Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-01-30 / 4. szám

tagsága, a folytonos árhullámzás s ezáltal gazda- közönségünk vagyoni elszegényedése, mely ismét a. szabatos földmunkálás, talajjavítás és megfelelő, munkaerő'■ alkalmazhalásának hiányát vonja maga után; iparunkat megbénítja a külföld, igazabban Budapest és Becs versenye s az a szomorú széthúzás, mely iparosaink soraiban lappang s nem engedi őket a saját érdekük s a helyi ipar előnyére, tömörülni csak egy — ipartestületté is; kereskedelmünk pang és szemlátomást sorvad a kétségbeejtő közlekedési viszonyok miatt'és a tanult osztály, az intelligenezia ? — súlyos kenyérgondokba merülve viaskodik az élettel családjáért* és önma-1 gáért. Szóval, általános a panasz az egész vonalon,

A' földmives zúgolódik sorsa ellen, az iparos a szerencsétlen viszonyok ellen, a kereskedő az általános tepédés ellen és a diplomás ember keserűen adja meg magát lesújtó végzetének, mely ifjúságában táplált légszeb’b reményeit, összes ambiczióit temeti el egyenkint és egymásután, könyörtelenül.

Legnagyobb bajunk az, hogy szőlőhegyeink világhírű bortermésétől elestünk s hogy völgyeink termöföleje, melybe a rettentő phylloxera pusztítása ■után minden reményünk összpontosult,' nem ontja már oly bőven áldásait, mint ezt azelőtt tette. Ki- merült, megunt minket, mert szegények lettünk s nem bírjuk öt többé'úgy gondozni s táplálni, mint ' azelőtt. A földműves szorgalmát nem jutalmazza , többé, »ringó arany kalász hullámzó tengere«: talmi arany az, a mit most róla akartunk s nem tenger, hanem csak egy csöpp viz a pohár fenékén. Pedig Eger földművelő város, a rajta élő 2í ezer lélek — kevés kivétellel — egyedül á föld- ' tői várja, . egyedül a* földtől nyeri kenyerét : és ez a kenyér most évről-évre fogy! . . . . y ..

De hát ez nagyrészt a mi hibánk. Miért bíztunk oly vakon s határtalanul a földbe ? És ha bíztunk, miért nem gondoltuk meg, hogy áz a föld, a melylyel apáink még boldogulni tudtak, ma már nem az s nem úgy a mienk, mint a hogy az. ak- 1 kor az övéké- volt, hanem elerőtlenedve, kihasz• nálvS s aprórészecskókre feldarabolva szállott reánk' örökségkép és nem tud annvit 'teremni, hogy abból- a családok élelmükét, ruházkodásukat és az állam- és a társadalom 'által', reájuk rótt, közterheket tisztességgel fedezni képesek lennének ? És miért nem kerestünk és szereztünk magunknak cse' kély földecskéink mellé segítségül más, erőnk és képességünknek megfelelő keresetforrást ?

Ennek hiányával, nagyon természetes, hogy ' nálunk a megélhetés eszközei nagyon is alárendel- tek''Áfe-: hézagosak. Nincsen elegendő és eléggé kifejlett- gyáriparunk, a hol az emberi erőre és > ügyességre szükség lenne. Nincsen háziiparunk, mely száz és százféleképen foglalkoztatná a már- ' már elkallódó néposztályokat.. A szegény embereknek az eg.ész városban nem akad úgyszólván semmi említésre méltó keresetforrása. Télen egy kis fara- , gás, seprükötés, jéghordás, favágás és teherszállítás, nyáron, valamicskével több napszám a mezei 'munkánál. Ennyi az egész.. így nem csoda, ha sze* gényeinknek tétlenül, ipunkanélkül kell elpusztulnia,

; ha egyre nő azok száma, kik az utczák sarkait s , a házak kapufélfáit támogatják ölretett kezekkel, a

hol böalkalmuk nyílik belészokni a henyélésbe, mely már első lépés a végelzüllés, felé és melegágya. minden* gonoszságnak.

, Erre akarunk törekedni ? Ezt akarjuk elérni ?

Itt a legfőbb ideje, hogy az általános elszegényedés sötétkérdését megoldjuk. A népnek munkát, bizal- , mat, megnyugtatást és jövöt kell teremtenünk, mert Eger doha sem volt szegényebb, mint most, mikor ' minden századik ember nyilvános, vagy titkos koldus s mikór néha hét számra sem telik meleg- étekbe* a krumplin, görhén, sülttökön és* pattogta- i tott ' kukoriczán kiyül a- szegény embernek.

A« .eger-nádasdi vasút kiépítésének kérdése, mely. jia megoldást nyerne, sok szegény embernek adna kenyeret, még mindig a titokzatosság ködében rejtőzik ; a dohánygyár ügye ugylátszik örök.

— S —

tengeri kígyója marad városunknak; állattenyésztésünk nincs, pedig lehetne s ezáltal nagyban csökkenne a nyomor s az éhség, mely a keresetétől megfosztott nép kunyhóiban lappang és lassú halállal sorvasztja a szegénységet.

