Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-10-24 / 79. szám

3 előnyös földrajzi és forgalmi fekvésiben, népok­tatási tekintetben egy nagy magyar vidéknek kö­vetendő példaképül szolgáljon. Ezen kettős feladat megoldása első sor­ban a tanítói testülettől függ. Mert mit érne e palotaszerü iskolaház, ha abb(ól hiányzanék az iskola lelke: a jó tanító? Állam és város egyaránt azt várják és kívánják, hogy ezen állami iskolából egészséges, értelmes és ügyes, egészben vallásos és jó erkölcsű, ha­zafias szellemű ifjú nemzedék kerüljön ki; ez azonban csak úgy érhető el, ha a tantes­tület teljes buzgalommal, hivatásszeretettel, lankadatlan kitartással és folytonos önmű­velődéssel látja el teendőit. Reméllem, hogy a hatvani állami iskolai tantestület ily szel­lemben fogja betölteni szép és nemes hatás­körét. Az iskola működését nagyban előse­gíti a helyi iskolai hatóság buzgó érdeklő­dése. A hatvani állami iskola e tekintetben is szerencsés viszonyok között van, mivel a felügyeletére hivatott állami iskolai gond­nokság nemes buzgalommal látja el tisztét. Es midőn most e díszes iskolaházat a nagym. közoktatási kormány nevében az ál - lami iskola használatába ezennel átyeszem, szívből kívánom: Isten áldása lengjen e fa - lak között tanuló ifjúságon, kik, ha majd in­nét kikerülnek, legyenek e nemes városnak hasznos polgárai, legyenek szeretett hazánk­nak hű és jó gyermekei. Éljen Hatvan vá­ros közönsége! E nagyhatást keltő beszéd után ifjú hat­vani Deutsch József nyújtotta át riadó éljen­zés között boldogult atyja, hatvani Deutsch Bernát által kezdeményezett, de időközben elhalván, özvegye által felépített kisdedovo- dának alapitó levelét a városnak, mire Kre- nedics Imre elnöklő prépost-plébános indít­ványt tett aziránt, hogy a nemesszivü alapitó hatvani Deutsch Bernát emléke az általa alapított kisdedóvó intézeten egy márvány- elmékkővel megörökittessék, melynek elő­állítási költségeit a sajátjából fogja fedezni. A diszgyülés az indítványt nagy éljenzések­kel elfogadta. Miután idősebb hatvani Deutsch József is bejelentette, hogy ő is a maga részéről egy 500 frtos alapítványt tesz le, melynek kamatai a szegény iskolás gyermekek felse­gélyezésére lesz fordítandó. Józsa Antal bu­dapesti segédtanfelügyelő, ki a közoktatás- ügyi minisztériumhoz van beosztva szolgá­lattételre, Jakab Ödönnek »Népiskolában« czimü remek költeményét szavalta el rend­kívüli hatással. A diszgyülés legutolsó tárgya azon emlékirat felolvasása és aláírása volt, mely az impozáns és immár megnyitott tanintézet keletkezésének történelmét tartalmazza s mely a zárkővel a diszgyülés befejezte után az épületbe befalaztatott. Mikor Krenedics Imre a diszgyülést berekesztette, a hatvani dalegyesület Bara- nyay Ferencz karnagy vezetése mellett a szózatot énekelte, az emlékirat falba helye­zésekor pedig a »Nemzeti zászló« czimü nagyhatású hazafias dalt. A tisztelgések. A diszgyülés befejezte után a hatvani állami iskolák tanító testületé Hitter Ferencz elemi iskolai igazgató vezetése alatt testüle­tileg tisztelgett Szathmáry György miniszteri tanácsnál, honnan Ajtay Gyula polgári isko­lai igazgató vezetése alatt Kállay Zoltán dr. Hevesmegye főispánjához ment, ki szintén igen előzékenyen fogadta a tisztelgő taní­tókat. Bankett. Egy órakor délben vette kezdetét a 100 terítékes diszebéd, mely fesztelen, derült hangulatban egész délután 4 óráig tartott. A banketten az első szónok Kállay Zoltán dr. Hevesmegye főispánja volt, a királyt él­tette ; utána Krenedics Imre prépostplebános emelt poharat a vidéki vendégekért. Beszé­det mondottak még: Zálár József Heves­megye aranytollu alispánja, kit lelkesen megéljeneztek, továbbá Borhy Aidám árva­széki elnök, Czillich János kir. pénzügy igaz­gató, Szathmáry György miniszteri tanácsos, Konrdd Géza dr. ügyvéd, és Scheidl Ágos­ton, kinek pohár felköszöntője szintén