Egri Ujság - napilap 1915/1
1915-01-04 / 4. szám
1915. január 4. Ifi 0 'RÍ U 4 8 Ä 0 3 Felhívás a magyar társadalomhoz. Támogassuk a Vörös-Félholdat. Budapest, január 3. A reánk, monarchiánkra és hű német szövetségesünkre erőszakolt titáni harcban eddigelé csupán egy nemzet sietett igaz ügyünk támogatására, egyedül a török császárság volt az, amely híven évtizedes kipróbált barátságához, részt kért magának a küzdelemből s fegyvert fogott oldalunkon a közös ellenség ellen. A török nép igy megosztja velünk Európa nyugalmáért és szabadságáért vívott tusánk veszélyeit és fáradalmait, Törökország bajtársunk s mi véle egyek, testvérek vagyunk a nagy háború minden dicsőséges erőfeszitésében. Hisz egy célért és egy ellenség elien harcolunk egy lélekkel: a mi győzelmünk az ő győzelmük, az ő dicsőségük és szenvedésük a miénk s kiontott vérük is testvérien a mienkkel egyesül a nagy küzdelem e hősi napjaiban. Becsület, tisztelet és szeretet az igaz ügyért helytálló vitéz török nemzetnek! Ám e rokonszenv és bajtársi együttérzés részünkről ne csak szavakban nyilvánuljon, a velük való egység tettekkel domborodjék ki a háború minden vonatkozásaiban. A sebesült török bajtársaink gondozására alakult Vörös-Félhold- Egyesület testvéri szózattal fordult hozzánk, magyarokhoz. Nemes munkájában, melyet a Vörös-Kereszt mintájára folytat, a mi segítségünket is kéri. E felhívás meleg érzést, testvéri készséget kell, hogy ébresz- szen a magyar társadalomban. Gondoljunk az ügyünkért, érettünk harcoló és sebesülő távoli török baj - társakra s az irgalom jelképe, a Kereszt nevében adakozzunk a Félhold irgalmas céljaira. A rokonérzés hálás, szép bizonyítéka lesz ez a magyar társadalom részéről. Adakozzunk! A gyűjtött adományokat mi rendeltetési helyükre, a Vörös Félholdhoz juttatjuk. Budapest, 1914. Sylvester napján. A „Vörös-Félhold“ támogatására alakult Országos Bizottság. gróf Khuen-Héderváry Károly elnök, özv. gróf Károlyi Istvánná elnöknő és a nagy bizottság. idea sí Egri ilM. . m ‘Ködbe* «sMvroan»4 _ _ __ ___ t üdőbetegségek. pég«hurut, “ «xomArhurut, jgywnetek jiSrirtSytód* eS®., Előfizetési felhívás. Január elsejével az Egri Újság XXI1. évfolyamába lépett. Ez a hosszú, a vidéki újságok életében már tekintélyesnek nevezhető múlt magában is elég bizonyítéka annak, hogy az Egri Újság nem az efemer életű, máról-holnapra szóló lapvállalatok közül való, hanem komoly, szilárdan megalapozott intézmény, amely a város és a megye közéletének szolgálatában minden nemes törekvésnek szócsöve, mely a közönségnek minden tekintetben készséggel áll szolgálatára s amely ma már, amint ezt örömmel látjuk beigazolva, közönségünk szeretetében meg is gyökeresedett. A mai nehéz viszonyok között csak az Egri Újság tudott megál- lani azon a színvonalon, amelyen megindult. Sőt nem alaptalanul merjük mondani, hogy ezekben az időkben még fokozottabb mértékben, bár fokozottabb áldozatokkal igyekezett a közönséget a legpontosabb, a leggyorsabb és mindent felölelő értesítéssel szolgálni. A legjobb lapot adjuk a közönségnek. A fővárosi sajtót megelőzve az Egri Újságból értesül először a közönség a világtörténelmi jelentőségű eseményekről s a bőséges távirati anyagon kívül érdekes cikkeket, a harctéri helyzetet tartalmazó közleményeket s a városi és vármegyei élet nevezetesebb mozzanatainak hü ismertetését is megtalálja benne. A pontos és gyors hírszolgálat azonban fokozottabb áldozatokat is kíván s erre a lap csak a közönség támogatásával képes. Felkérjük azért előfizelőinket, hogy előfizetéseiket a jövő évben is megújítani s lapunknak ismerőseik körében is barátokat szerezni szíveskedjenek. Az előfizetési árak az újság fején olvashatók. Eger, január 3. Vasárnap délután. Nyirkos köd. Mint szürke fátyol borit be mindent: embereket, utcákat, házakat, tar fákat. Szinte az ember megütödve kérdi: miért, hogy még a tél csikorgó idején is fénylő sártenger, amely mint jóbarát szegődik a cipődhöz és mint egy kul- láncs tolakodik a nadrágodra. De azért az ucca tele emberrel: Katonával. A legtöbb a szülőjével, feleségével, a babájával. Mert hát vasárnap a nyugalom napja s a vidék dolgos emberei is pihentetik a munkát és hát mit tudnának csinálni: meglátogatják katona fiukat, férjüket. Hátha most látják utoljára. És milyen fájóan szomorú volna, ha nem búcsúznának, mint fekete sáv vonulna végig életükön az a bántó gondolat: miért nem is mentünk be akkor, amikorra irta, hogy láthatjuk .. . Járnak kelnek a messziről jött szülők, feleségek a ködös uccán katonafiainkkal, férjükkel ... és eljön a bucsuzás könnyes perce, már elhelyezkeenek a kupékban. Még egy csók, egy ölelés és megindul a gőzparipa sok bánatos szívvel és még egy kendőlobbantás, aztán, aztán a köd elnyeli a zakatoló vonatot és a pályaudvaron csak öreg népfelkelők vártáznak már . . . A köd pedig tovább szitál és a sár tovább cupog az emberek lépteitől. (sz. a.) — Legfelső elismerés. A király megparancsolta, hogy Bartmann József 60. gyalogezredbeli főhadnagynak az ellenség előtt tanúsított vitéz magntartásáért a legfelső dicsérő elismerés kifejezése tudtul adassék. — Nem szabad sebesülteket látogatni a Délvidéken. A m. kir. belügyminiszter értesítette gróf Keg- levich Gyula főispánt, hogy a déli harctéren fellépett járványos betegségek terjesztését előmozdítja, hogy az ott levő sebesült katonákat hozzátartozóik tömegesen látogatják. A járvány elhurcolása megakadályozása céljából elrendeli, hogy a vasutak igénybe vételére jogosító igazolványok további intézkedésig Bácsbodi rog, Toronlál és Temes vármegyék ! nem fertőzött városaiba és községeibe i csak kivételes okokból, Horvát-Szla- I vonországok községeibe és városaiba, j valamint a fent nevezett vármegyék j fertőzött városaiba és községeibe az : ott állandó lakóhellyel biró és oda ' visszatérni akarók kivételével egyáltalán nem állíthatók ki s az uta- ; sok Újvidéken túl Horvátországba nem bocsájlatnak s az utazni szándékozók a hiábavaló utazástól tar tózkodjanak. j — Belehalt a sebeibe. Mint megírta az Egri Újság, Kiéti Bernát földműves legényt a múlt év december 8 án összeszurkálták. Krétit súlyos sérülésével az irgalmasok kórházába szállították, ahol újév napján sérülésébe belehalt. | — Csak úgy takaríthat meg pénzt az áramfogyasztásnál, ha égőit Lusztig optikusnál szerzi be hol 5—50 gyertya fényig 90 fill., 50—100 gyertya fényig darabja kapható. — Népfelkelő tiszt urak figyelmét felhívom Lusztig főutcai üzletére, hol frommer, browning töltény, testmelegitő, zseblámpa, elem, hátzsák, valamint a harctéren nélkülözhetetlen öngyújtó és uj talál- mányu hőüveg, zsebpohár s mindenféle szemüvegek jutányos árban kaphatók. — Telefon 30. szám. — A hadi kölcsön és a vidéki pénzintézetek. Több ízben megírtuk, hogy a pénzügyminiszter korrigálni fogja a vidéki takarékpénztáraknál történt jegyzéseket s addig, amig ez a korrigálás meg nem történt, nem is hozzák nyilvánosságra a kölcsönjegyzés végleges eredményét. Most pedig a pénzügyminiszter kiadott egy rendeletet a vidéki takarékpénztáraknál történt olyan jegyzésekre vonatkozólag, amely jegyzésekre a takarékpénztár nem fogadta el a betétek fölmondását s az aláíró fél a jegyzés kifizetéséről nem gondoskodott. Ezek a jegyzések január 8-án elvesztik hatályukat, úgy, hogy január 8-án a vidéki jegyzések tényleges eredménye meg lesz állapítható s ezzel együtt az egész jegyzés összege is. Irodalom. A törvénykezési iileték zsebkönyve. Irta: dr. Pongrácz Jenő budapesti ügyvéd. A törvénykezési illetékről szóló 1914. évi XVIII. t.-c. kimerítő kommentárja jelent meg a könyvpiacon. A „Magyar Jogélet“ jogi és ügyvédtársadalmi közlöny kiadásában a jelen mü tartalmazza első sorban a törvény pontos és hiteles szövegét. Minden paragrafus után felvilágosító magyarázat következik, utalásokkal a törvény összefüggő rendelkezéseire. A törvény egyes szakaszaival kap csolatban a régi törvény (1894: XXVI. t. c.) alapján kifejlődött jog- gyakorlat használható részét is közli a szerző. A könyv felöleli a törvénynyel összefüggő rendeleteket, a bélyeg és illetékszabályokat fontosabb rendelkezéseit, az illeték behajtására vonatkozó törvényes rendelkezéseket, az 1881 : XXVI. t.-c. 3. §-a szerinti illetékfokozatot, az illetéki díjjegyzék azon tételeit, amelyek ügyvédi irodákban különösen napról- napra előfordulnak, igy a telekkönyvi bejegyzés, cégjegyzékbe való bejegyzésre és az öröködési eljárásra vonatkozó illetékszabályokat. A könyvről a törvény kihirdetése után ki- bocsájtott rendeletek sem maradtak ki. Az életbeléptetés és végrehajtás tárgyában kibocsájtott körrendelet egész terjedelmében benne találjuk a könyvben. A munkát pontos tartalomjegyzék és kimeritő betüsoros tárgymutató teszik különösen használhatóvá. Várnay L. szegedi és budapesti cégtől csinos vászonkötésben kikerült könyv minden könyv- kererkedésben kapható. Az Egri Újság tudósításai pontosak, gyorsak és érdekesek.
