Egri Ujság - napilap 1915/1
1915-01-03 / 3. szám
1915. január 3. B A *> 3. egész másodnapja részünkről kemény munkában telt el: egész nap dolgoznunk kellett, hogy az orosz hullákat eltakaríthassuk, eltemessük. Ez volt a karácsonyi ünnepünk. Üldözés közben történt egy nagyon érdekes epizód. Tőlünk kiküldtek egy huszárőrjáratot, hai embert. A hat huszár útközben találkozott egy orosz patrullal, hat gyalogossal. Az oroszok a hogy meglátták a huszárokat, eldobálták fegyvereiket s. magasra tartották kezüket, megadták magukat s azután rögtön enni kértek. Elpanaszolták, hogy trénjük a hegyi utakon egyáltalán nem tudja őket követni s igy élelmet alig kaptak napokon keresztül. — Állati mohósággal falták fel a kenyeret, azután egyikük egy prepozícióval állt elő: — Ha fejenként még egy kenyeret kapunk, hozunk nektek egy ágyút. A huszárok rövid tanácskozást tartottak, azután belementek a dologba. Elengedték az oroszokat, akik erősen fogadkoztak, hogy feltétlenül visszajönnek. Vissza is tértek egy félóra múlva még pedig megszaporodva : tizenhatan, tizenhat orosz gyalogos, akik a legnagyobb erőlködéssel cipeltek, toltak, húztak egy tábori ágyút. A huszárok befogták lovaikat az ágyú elé s diadalmenetben tértek vissza zsákmányukkal s foglyaikkal a táborba, a hol képzelhető örömrivalgással fogadták őket. Ahol a harminc és feles ágyuk dolgoznak. Honvédek harcai az északi hadiszintéren. Eger, január 2. Egy tartalékos honvéd hadnagy az északi harctérről hozzátartozóinak színesen írja le levelében a harctér téli életét. — Ezredünk két nap óta mint tartalék pihen. Nyugodtabb napunk van. Szeretnék tehát néhány érdekes dolgot elmondani. — Először is az időjárásról beszélek. Nappal olyan idő van, mint otthon szeptemberben. Szép őszi délelőttünk. Az éjszakák azonban igen hidegek, de ezt is nagyszerűen elviseljük, mert úgy mi, mint a legénység tökéletesen fel vagyunk szerelve téli holmikkal. Napról-napra érkeznek a finom bundás mellények, papirmellények, téli alsóruhák, csizmák. Az élelmezés is jó. — A konyhakocsi utánunk jön, egészen tüzvonalba. Kapunk sajtot, konyakot, rumot, cakeset, néha még pezsgőt is, sőt a szakács tegnap csokoládé felfujtat is csinált. Otthon ugyan kidobtuk volna, hiszen csak a rLs volt leöntve egy kis csokoládéval, de itt örömünkben vállainkra emeltük a szakácsot. — A napokban megkergettük a muszkákat, bevonultunk egy nagyobb városba. Az ottani szeszgyárban hajnalban még ott voltak az oroszok. H <i R \ A padlások, pincék is tele voltak orosz katonákkal. Mind vártak bennünket, hogy önként megadják magukat. Beszélik, hogy az élelmezésük igen rossz, kenyeret már tizennégy napja nem kaptak, zsoldot meg több mint egy hónapja. A bevonulásunk előtt való estén óriási mulatozást csaptak. A szeszgyár környékén a korcsmák tele voltak részeg oroszokkal. Hiába lőtte őket tüzérségünk, hiába mentünk oda mi, nem mozdultak, részegen kellett őket elhurcolni. Az útvonalon gyönyörű látványokban van részünk. Fejünk fölött állandóan orosz és német, valamint a saját repülőgépeink keringenek. Este kigyulladnak várunk fényszórói. Orosz részről is válaszolnak erre. Az ő fényszóróik pedig bennünket keresnek— Most egy rongyos parasztviskóban vagyunk. Egy-két óra