Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-07-17 / 51. szám

6

r<5l szóló rendeletét követő évben, 1883. július havában határozta el a városházán egybegyült rendkívül népes népgyűlés, melyen Zichv Jenő gróf és Jágócsi Péterffv József miniszteri biztos is jelen volt. A város képviselőtestülete szintén mély lelkesedéssel karolta lel a népgyülés határozatát s igy 1883. évi szeptember hó 17-én estve 6 órakor nyittatott meg az ipariskola ünnepélyesen, a felügyelő bizottság s több társulat képviselőinek jelenlétében, az ovoda-utczai Simonyi-féle házban ideiglenesen elhelyezett községi iskola helyiségében.

A sok igen érdekes adatot tartalmazó »Tizenegy év történetéiből mi is feleleveni- tűnk e helyen nehányat.

Az ipariskola legelső •felügyelő bizottsága, a következő tagokból állott: Fülöp József, mint elnök, Gyubek Lajos, gondnok, Murányvári, János, jegyző, Babies István, Ba- bocsav Sándor, Barna Manó, Csikv Atilla, dr. Kiss István, Luga László, Otterhalik Kálmán, Polereczky Gyula, dr. Schönberger Soma, Vavrik Béla, Zsendovics József választott tagok ,s hivatalból: R. Kövér Gyula kir. tan- felügyelő, Nagv Kárólv tantestületi képviselő és Derszib Rudolf mint az ipariskola igazgatója —- A most lezárult három éves cziklus felügyelő bizottsága Luga László elnöklete alatt ja következő tagokból állott: Barna Manó gondnok, Murányvári János később Gsoór'Dezső jegyző, Babocsay Sándor,. BaK kay István, Bernekker Ferencz, Csikv Atilla, Fógel Ágoston, Glósz Károly, Komáromy József, Lang Sándor, Matékovits Mór, Med- nyánszky Sándor, Plank Géza, Polereczky Gyula, Rindelhann Imre, dr. Schönberger Soma, Sztupka János, Zsendovics József mint választott tagok s Halász Ferencz kir. tanácsos, tanfelügyelő, Fejér Béla tantestületi képviselő, Sándor Ferencz ipariskolai igazgató és Szőke Sándor kereskedelmi iskolai igazgató mint hivatalbeli tagok.

A legelső tanitó testület tagjai a következők voltak: Derszib Rudolf igazgató, Bánhidy Gvula, Dienes József, Fejér Béla közs. elemi tanítók, Felber Domonkos kir. tanfelügyelői to linók, Nagy Károly oklev. rajztanitó és Stankóczy Hugó, Szvidrony Bonifácz, Kazai Sándor, Kohn József hitoktatók. — A mostani tanítótestület tagjai: Sándor Ferencz igazgató, Bánhidy Gyula óraadó, Csepreghy Gyula óraadó, Dienes József óraadó, Fejér Béla óraadó, Grónay Andor ideigl. segéd rajztanitó, Horváth Lajos ideigl. segéd rajztanitó, Izsép'y Béla óraadó, Kiss Alajos rendes rajztanár, Kovács Károly ev. ref. hitoktató, Reisz Dániel izr. hitoktató, Sági Endre róm. kath. hitoktató és Veisz Soma izr. hitoktató,

A.Z ipariskola 11 évi fentartására a következő összegek szükségeltettek: 1883—84. tanévbén : 2260 frt 16 kr. — 1884—85: 2388 írt 80 kr. — 1885—86 : 2304 frt 90 kr. — 1886—87 : 2142 frt. — 1887—88 : 2590 frt 35 kr. — 1888—89 : 2628 frt. — 1889—90: 2623 frt 50 kr. — 1890—91 : 2735 frt. — 1891—92: 2648 frt 50 kr. — 1892—93 : 3046 frt 80 kr. — 1893—94: 3211 frt 80 kr. — Az iparos-iskola tehát 11 évi működése alatt 28,579 frt 81 kr. kiadást igényelt, mely részint az egyenes adó utáni 2%-os pótadó, részint a közadó, államsegély, kereskedelmi- és iparkamara segélye s más egyébb apróbb jövedelmi forrásokból fedeztetett.

Az iparos iskolát látogztó tanulók száma az 1883—84. tanévben : 353 volt ; —

1884—85-ben: 402; — 1885—86-ban: 390;

— 1886—87-ben: 397 ; — 1887—88-ban: 403;

— 1888—89-ben : 410; — 1889—90-ben:

403; — 1890—91-ben : 423 ; — 1891—92-ben : 438; — 1892—93-ban 472 és 1893—94-ben: 490. Tehát évenkmt fokozatosan emelkedő.