Ezt a nyomort, ezt a vergődést szüntessük meg mielőbb alkalmas keresetforrások nyitásával) milyenek például a gyáripar, háziipar, vasutápitós, utczakövezés, állattenyésztés, gyümölcs- és fatenyésztés, szőlöültetés, zödségtermelés stb. stb. és akkor bizonyára nyugodtabban nézhetünk a jövő elé, mely igy előbb-utóbb végzetteljes katasztrófával fenyeget.

Jánusz.

Mulatságok,

' Eger, január 28.

III. A polgárbál.

Fényes sikerű, az idei farsangon még eddig páratlan mulatság volt a szombat este tartott, polgárbál a kaszinó termeiben. Ez a bál az egyetlen» a mely a városunkban, sajnos, még mindig uralgó társadalmi osztályok válaszfalait van hivatva lerombolni s ez alkalommal is örvendetesen tapasztaltuk, hogy úgy az iparos, mint az intelligens osztály egyesült pártfogása mily szép sikert képes biztosítani valamely mulatságnak. A zsúfolt bálteremben ott táttuk a 60. gyalogezred tisztikarát majdnem teljes számban, élén B o x i c s e v i c h ezredessel) a megyei és városi tisztviselők közül igen sokat s ■íLz- iparos és kereskedő osztály legkiválóbb képviselőit.

\ A kaszinó nagy terme meglehetősen szűknek bizonyult a tánczoló párok befogadására, úgy. hogy a négyesék két kolonja alig talált helyet, A mulatságon a legnagyobb kedv uralkodott, egész a reggeli órákig'. Két zenekar játszott; a katonazene és Balog Gátőr bandája. A hölgyek névsora a következő:

Asszonyok:

Dr. Al^antisz Jusztinná, Balkay Józsefné, özv. Bar-áthné, Bablonkayné, Brozicsevicsné, Borosné (Sírok), Buzáth Lajosné, Csáka Alajosné, Csepánsz- kvné, Dubniczkyné, Eisner Józsefné, Elek Jánosné, Farkas Kálmánná, Gallasy Józsefné, Greskovics Bertalanná, Hambrusehné, özv. Hám Jánosné, ifj. Hám Lajosné, Hasselbauerné, Kovács Jánosné, Kapácsv Jánosné, Kovách Kálmánné, özv. Kelemenné, Kerekesné, özv. Köllner Lőrinczné, Láyerné, Lukács Férenczné; Markasolyné, Neichan Józsefné, Neszvadbáné, Pamlényi Pálné, Pavlák Pálné, Plank Gézáné, Ponesák Lajosné, Ruzsin Ottóné, Reinerné (F.-Abony), Schmidt Antalné, Strausz Károlyné, özv. Stephánné, Sztupka Jánosné, Szentgyörgyiné, Tancsa Lajosné, Torjay Károlyné, Vályiné, Veix- nerné, Válent Mihályné, özv. Verebélyinó, stb. stb.

Leányok:

Bablonkay Ilonka, Boross Ilonka (Sirok), Bro- zicsevics Anna, Cséka Tériké, Gzimmerman Juliska, Dubniczky Róza, Demetrovics Annuska, Gaal Etuska, Greskovics Piroska, Hám Bella, Hasselbauer Pannika, Izsépy Mariska, Kovács Mariska, Kovách Etelka, Keresztury Ilonka, Kelemen Mariska, Köllner Ilonka, Láyer Mariska, Lencz Izabella, Marka- soly Etelka, Máyer Jolán, Neszvadba Mariska, Rad- vánszky Mariska, Reuner Etelka (F.-Abony), Schmidt Juliska, Skaczel Róza, Strausz Tériké, Stephan Margitka, Sztupka Matiid, Szentgyőrgyi Róza, Tancsa Ilonka, Vály Róza, . Veixner Emma, Verebély Róza stb. stb.

HÍREK.

— Az Egri Újság eddig megjelent számaiból még mindig küldünk mutatvány- számokat. Kérjük azokat, a kik ilyen mutatványszámokat nem kaptak, hogy ebbeli kívánságukat a kiadóhivatallal közöljék.

Azon t. előfizetőinket, a kik lapunkat megrendelték, de tévedésből bár melyik számot meg nem kapták, arra kérjük, hogy reklamácziójukkal szintén a kiadóhivatalhoz szíveskedjenek fordulni.

A nyomdai akadályok elbánhatván,

ennélfogva nem lehet. iskolát, építeni. De különben erre nincsen is‘szükség; mivéi aí statisztikai' adatok5 igazolják, Hogy a felsőbb! iskolákban a reáliskolák névtelenek s. igy nekünk is kevés kilátásunk van arra hogy a kifejlesztendő reáliskolában növendékeink, legyenek. Ha az államnak érdeke itt reáliskolát felállítani, hát állítsa bel a' saját költségén. Ott van a s z ékel y u 5 V a r h e 1 y i, állami iskola, há- oda k idő b > 11 - a kormány 50 ezer frtot, hát ^kidobhat -ide is. Különben a legokosabban, tenné a kormány, ha a székely udvarhelyi iskola segélyét ide

adná Eger városnak. így beszélt a tanár ur a városi számvevőt megszégyenítő1 gazdálkodási talentumot'éé-anefnzéfjségí kérdés ben ! váló bölcs- jártasságot 'és 'tapintatot árulván;'el, mely utóbbi azonban már nem a városi rfőszámvevőt ..szégyenitette meg. A professor urnák nemes hajígu beszédét ajánljuk Hóman Öttó kir. főigazgató ur szives» figyelmébe.

’ H o i‘ v á t h' József ügyvéd' megszavazza'' á l ÖO "ezer ft'tot, de azéévi segélyt elengedtetni kéri. i*

T ó t h C s e-p r ag hy . Ferencz a Horváth javaslatát pártolta.

, Végül .4.1 kü l d i Dávid mutatta ki számadatokkal, hogy az uj épület emelése nagyobb megterheltetéssel ,uem járná, s bogy, a reáliskola kifejlesztése. a város szellemi, s gazdasági él^t,éi;é szérűiét k- üdvös hatású, lenne. ; , ...: , .*, *,

! G, r ó n a y Sándor pojgárme.ster ezután . maga is ajátilyán- a reáliskola, dolgát a ,kép- viselők. jóindulatába* ag, értekezletet be. zárta. , }| , : ;*. ;v,. ..*, ,...

■ — —-/1V'---------V. < ■ ■" I’:.—1

Eg

er-szegényei.

' . Tiikorlarabak.

"y Eger,!január 29.'

II. Miért. szegény az 'egri. nej] ?

• r ', Szomorú,-yídökat. élünk. .M.ipjdení*.. - esztendjő újabb',: meg. *, ujabb^ terheket ■ ró;.a.-népre, de .egyik * '^em hoz;,űf: öröíúet^ u.j;:.^igasz.talá?b .Szőjetek b.or;j- . gait Plpusztitá: a: phyllo»era, , :az,.ujültetése.ket tize- . 'deli* a- pdronoszpprra.; ,;gabpp;a/: terhelésünk, évyöl- évre satnyul,.''Sz'ép3aezétós ..búzáinkat,. íjj-ely, a szőlők - elpusztulása1 után* fő jövedelmi, forrásunkatképezné,

Innl/rotocffi *■drlíW.: < . üv.Ádnk. viskón-• — 1 • 1 ■*** t. * 1 * —t■ ••..'* *' ; • '■* ‘ ..*[>'• !• Méjtóztatuakro i litíjai,,pút, játszották áz ilyenekben ? A, római Jíe,p, áy'yírág ára'és legműveltebb nemzete' abbáif' a vérlagyktó 'látványosságban találta gyönyörködését!, -lWgyíVsz&lgftembereket,* hadifoglyokat''öle.tnt»t'..«gy.«)ás8alj'. vagy vadálta- toknakídobta oda eipbiírtávsait■ v.á 1 tozaikép, szín darabokat is. gdt^k(hajmeresztő, yalosaggali egy. szerencsétleu. elitek pl.' kényteléii volf Herakles ; szeredében 'éteyéitón' t«é^wrií£#dbAglyári*.

' Bötóaldhltáab SfjbdfHá/tell'Uijra az, ember r Kaid áliiiajiövG i *i -:

El kellett pusztulni ennek.aj népnek, mert ,,, mprt (gém', szerelte enjjtor.társat,} márt anás népek nék böídogtalaáitáSáfUani‘ kot'éátc'a maga bol- ‘ ‘ dögságát/ A'’régíiiE?i«a oltüot*.áUan»K körszin- házai.éS t diadaíjvej:,; ,mely^^,be., szolgakezpkkeT yésette be végzett öiunkájáta háborút, a flépek iftását. ;U • ' •;*-;

■ Milyen eszkiizekyaiiíiak a Gondviselésnek!

Legaláb.bvaló ,pro.y}inciájá|ao .szüípi ott meg az égi Szerétét, onuáír *'6i* á'„Szóréscf' felebarátodat !“ És ez a szelid szó rendítettél * meg ... az/ erőszak, •^irpi^watr,. ,.

. A tőr-ténelejn későbye teszi, én az általános emberszerétet 'íiiégszűlereset fekidtőin az ó-kor ha- ' * .tárának'/Eddig* á'ttWdkáÉ ’nyűgnek elnyomószer- nek-yeitteksavi^iiateji.i.ogßgye.ii I ő.ség eh .*.. yét a ,.,k e re s. z.t épysó g mondotta ki"! í t ,ii ^gíjérésd felebarátodat 1“^*— áaúkzott tehát - a Vfordá'n felöl.‘-'S'ugyan szer-e&tete az,, embei embertársátj-ymegtörtént-e .az tidyiizités.?,. .

(Végeköv.)-Hk 1! ♦ • »»;*//*; i k. 1-, jj ... ; f« * .