oroszok támadása. Elhisszük, hogy ezen a vidéken ezután még nagyobb erőkkel óhajt támadni ellenfelünk, de nem félünk a támadástól. A tóközi átjárók labirintusában a német védő1915. február §, sereg majd csak elbánik a támadó orosszal. Vannak olyan híreink is, amelyek az oroszok nagy tervének harmadik magyarázatát, a középgaliciai orosz offenzivát támogatják. A beérkezett hírekből megállapíthatjuk, hogy a Przemysl—Tarnow közti orosz arcvonalon, de különösen Dukla környékén rendkívül erős orosz sereget összpontosított ellenünk, s a Kárpátok védelmére uj orosz hadsereget dirigált a Stry—Stanislau közti területre ÍSj, Bárhogy legyen is azonban a dolog, tökéletesen meg vagyunk nyugodva, mert tudjuk, hogy hadvezetőségünk nem várja be az ellenfél kezdeményezését, hanem mint eddig mindig, most is meglepő gyorsasággal ragadja magához az inciativást, az első vágást a nagy élethalál-viasko- dásban. És igy az oroszok minden, még oly grandiózos terve is a legméltóbb fogadtatásra talál. Amerikai magyarok az Unió fegyverszállítása ellen. Newyorkból jelentik: az Uj Magyarország Ligája Wilson elnökhöz a következő memorandumot nyújtotta be, amelyben tiltakozik az ellen, hogy az Egyesült Államok gyárai a semlegesség megsértésével hadianyagot szállítanak az antant államainak: — Elnök ur! Az a történelmi kiáltvány, amelyet Elnök ur az Egyesült Államok népéhez intézett, amikor az ország semlegességét is proklamálta, valamint a világ, úgy a mi elismerésünket is kiérdemelte. Ez azonban nem a stiláris szépségeknek szólt,, hanem a kiáltványt megokoló nagy igazságoknak. Látnunk kell azonban, hogy ezeket az igazságokat egy lelkiismeretlen és nemtelen üzleti szellem meghamisítja. A »semlegesség“ leple alatt és a gyáva kétszínűség álarcában, minket magyarokat, sok helyen arra kényszerítenek, hogy a mindennapi kenyerünket úgy keressük meg. hogy kezünk munkájával európai faj- és munkástestvéreink pusztulásán dolgozzunk. Ez több, mint az egész világ előtt megvallott „semlegesség“ megszegése. Ez kárhozatosabb, mint a vérfertőzés! Lehetetlen az, hogy Elnök ur ezt továbbra eltűrje! Amerikai polgárjogunk és a humanizmus nevében ezennel a leghatározottabban tiltakozunk ez ellen és arra kérjük Elnök urat, hogy teljes hivatalos hatalmával siessen az Egyesült Államok becsületének védelmére, azáltal, hogy a »semlegességet* igaz és becsületes szellemében szigorúan megtartsák. Az Egri Újság a legjobb hirdetési orgánum. Heves- vármegye legelterjedtebb napi lapja.