múlva megyünk előre a rajvonalba. Megkezdődik újra egy nehéz, fárasztó munka, a tartalék előrenyomulása, így harcon kívül is történnek azonban váratlan, tragikus veszteségeink. Moltkoriban menetelt az ezred mesz- sze a tüztől a legnagyobb biztonság ban. Hirtelen egy buta, csavargó golyó sivit felénk. Egy szimpátikus tisztünket találja, aki holtan esik össze. Ezek a veszteségek fájnak a legjobban . . . — Láttam itt néhány becsapódást a 30 és fél centiméteres ágyúinktól. Egy nagyobbszerü parasztház kényelmesen elfér benne. A légnyomástól a környék házainak összes ablakai bezuzódtak. Egri hősök. A hadsereg aranykönyvéböl. Eger, január 2. Egy ízben irtunk már az Egri Újságban a hadsereg aranykönyvéről. Feljegyzik ebbe a könyvbe mindenkinek a nevét és tetteit, aki a háborúban valami vitéz cselekedetet vitt véghez. Ennek a könyvnek minden lapja a rettenthetetlen magyar vitézségnek lesz tanúsága s milyen kedves lesz majd a béke nyugalmas éveiben emlékezni hős katonáink bátorságára, vitézségére. Már két vitéz hatvanas katona nevét megörökítették az aranykönyvben s most újabban ismét két hős hatvanas neve került bele. Az egyik Babocsány György gyalogos, aki vakmerőségével és elszántságával egy roham alkalmával a raj vonalat a védő fedezékből előre rontott, elsőnek hatolt be az ellenség lövészárkába és hét oroszt fog lyul ejtett. (A 2. osztályú vitézségi érmet kapta.) A másik hős Kelemen Károly tizedes, mint az ezredparancsnokság küldönce kitünően bevált és fontos jelentések megbízható és hü közvetítése által különösen kivált. Ezredesét a segélyhelyre kisérte, miközr ■’ ben fogságba jutott. Bátorságával és vitézségével azonban sikerült magát még aznap kiszabadítani és zászlóinkhoz visszatérni. (A 2. osztályú ezüst vitézségi érmet kapta.) Előfizetési felhívás. A ránk következő január elsejével az Egri Újság XXII. évfolyamába lépett. Ez a hosszú, a vidéki újságok életében már tekintélyesnek nevezhető múlt magában is elég bizonyítéka annak, hogy az Egri Újság nem az efemer életű, máról-holnapra szóló lapvállaia- tok közül való, hanem komoly, szilárdan megalapozott , intézmény, amely a város és a megye közéletének szolgálatában minden nemes törekvésnek szócsöve, mely a közönségnek minden tekintetben készséggel áll szolgálatára s amely ma már, amint ezt örömmel látjuk beigazolva, közönségünk szeretetében meg is gyökeresedett. A mai nehéz viszonyok között csak az Egri Újság tudott megál- lani azon, a színvonalon, amelyen megindult. Sőt nem alaptalanul merjük mondani, hogy ezekben az időkben még fokozottabb mértékben, bár fokozottabb áldozatokkal igyekezett a közönséget a legpontosabb, a leggyorsabb és mindent felölelő értesítéssel szolgálni. A legjobb lapot adjuk a közönségnek. A fővárosi sajtót megelőzve az Egri Újságból értesül először a közönség a világtörténelmi jelentőségű eseményekről s a bőséges távirati anyagon kívül érdekes cikkeket, a harctéri helyzetet tartalmazó közleményeket s a városi és vármegyei élet nevezetesebb mozzanatainak hü ismertetését is megtalálja benne. A pontos és gyors hírszolgálat azonban fokozottabb áldozatokat is kíván s erre a lap csak a közönség támogatásával képes. Felkérjük azért előfizetőinket, hogy előfizetéseiket