Az iparos iskola fenállásának ideje alatt összesen 10 munka- éz raj kiállítás tartatott és pedig 1884-ben, részt vett benne 119 ta- noncz 128 kiállított darabbal, közülök 19 jutalmat kapott. 1885-ben 109 tanuló 130 tárgyat állított ki, megjutalmaztattak 19-en; 1886-ban nem voltmunkakiállitás ; — 1887-ben 119 tanuló 119 tárgyát állított ki, jutalmat nyertek 26-an; 1888-ban 126 kiállító 140 tárgyat állított ki, jutalmat kapott 39; —

1889-ben 115 kiállító 125 tárgyat állított ki, jutalmat kapott 41. — 1890-ben 106 kiállító 108 állított ki, jutalmat kapott 44;— 1891-ben 104 kiállító 116 tárgyat állított ki, jutalmat kapott 43: 1892-ben 144 kiállító 178 tárgyat állított ki, jutalmat nyert 47: 1893-ban 144 kiállító 199 tárgyat állított ki, jutalmat nyert 57 ; végül 1894-ken 122 kiállító 148 tárgyat állított ki, jutalmat nyert 57.

Az idei tanév az iparos iskolában felet- téb mozgalmas volt. A beiratkozott 490 tanuló szokatlanul nagy száma az iskola bel- szervezetét egészen átalakította. Újonnan kellett az osztályok régi beosztását rendezni, mely által az idei osztályrendszer a következő képet nyújtotta: volt mindenekelőtt hétköznapi és vasárnapi tanfolyam. A hétköznapi tanfolyam állott egy vegyes (kezdő és haladó) előkészítő osztályból, három első, két második és egy harmadik osztályból. A vasárnapi tanfolyam állott: egy általános - rajztanfolyamból, mely két csoportra oszlott, u. m. haladók és kezdők csoportjára. A kezdők csoportja ismét három alcsoportra osztatott. Az igy beosztott osztályrendszernek az az előnye volt, hogy minden egyes növendék 8 órai iskolába való járásra kötelez- tetett, melyből 4 a közismeretek megtanulására hétköznapokra esett, 3 a rajztanitásra s 1 a hittanra vasárnapokon.

Ez évben szakrajztanfolyam is állíttatott fel az iparos segédek szakrajzokban való oktatására, melyről annak idején lapunkban bőven megemlékeztünk s működéséről nem egyszer kimerítő tudósításokat hoztunk.

O J

Az ipariskola idei stktisztikai viszonyait illetőleg a következőkben adhatunk számot: beiratkozott összesen 490 inas; ezek közül fellszabadúlt 62, kimaradt 18, meghalt 1, maradt tehát az év végén 409. Az iparos tanulók vallásukra nézve igy oszoltak meg: 420 róm. kath., 20 ev. ref., 50 izraelita. Egri illetőségű 263 volt közöttük, vidéki 227. Az iparágak szerint legtöbb volt köztük a szabó: 68: azután a czipész 67, asztalos 57, csizmadia 53, lakatos 50, kőműves 22, kovács 18, festő 14, borbély 14, hentes 12, ács 11 kárpitos 11, a többi iparágak mind tizen alul • voltak csak képviselve.

Ipariskolánk 10 éves fenállása után örömmel konstatálhatjuk annak fokozatos fejlődését, melyet leginkább a számok bizonyítanak. A folytonosan fejlődő, ipariskolák virágzása pedig Eger jövőjének egyik igen biztató jele.

Olvasóasztal

Eger, julius 16.

Gyász és ünnep. így jellemezhetjük mi azt a változást, mely a „Jókai“ czimii illusírált hetilap szerkesztésében beállott. Eddig ugyanis a „Jókai“ főszerkesztője Komóesy József volt, felelős szerkesztője Keleti Ö.Lajos. Az egész magyar irodalmat súlyosan érintő szerencsétlen baleset, mely Komócsyt elvitte az élők sorából, gyászt hozott a „Jókai“-ra is. A gyász napjai után egy verőféuyes sugárként jött a „Jókai“

szerkesztőségébe az a levél, a melyben Beksies Gusztávné, az országszerte ünnepelt kiváló Írónő imiatta Komóesy örökének elfoglalását. A levél, melyet Kel ti Ö. Lajoshoz intézett igy hangzik :

