Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-06-05 / 39. szám

5 az erdőbe, mindenütt férje nevét kiáltozva; 20—30 lépésnyire beérve az erdőbe, megtalálta férjét; meglátta messziről eltorzult arezczal, ki* meredt szemekkel — egy fára akasztva. A szeren­csétlen asszonyt oly borzasztóan megrendítette e látvány, hogy képtelen volt egyebet tenni a jaj­veszékelésnél, melyre a délutáni órákra már újból megnépesült földeken dolgozók, köztük a szeren­csétlen Lipkovics fia is, odasiettek s levágták a felakasztott Lipkovicsot; élesztési kísérleteket is tettek, azonban sikertelenül. — Az orvosrendői'j bonczolás a halál okául öngyilkosságot állapított, meg; ezt igazolja azon két körülmény is, hogy Lipkovics már 4— 5 év óta a szó szoros értelmé­ben búskomorságban szenvedett, napokon át alig lehetett szavát hallani, s hogy két évvel ezelőtt szintén öngyilkossági szándékból otthon, a geren­dára felakasztotta magát, mit azonban neje ideje­korán észrevevén, levágta s akltcr életben maradt Most az istállóban levő kőtöféket vette magához, ezzel ment ki sötét tette elrejtett színhelyére s erre akasztotta fel magát. — Elhárított fejszecsapás. A poroszlói vásáron május 27-én délután 4 óra tájban Czifra Bálint Koncz Ferenez és Oláh, István Spitzer József po­roszlói koresmáros sátorában összevesztek s a vá­sári közönség örömére dulakodni kezdtek. Alig került bele azonban nehány perez, midőn az egyik verekedő Oláh István, megunva a puszta kézzel ütlegelést, átfutott Juhász József poroszlói pecse­nyesütő sátorába s ott egy favágófejszét felkap­ván, azzal Czifra Bálint fejének egy veszedelmes csapást akart mérni, de ezen vérengző szándéká­ban szerencsére még idejekorán megakadályozták öt a vásári rendre felügyelő csendőrök, kik éppen e pillanatban értek oda s a verekedőket szétug- rasztották. — Fekete gyémántok. Megyénk területén, Aranyos és Fedémes községek környé­kén— mint lapunkat értesítik — nagy mennyi­ségű kőszénre bukkantak az ottani konzor- cziummá alakult köszénkutatók, kik már fura- tásokat is eszközöltek a kitűnő minőségű barnaszenet rejtő telepen, melynek kiterjedése mintegy 6000 katasztrális hold. — Lezuhant a vonatról. Május hó 3-án a Kaál-Kápolnáról Kis-Terennére menő vonaton majdnem halálos kimenetelű szerencsétlenség történt. Kolpavszki J. jegyvizsgáló kalauz ugyanis Palád és Recsk állomások között jegy- vizsgálás közben a robogó vonat lépcsödeszká- járól lecsúszott s oly szerencsétlenül bukott, alá, tönkre tenne. Az orvosi tudomány többé nem se- git. Hacsak csoda nem történik. És nem történt csoda. A 18 éves, amúgy is gyenge, beteges ifjút erősen áthülve hozták haza kétségbeesett szülői­hez. S azóta nem tért magához. Önkívületi állapo­tában százszor meg százszor ejté ki Lidia nevét. Majd öklével fenyegetve emelkedett fel ágyában s a lázas álom szülte képek még sulyosbiták betegségét. Szegény édesanyja valóságos mártyrságot szenvedett e pár hét alatt. Haza hozták egyetlen fiát eszméletlenül, ágyában látja szenvedni, pusz­tulni gyermekét. Hallja, mint ejt ki egy nevet : Lid e, s mint zihál keble e név kiejtésekor. Öklével fenyeget s mindehhez nem nyerhet egy felvilá­gosító szód. És nem történt csoda. * * * Csendes temetés volt. Néhány jó barát vezette a fájdalomtól megtört szüléket egyet­len kincsük, szemük fénye, gyermekük kopor­sója után. S a sirt behantolták. * * * Még az nap este zsúfolt ház előtt, a közön­ség zajos tetszésével találkozva énekelte az isteni Lidia »Fatinicza« ismert indulóját : »Előre ifjak! hív a szerelem!« Palócz Géza hogy nyelvét kelté harapta és súlyos belső sé­rüléseket szenvedett ugyannyira hogy életbe le­maradásához kevés a remény. A szerencsétlen­séget állítólag az okozta, öogy a vonat indulása előtt kissé többet talált inni a boldogtalan, műn a mennyit kellett volna. — Széna a kovácsmiihelyben. Gacsal János poroszlói kerülő nem régiben jelentést tett, hogy az őrizetére bízott s Graeíl Jenő földbirtokos tulajdo­nai képező szénakazalt valaki május hó 27-ére menő éjjel alapcsan megdézsmálta. A megindított nyomozás alkalmával a lopott szénát meg is talál­ták Poroszlón, Hajdú Lajos kováesmiihelyóben, de ez a széna, a műhely tulajdonosának vallomása szerint, úgy kei ült a műhelybe, hogy azt ö 26-án éjjel *1.1 órakor, midőn lakásából kilépett, az udva­rán találta s innen vitte be a műhelybe; minthogy azonban e körülmény kissé gyanúsnak tűnik fel, a nyomozást folytatják.-- A lovak áldozata. Hatvanból ir;a leve­lezőnk, hogy ott május hó 29-én Hatvani Deutsch József czukorgyárlulajdonos két fekete lova, mikor a kocsis őket jártatni vitte, a va­roson kiviil megbokrosodott s a kocsit elra­gadta. A kocsin iilö szerencsétlen kocsis se­hogy sem tudta megfékezni a megvadult álla­tokat s mikor életét megmentendő, leugrott a kocsiról, a lába megakadt, valamiben s egy da­rabig igy vonszolták a boldogtalant a nekiva­dult állatok. Szánalom volt nézni az idegen kocsin hazaszállított embert. Feje össze volt ron­csolva, a ruhája foszlányokká tépödve, de sé­rülései bár nagyok, nem életveszélyesek s igy van remény, hogy a szerencsétlen kocsis még kiépül veszedelmes sebeiből. — Kézrekerült tolvaj. Hevesről Írják lapunk­nak, hogy ott a napokban Berman Vilmos keres­kedő boltjába délelőtt 9 —10 éra között a kutesra- zárt ajtó betört üvegtáblája helyén valami Juhász János nevű hevesi ember behatolt s a pénzesfiók­ból 5 darab ezüst forintost, valamint a boltban fel­függesztve volt szijrstorokból 3 darabot ellopott- Mikor a tolvajt elcsípték, nála már csak 2 frt 72 krt. találtak a lopott pénzből, meg egy uj pipát, melyet szárastól 30 krért vett. A hiányzó 1 frt 98 krra azt mondta, hogy azt elvesztette, és pedig j akkor, mikor a boltajtó üvege helyén visszajövet kimászott az utczára. — Vasúti menetrend. Egerből Füzes­abonyba indul a személyvonat: éjfélután 2 óra 2 í perczkor, reggel 8 óra 53 percz- kor, délután 4 órakor és éjjel 11 óra 05 perczkor. — Füzesabonyból Egerbe é r k e- z i k éjfélután 1 óra 56 perczkor, reggel 5 óra 18 perez és 8 óra 27 perczkor, délben 12 óra 32 perczkor és délután 6 óra 26 perczkor. — Érdekes: Lapunk mai számában közöljük Heckscher József hamburgi szerencse hirdetményét. A hirdető ezég legszigorúbb diskrécziója és a fizetésekben pontossága által az egész világon oly hírnévre tett szert, hogy mai hirdetésére méltán felhívjuk olvasóink figyelmét. Derék dalkörünk kifog az időn. Nem en­ged egy cseppet sem abból a szilárd elhatáro­zásból, hogy neki nyári mulatságot kell ren­deznie ; nem enged, annál kevésbbé, mert nyo­mós indokai vannak arra, hogy a mu­latságnak minél fényesebb sikert biztosítson. A fiumei ut közel kétezer forintba, ha nem többe került s e jelentékeny összegből 5—600 frt a Dalkört terheli. Ez azt hisszük, elég nyomós indok arra nézve hogy lelkes közönségünk, buzgó Da'körünket, mely a - rendelkezésére álloL költséget nem hiába pazarolta el, legszélesebbkörü támoga­tásban és pártolásban részesítse jövő vasár­napi mulatságán, annál is inkább, mert olyan nagyszabású nyári mulatság, minő a Dalköré, a nyáron aligha lesz több. A csaknem 200-ra menő, hölgyközönségünk ajándékaiból álló tom- bolagyüjtemény szépen elő log kerülni a rej­tőkből s nagy mértékben fogja fokozni a mulat­ság érdekességét, mit ezenfelül nagyszabású tűzijáték is emelni fog. Közelebbi részletekkel különben falragaszok, esetleg jövő számunk fog szolgálni. II. A jogászok mulatsága. Ama néhány joghallgató által szombaton, f. hó 9-én rendezendő tavaszi mulatságra vo­natkozólag, m dyről mait számunkban megem­lékezve, azt jeleztük, hogy meghívók csak vi­dékre küldetnek, — a rendezőbizgttság elha­tározta, hogy esetleges félreértések és téves magyarIzgatások elkerülése ezéljából h e 1 y- ben is küld meghívókat. E helybeli meghívók már szét is mentek; a rendezőbizott­ság ezúton is felkéri mindazokat, kik téve­désből meghívót nem kaptak, de arra igényt tartanak, hogy szíveskedjenek M i n t z é r József vagy Hunyó:' István rendezöbizottsági tagok valamelyikéhez fordulni. III. Az önk. tüzoltóegylet mulatsága. Ök, a nyárimu’atságok rendezésének elismert óriásai, derék tűzoltóink is fészkelődnek. Mintha féltékenyek volnának arra a lázra, mely testületein- ket a nyári mulatságok rendezésével, egymásra halmozásával elfogta. F. junius hó 17-én, vasárnap, a szokott programm szerint — tehát megelőzőleg diszgyakorlattal — tartják meg eddig semmiféle testület által le nem győzött nyári mu­latságukat az érsekkertben. Dalkörünk s tűzoltó- egyletünk mintegy — mérkőznek e hó 10 és 17-én. Majd elválik, melyik lesz a győztes ! IV. A kér. iparoskor mulatsága A kér. iparoskor folytatta a múlt hóban kezdődött tavaszi és nyári mulatságoknak az állandóan kellemetlen idők által megszakasz- tott soiozatát. Tegnap, vasárnap délután tartott az érsekkertben általánosságban véve igen si­került mulatságot Közönség, különösen az érde­kelt iparososztály szép számban jelent meg, ekként igyekezve hozzájárulni az anyagi siker­hez. Az erkölcsi sikerek fokmérője a vidám kedélyhangulat, fesztelen jó kedv lévén, e mu­latság e tekintetben meglehetős — magas fokon áll. — A nyüzsgő közönség soraiban szétnézve, egy feltűnő jelenséget kellett sajnosán konstatál­nunk ; azt t i.. hogy városunk arisztokrá­ciája (?!) nemcsak szörnyű antiszemita, ha­nem a valódi polgárelemnek is annyira fölötte állónak tartja magát, hogy derogál neki egy olyan, a város legszámottevőbb eleme ál­tal rendezett mulatságo, mint a kér. iparosköré volt, magas megjelenésével megtisztelni. Vájjon örökös utópiája lesz társadalmi életünknek az a korszak, midőn ez intelligens — és nem arisztokrata — elem s a nem kevésbé intelli­gens polgári osztály között megszűnik az a valódi demokiatikus szellemet rut módon ar- zulcsapó tartózkodás és ridegség!? Az örökség. — Csörgő Báder János a gyógyszertárban. — Csörgő Báder János vasárnap bejött Szomo- lyáról Egerbe s a hogy megállóit kocsijával a Mó- zer előtt a Szarvastóren, igen nehezen húzta a lábát, amint lelépett a kocsiról. Vele volt a fele­sége is, aki rendkívüli aggódással nézte Csörgő Báder János kínos leszállását a kocsiról. Mulatságok. I. A dalkör mulatsága.

Next

/
Oldalképek
Tartalom