nagy hatást keltett. Délután 4 órakor, midőn Budapestről a hangversenyre lerándult Küry Klára és Nagy Ibolyka művésznőket hozó i vonat megérkezett, a bankettező közönség a I perronra vonult s ott nagy ovácziókban ré­szesítette a kupéból kilépő hírneves mű­vésznőket. A hangverseny. Este 7 órakor már zsúfolásig tömve volt az uj iskola díszterme díszes s előkelő közönséggel midőn a hangverseny kezdetét vette, mely fényes eredményei teljesen a lapunk múlt számában közölt programm- szerint folyt le. A kitünően sikerült hangverseny után a hallgatóság tánezra kerekedett s reggelig a legnagyobb jókedvvel mulatott. A négye­seket négy kolonban mintegy 120 pár tánczolta. Hatvan ünnepe tehát másnap reggelig tartott és sokáig emlékezetében fog élni im­pozáns lefolyása a jelenvoltaknak ; csak az a kis maliczia esett meg az egészben, hogv maguk a hatvaniak élveztek legkevesebbet belőle, egyszerűen azért mert a polgárság kivolt zárva az ünnepség keretéből. HÍREK. Eger, október 23. — Kinevezés. Az üresedésben levő telek­könyvvezetői állásra Tulács Edét nevezték Tokajból. — üj nemes. Panos Alajos munkácsi 65-ik gyalog ezredbe'i alezredest — kit közönségünk még kapitányi rangban való itt tartózkodása al­kalmából előnyösen ismer, — Ó felsége a magyar nemességgel tüntette ki. — Esküvő a Károlyi családban. Tegnap, előtt ment végbe a fényes esküvő Budapes­ten Károlyi Gyula gr. és unoka testvére, a legszebb mágnásleány Károlyi Melinda grófnő között. E hymen annyiból is érdekes vármegyénkre, mert a mennyasszony édes atyja Károlyi Tibor gróf, Károlyi Mihály Hevesmegyei nagybirtokos, majoresco gyámja Károlyi Mihály maga is mint vőfély szere­pelt a szertartási aktuson. — Szobrot Dobónak E czim alatt fejtettük ki nézeteinket lapunk 75-ik számában egy cikkben a milleniuinre terveit képző művészeti alkotások félő! s ajánlottuk s bizottság figyelmébe annak meg­örökítését a ki kivívta számunkra az egri nevet. E tárgyról igy ir a „Tiszt fiired és környéke,, Dobó szobra Egerben Az Egri Újság kezdemé­nyezésére Egerben mozgalom indult meg, Eger vára hallhatatlan, hős védőjének, Dobó Istvánnak emlék szobor -álbtása végett. Részünkről is sikert kívánunk e hazafias moz­galomhoz, s óhajtjuk, hogy Dobó István nevé­hez méltó is legyen az emelendő szobor. Épen azért már most felszólítjuk olvasóinkat, hogy annak idején járuljanak adományaikkal a szo­bor költségeihez mert hiszen Dobó István nem csak Egeré, hanem hőse az egész magyar nem zetnek. Bár minél többon gondolkoznának igy! — A meg érkezet bakák. A 60-ik gyalog­ezred hercegovinál másocbk zászlóalja vasár­nap érkezett városunkba. — z első segélyek A jogíyceumi segélyző egyesület e hó 21-ikén osztotta ki ez évben első segélyeit. Segélyben rósz:sült 11 joghallgató. A maximum volt 20 fit, a minimum pedig 6 frt. Az összes kiosztott segélyek összege 130 frt. — Az uj sommás eljárás. 1894. november hó 1-én életbe lép s az időtől fogva a jbiróságnál szóbeli panaszok minden héten hétfőn és pénteken reggol 9—12 óráig fogadtatnak el, ugyanekkor lesznek a törvény napok is, a mikor a felek min­den megidézés nélkül is megjelenhetnek. — Esküvő. Buz^s Elek egri lakos kereskedő folyó hó 20-án tartotta esküvőjét a székesegyházban Sztupks János egri iparos kedves leányával, Ma­liid kisasszonnyal. Részünkről hosszú és zavarta­lan boldogságot kivártunk az uj párnak — Ma f. 23-án vezette oltárhoz Frenyo János Mondok Mariskát Pélyen. — Brutális férj. Kelemen M'klós egri kapásember már régóta feszült viszonyban élt nejével. A legnayyobb kegyetlenséggel bánt vele mindenkor s a szegény asszony­nak nem volt hová lennie, nem tudott k'hez fordulni segítségért, senkisem viseltetett iránta jó szívvel. — E hó 18.