Tisztelt szerkesztő ur! Midőu most két éve „A közszellem ébredése“ czimii könyve férjem előszavával megjelent, a/.f hittem, egy komoly férjem korában levő férfiévá I ismerkedem meg. ha < nt bemutatják. A „Jókai“ czimii lapba majdnem mindig írtam, mert az ön szerkesztése alatt jelent meg s tetszett nekem ez az életrevaló hetilap, melybe a jó írói gárda tagjai oly szívesek voltak olvasóközönség-, nőknek egy-egy közleményt, adni, s a mely lapnak iránya, bár tisztán szépirodalmi, mégis társadalmilag a hagy közönség elveit és szabad gondolkodását, sympathiáját tolmácsolta. Majd Komóesy József, feledhet,len költőnk és barátom vette át a lap lőszerkesztését, s én még nagyobb örömmel dolgoztam, tudván azt, hogy oly ideális compáni- ába kerülök, kik a szép ezéi iránti tekintetből dolgoznak csupán, tehetségük és szenvedélyüktől sarkalva, mindén, anyagi érdek nélkül. Egy kis tavasz volt ez a lap, lelkes irók és poéták megnyilatczása. Szegény Komócsyt eltemettük, a fő lantos itt hagyott, minket, s megmaradt a legnagyobb Írónk nevére keresztelt lap a „Jókai“ árván. Ekkor ismertem meg önt. Hiszen ön is. fiatal Ön is a tavasz Kö- rát éli, bár mindig azt következtettem irodalmi működéséi bői, hogy ön korra nézve egyforma — az örök ifjú lantja, daczára is — ősz Komóesy Józseffel. Így már értem, hogy, a mai realisticns, prózai világban neki indult kiadni ,rgy ilyen kevesett jövedelmezhető szépirodalmi lapot. Arra kérő vállaljam el én Komóesy József helyett a főszerkesztést í Jól van ! Megteszem, garanezia nekem az a hely, melyet az én korán elhalt barátom elfoglalt De most le is kellett lelepleznem férfias nevemet. Le kell vetnem az apám felvett, kikölcsönzött Bogdanovics György nevét, s mint asszonynak kell uipgamra vállalnom azt a felelősséget1 hogy az én lelkes munkatársaimat, az én irői gárdámat megvédjem. Oh ! hiszen mi is harczolni akarunk. Védelemre is van'ssiikségünk. Harczolni a közönség kegyéért. Ha azt gondolja, használ az ügynek, ha az én szerény nevemet, az én reaiistikus Bogdánovics György télé toliamat igénybe veheti, úgy legyen megyőződve, mint edeig, úgy ezentúl is buzgón fogok dolgozgatni és mint egy szerető garde gyönyörködni a „Jókai“ díszes gárdájában, s remélem —- a nagy közönség pártolásával — megérjük azt, miszerint az ifjú „Jókaiból“ egy öreg lap lesz. mely egykor jubilál-, ni fog, (mint keresztapja Jókay Mór,) s kívánom önnek, hogy több szerkesztő korát, élje túl. Bndapes , 1894. jun 6. Beksies Gusztávné. . n

KÖZGAZDASÁG.

Eger, julius 16 ,

Hivesmegye mezőgazdasági bizottsága. Á

m kir. földmivelésügyi miniszter — tudvál%<-‘ vőleg —- Kállaj^ Zoltán dr. Hevesmegye föispáh- jához egy leiratot intézett a hevésmégyei Mezőgazdasági bizottság megalaki fása tárgyában. Az uj bizottság megalakítása végeit teendő javaslattal Baranyay István ol nők lété alatt Símö- nyi Káioly, Kolosy Gusztáv, Mártonfy László, és Szentkirályi Ödön lettek megbízva, kik erre nézve javaslatukat a legközelebb tartandó választmányi ülésen már megfogják tenni.

Uj marharakodó állomás. A magy. királyi földmivelésügyi miniszter a má'rai vasút TaV- na-Szt.-Mjklós állomásán marii a rakó dó állomást engedélyezett.

Birtokváltozások a megyében. Folyó évi június 30-ig előforduló birtokváltozások a kővetkezők; Juhász János és Mihály t.-füredi 1462 szt.c jkvi ingatl. Juhász György és neje t.-füredi lakosokra 275 írtért; Szuromi Mária es tsai kápplnai 333 sz. betétben 1. ingatlan Hajdú sifli Márton kápolnai lakosra 1150 frtért; Horváth Füge Anna és tsai baktai 94 sztjkvi ingatl. Horváth Füge Pál baktai lakosra 80 frtért : Csörgő Gy. János és tsai

m.-tárkányi 194 sztjkvi tngatl. Gyurkó László m.- tárkányi lakosra 12 frtért, Kapácsy Dezső egri b, 900 szljkvben levő ingatl. Dr. Csillagh Mór egri lakosra 1000 frtért, Eger Ferenczné és tsai bodo- donyí 215 sztjkvi ingatlan Farkas deme János és neje bodonyí lakosokra 1700 írtért; Emödi András és neje t.-füredi 1856 sztjkvi ingatl. Nagy György és neje t.-füredi lakosakra 200 frtért, Bodnár Pálné n.-iváni 479 szbetótben levő ingatl. Virág János és neje n.-iváni lakosokra 300 frtért, Poczik Sándor bessenyői 2595 sz. sztjkvi ingatl. Dr. Preszler Ármin egri lakosra 12075 frtért, Gyöngyösi [stvánné t.-szöllösi 126 szbetétben levő ingatl. Fótos János és neje t.-szöllösi lakosokra 300 frtért, Pocsai Mihályné tófalui 211 szbetétben