a jövő évben is megújítani s lapunknak ismerőseik körében is barátokat szerezni szíveskedjenek. Az előfizetési árak az újság fején olvashatók. HÍREK Eger, január 2. — A vármegyei tanítóság gyásza. A kir. tanfelügyelőség fájdalmas megilletődéssel közli velünk, hogy a vármegyei .népnevelésnek két lelkes és buzgó munkása: Lakatos Lajos, hatvani állami és Lan- cinger János, abásári r. kath. elemi népiskolai tanitó, a haza védelmében hősi halált halt. Az első a galíciai harctéren esett el, a második meg ugyanott kapott sebében, vérhas és tífusz által is elgyötörve, a muraszombati kórházban hunyt el. Lakatos 11, Lancinger pedig még csak 3 év óta működőit a tanítói pályán. Mindkettőt fiatal özvegye és két kicsiny árvája siratja. — Újévi Gdvözletek megváltása címen az elesett hős katonák árvái és özvegyei javára a róm. kath. plébániái hivatalhoz újabban a következő adományok érkeztek: Párvy Antal prépost-kanonok, Dr. Ambrus István rektor-kanonok 20—20 kor,, Fógel Ágoston Utódai 10 kor., Varjú Béla egri iparos egy igen ízléses perselyt csinált, ahová fillérenkint gyűjtünk a katonák árvái és özvegyei számára. — Az Egri Újsághoz ugyanerre a célra a következő adományokat küldötték be: Tolvay Ágost és Ince Károly 10—10 korona, Baitner Arnold, Kalmár Gyula (Mezőtárkány) 5—5 korona, Szoják Sándor 2 korona és Marosi Zsigáné gyűjtött 14 koronát. — Sebesült katona-tanitőink újévi ajándéka. Kedves meglepetést szerzett a városunkban ápolt, derék, sebesült katona-tanítóknak Szilveszter estéjén Alpáry Lajos, vármegyénk kir. tanfelügyelője. Részben a saját áldozatkészségéből, részben nehány jólelkü tanitó adományából mind a 27 sebesült tanítónak, — köztük egy csehországi tanítónak is — a maga és a vármegyei tanítóság újévi jókívánságainak tolmácsolása mellett személyesen egy-egy dobozt adott át, mely 50 drb. finom cigarettát, 10 jóféle szivart és egynegyed kg. tea-süteményt tartalmazott. Ezt az ajándékot két lelkes, fiatal tanítónőnk: Schiffauer Gizella és Margit saját készitményü pompás mákos és dióspatkókkal toldotta meg. _ Bevonuló népfelkelők és t iszturak figyelmébe. Felszerelésükhöz szükséges hátizsák, kulacs, thermos, sálka, különféle gyorsfőzők, szárazspiritusz, összehajtható evőeszközök, villamos zseblámpák és kézi karbidlámpák, elemek, szivar- gyújtók, pohár és különféle dolgok beszerezhetők Varjú Béla üzletében Dobó utca 26. — Boldog újévet kíván mindazoknak, akik jótéteményekben részesítették és szomorú sorsán részvétükkel enyhítettek Dörfler Mária. — A fehér kisértet. A téli szezonban egy igen előkelő társaságba egy jó megjelenésű fiatal ember tolakodott be. Senki sem tudott róla semmit, de megnyerő külseje és kifogástalan eleganciája miatt min- dgnki szívesen fogadta, sőt a nők még versenyeztek is érte. Ő a nők versenyzését arra használta fel, hogy ijesztésekkel egymás után zsarolta meg őket, mig végre kisült, hogy ő nem más, minjt egy közönséges szélhámos, ki egy veszedelmes rablóbanda élén áll. Azonban mikorra ezt megtudta a társaság, ő már elmenekült. Nagy nehezen, rendkívül izgalmas és veszedelmes üldözés után azonban egy zseniális detektív lefülelte bandájával egyetemben. Ma három előadásban mutatja be az Uránia. * ital i fgri llisáihm.