-án lement a j szerencsétlen asszony a pinezébe, hogy ott berakosgassa a téliére való zöldség neműt. Ezt észrevette részeges félje, utána sompoly- gott,kiütötte kezéből az égő gyertyát, a ha­ját a keze fejére csavarta s úgy ütötte — verte és fojtogatta. Végtére az asszony kín­keserves segély kiáltásaira a szomszédok is észrevették a dolgot s kiszabadították a vérengző férj kezei közül áldozatát. Az asszony aztán, hogy életét biztosíthassa, a rendőrség­hez fordult hogy távolítsa el férjét a házától. — Diphteria. A diphteritis, a gyermekek s szülők e kegyetlen réme még mindig szedi áldozatait, bárha szórványosan is. Legújab­ban Kerecsenden, Kaálban és Sólymoson történt 1—1 haláleset. — A gyilkos VŐ. Bizonyára él még az em­lékekben az a rejtélyes s megrázó tragédia, mely Subichné egerfarmosi lakos halála alkalmá­val oly sokféle kombinácziókra adott alkalmat, E bünpürben. Polgár Gábor egerfarmosi lakost, az elhunytnak vejét gyanúsították a gyilkosság elkö­vetésével s mindhárom bíróság bűnösnek mon­dotta ki. Az elitéit védője Évva Ernő ügyvéd perújításért folyamodott az elitéit alibijének bebi­zonyítása végett és azon az alapon, mert a ter­helő tanuk egyike, a vádlottnak tulajdon felesége, összes vallomását utólag visszavonta. A két also bíróságnál kérelmével elutasították. E napokban érkezett le e tárgyban a kir. Curiának határozata, mely a két alsóbirósági rendelkezéseket megsem­misítve, uj végtárgyalás megtartását rendelte el. — Országos vásárok. Az őszi orsz. vásár MezökövesdenBokt. 28-29 én, Verpeléten okt. 29-én lesz megtartva. — Az éjj titkai. Bessenyőn történt a do­log. Harangi Imre, a falu legirigyeltebb gazda embere nem volt otthon. Neszét vet­ték ennek Vass Vilmos és Poczik István, a helység donjuanjai. A távol levő macska s a ezinezogó egerek ismert elvénél fogva a zavarosban akartak halászni. — Mikor már lecsendesedett az egész falu belopództak a szépséges kis gömbölyű menyecske udvarára s duettben énekelték, hogy »Nyisd ki rózsám az ajtót . . .« de az asszonyka csak aludt tovább nyugodtan Bezörgettek hát az abla­kon. A menyecske kidugja fejét az ablakon s csupp — egy csók — erie csatt — egy poff. — A legények erre beütötték az ab­lakot s az egyik kezdett bemászni a jó me­leg szobába, de az erényes és erélyes me­nyecske olyan lármát csapott, hogy a szom­szédok is felébredtek, mire az Adanisok el­léptek. — Paragrafus híján csak magánlak sértésért lesz folytatása a kedélyes kis ka­landnak a tek. kir. járásbíróságnál. — Borsodmegye alispánja. Melczer Gyula, Bovsodvármegyének alispánja, ki már 11 éven át szolgálta Borsodvármegyét, október 20-án tartott rendkívüli megye közgyűlésen lemondott. A köz­gyűlés az állandó vá'asztmány javaslatához képest a lemondást sajnálattal vettetudomásul és a vár­megyének az alispín iránti elismerését jegyzőköny­vileg örökítette meg. — Egyelőre az alispáni te­endőkkel Lévay József főjegyző bisatott meg. (x) Érdekes. Lapunk mai számában közöljük Heckscher József hamburgi szerencse hirdetményét. A hirdető ezég legszigorúbb diskrécziója és a fizetésekben pontossága által az egész világon oly hírnévre tett szert, hogy mai hirdetésére méltáD felhívjuk olvasóink figyelmét. — A nemzetközi közegészségügy és demografikaí kongresszussal kapcsolatos kiál lit ásón dr. Wekerle és Hieronymi miniszterek Keleti J. kötőszer- és orvosi müszergyáros kiállítását is megtekintették, s a cég gyárt­mányairól dicsérő és elismerő hangon nyilatkoztak. Szerkesztői üzenetek. 8. J. Fényes-Littke. Megkaptuk. A kérdezett már elment Egerből. Norember elsején jönni fog. Tudósító. Kaál, Szívesen konstatáljuk, hogy ön az „Óriási vihar“ cúimti tudósítását nem akaali postán hanem közvetlenül a mozgó postán adta fel rész­ünkre s igy a hözlemény végén tett megjegyzisünk a kaali postára nem vonatkozható. P. J. Hatvan. Biz1 az meglehetős — rossz. Ha a többi is ilyan, kárbaveszett fé radság lesz elküldeni. Felelős szerkesztő: Dr. Schvarc (Setét) Sándor. Kiadó: Lőw Sámuel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom