Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-03-21 / 19. szám

— Öngyilkosság B o r li y József tél-utczai czipész ma délután revolverével főbe lőtte magát s rögtön szörnyet halt.

— Dinamit a Mátrában. Kun Abel mindszenti palóez a szubai határban az ut mellett a fák közé dinamitol dobolt, a hogy a nmltkorában vasárnap a templomból hazafelé mentek a mindszentiek. Egy kis rémületen kivül egyéb baj nem esett ugyan, de azért vallatóra fogták a palóczot, hogy honnan vette s mit akar ezzel a dinamittai ?

A palóez persze eltagadta, hogy dinamitot dobott volna s azt mondta, hogy csalc lőkupakkal akart lőni az ünnepélyesség kedvéért, de azért kiderült, hogy biz ö a bányából, a hol dolgozik, egy dina- mitos ládát lopott el s abban volt az is, melyet a fák közé dobolt. Baka Borbála derítette fel ezt a tényállást, aki egy kocsin jött Kun Ábellel s a ki a Kún Ábel ládájában alma, zsemle s bögrék között találván a dinamitot, azt hitte róla, hogy — rántás. ,

— A kocsi kerekei alatt. Kedden délután Puczenszky András elvégezvén dolgát Gyöngyösön, négy lovas kocsijával hazafelé, Ludasra tartott. Mikor a város végére ért és kissé közibe csörditett a lovaknak, a vágtató paripák oly szerencsétlenül ütötték el Füleki András 3 éves fiacskáját, ki az ut közepén, a porban játszott, hogy a szerencsétlen gyermek ballábát teljesen szétroncsolták a rajta keresztül futó kocsi kerekei.

— Kézrekerült betörő. Hatvanból Írják lapunknak, hogy egy rég keresett betörö és zsebtolvajt foglak el hétfőn. Dudás Józsefnek hívják a jómádarat. Hatvanban is épen mesterségében járt; leitatott egy Sztronga János nevű szinabányai seprükereskedöt a korcsmában s mikor ez.-már jól elázott, kicsalta az udvarra, ott öklelni kezdte s a kebelében volt zacskóból 50 irtot elrabolt. Mikor a csendörök üldözőbe vették, futásnak eredt és a Zagyva vizébe ugrott, azon át is gázolt, de a szembe jövő munkások elfogták Eleinte tagadta kilétét, azonban az eperjesi rendőrség távirati értesítésére mint rég keresett veszedelmes betörőt, a hatvani szolgabiróságnak adták át.

— Az egri katakombák. Ki hinné, hogy Egerben a kazamátákon kivül még katakombák is vannak, úgyszólván Eger kellős közepén. Az érseki fürdő szomszédságában elnyúló Remény- utczában már hetek óta tátong az utcza közepén két embervastagság-' ságnyi lyuk, mely az alig 15 czentiméteres utcza-burkolat beszakadásából származott. Ez a két lyuk, a belőlük előtörő sűrű sötétségből következtetve, egy meglehetős mély földalatti üregbe kinál az utczán járó-kelő emberek és állatoknak irigylendő lezuhanást, és lábficzamodások, nyaktörések s egyéb kellemesnél-kellemesebb dolgokkal egybekötött földalatti — lerándulást. No debát ez mellékes. A födolog az, hogy van katakombánk s azt a világért sem szabad eltüntetni. Ugy-e bár, igazunk van ?

— Öngyilkos végrehajtó. Bothfalvi Both Elek községi végrehajtó — mint tiszafüredi levelezőnk irja — Tisza-Füreden e hó 16-án vízzel töltött pisztolylyal főbe lőtte magát s a gyilkos lőanyag a felismerhetetlenségig szétroncsolta a szerencsétlen ember fejét. Levelet, vagy bármi csekély jelet, miből kétségbeesett lettének indokaira következtetni lehetne, nem hagyott hátra ; de az a körülmény, hogy a szerencsétlen már huzamosb idő óta állás nélkül volt, sejttetni engedi, hogy a nyomorral való folytonos küzdelmének volt tragikus befejezése az az életoltó pisztolydurranás

— Gyöngyös kutyái. A gyöngyösi ebadó tárgyában beterjesztett jelentésből kitűnik, hogy Gyöngyösön összesen 515 kutya után fizetnek adót a tulajdonosok. A négylábú adókötelesek összesen 858 irtot jövedelmeznik a megyének

— A pöruljárt lócsiszár. Ifj. Csorba Sándor tisza-igari lakos a múlt héten beállított Tisza-Igar birájához és illő sopánkodással elöadá, hogy öt a múlt vasárnap délelőtt 10—11 óra tájban a Tisza-Füred és Rókus-tanya közötti utón egy csapat kóbor czigány megtámadta és egyik lovát a kocsiból erőszakkal kifogva, a lóval együtt megugrottak. A biró persze elhitte ifj. Csorba Sándornak ezt a hihetőnek hangzó panaszát és menten intézkedett, hogy a czigányok elfogatására a kellő lépések megtétessenek. Tisza-Füreden szerencsésen utói is érték az egész czigány karavánt, de mily nagy lön az üldözök bámulata, mikor a szembesítés alkalmával kitűnt, hogy a czigányok csak jogos tulajdonukat vették vissza ifj. Csorba Sándortól, kitől a lovat még f. hó 9-én elcséréllék, de ez a cserét megbánva, egy olyan pillanatban, midőn a czigányok kocsijuktól távol voltak, elcse- rélt lovát vissza vette s vele ejhajtatott. A czigányok természetesen mikor észrevették a ló eltűnését, menten utána rugtattak ifj. Csorba kocsijának s előle a lovat a fent nevezett helyen kifogták.

A ló persze a czigánvok tulajdona maradt.

— letűnt bika. Valóság )» falusi jelleget kezd ölteni vámsunk egynémely negyede; a csordáról hazajövő marhák minden felügyelet nélkül grassálnak a legnépesebb utakon, e.ingva még á gyalogjárókat is — A napokban is, hétfőn d. n. egy sereg marha kóborgott az érseki fürdő körüli téren. A sereg vezetője, egy hatalmas bika ide-oda futkosott, szilaj ugrándozással iiesztgetve a járó-kel kel. Egyszer aztán - nem tudni, öngyilkos szándékkal-e, vagy művészi hajlamból eitdő prodnkezióképen — bravúros salto mortaleval átugrott a kis melegvizet elkerítő deszka- p»’Alikul), ba'álos ijedtséget okozva az ott mosó asszonyok között — Az ilyen falusi állapotokat ajánljuk erélyes rendőrségünk figyelmébe !

— Ösztöndíj kiosztás. A Kovács Ján ősiéi e ösztöndijak kiosztása az idén, tekintettel arra, hogy a reá igénynyel birók között gymnasiumi tanulók is vannak, kik pedig II. harmadbeli értesítőjüket csak e hó 31-én kapják kézhez s igy jogosult, illetve érdemes voltukat csak ekkor igazolhatják, — csak a jövő hó első felében fog megtörténni.

— Csalódás. Beállított tegnap egy intelligens családhoz egy kártyavető vén ezigányasszony s meglátva a konyhán a szép fiatal menyecskét forgolódni, nagy készséggel oda rohan hozzá és a „sípsiges, nagyságos, kedves kisassonkámnak kezsit lábát csókolva“ el kezdi sybillai tudományát produkálni. Gyakorlott kézzel keveri, emeli, rakja a tapadó, zsíros kártyát és vénségéhez képest csodálatos pergő nyelven jósolja a nagy szerencsét, hogy a nagyságos kisasszonyért még mindig eped az a barna fia-' tál ember, a ki „neki áll“ (t. i. a kártyában) s a ki ö előtte sem egészen közönyös : nemsokára szerencsés hír jő róla, sőt ide is utazik, hogy többé el se váljon, hanem elvigye magával — feleségnek .. Eközben azonban kilép a szobából a szolgáló s odaszól a nagyságos kisasszonyhoz : — Naccsága, tessék bejönni; felébredt a baba és sirt: tessék megszoptatni. A vén sybilia persze elképpedt erre az intervetitióra és megnyúlt ábrázattal elsomfordált kudarczának e nem remélt tanyájáról.

Szökevény húsvéti sonkák. Egy helybeli polgártársunk jó eleve megfőzette husvétra a szép piros sonkákat s hogy a feltámadás magasztos ünnepére jól »kiszikkadjanak,« éjjelre kitette az ablak közé. Valami sonkára éhes éji lovag aztán megtette azt az ügyes tréfát, hogy a szép piros sonkákat még szebben kiemelte, elvitte magával s igy a szikkadni kitelt sonkák csakugyan elsikkadtak. Egyébként az élelmes tolvaj kilétét megtudni még mindeddig nem sikerült.

— Brulalis kocsis, özv. S z ö g ed i Imróné- nek már régóta feltűnt Etel leányának, ki cseléd Király Kálmán füzesabonyi gazdag birtokosnál, folytonos halványsága s búskomorsága. Többször fakgatta a leányt különös viselkedése okairól, mire az mindig sirva fakadt s csak annyit felelt, hogy ö maga sem tudja, mi a baja. Végre zokogva vallotta be anyjának, hogy még a múlt év november elején a vele eselédkedö Öágyi Imre, Király kocsisa — miután már régen zaklatta szerelmi ömlengéseivel s csábitgatásaival — egy alkalommal valami ürügy alatt felküldte a szénapadlásra s utána menve, teljesen védtelen állapotba helyezte s állatias vágyait kielégítette rajta. A szegény, szerencsétlenné tett, alig 17 éves lány most már érdekes állapotban van. — Helyette anyja emelt panaszt a büntető bíróságnál az emberi méltóságáról annyira megfeledkezett, brutális kocsis ellen.

— A gyújtogató. Még 1892. év julius 16-án történt, hogy Tisza-Igaron Spinger Antal szalma- födelü háza elégett s mivel biztosítva volt, azóta szépen fel is épült a biztosítótársaság pénzén. Hanem hát régi igazság az, hogy a bűnt a föld is kihányja, a tyuk is kikaparja. Spinger nem régiben Kálmán Balázséknál volt látogatóba, hol véletlenül majdnem két évig takargatott bűnét kifecsegte, kiváltván ugyanis, hogy a mostani szép, uj házát egyedül az ő hanyagságának köszönheti, mert az nem másból származott, minthogy a ház kéménye rossz, omladozott volt s neje a tűz kitörése napján kenyeret sütvéu, a nagyobb fűtés következtében a kémény falát képező félig már úgy is elszenesedett nádfonat lángra kapott és az egész tetőt elhamvasztotta. A derék ember ellen azonnal megtették a feljelentést a tiszafüredi kir. járásbíróságnál.

— Sajtó hiba. Lapunk múlt számában s mai számunk mellékletén R ó t h Gyula által közzétett hirdetésünkbe sajtóhiba csúszott be, a mennyiben az ott olvasható »Richter« helyett »Pichler«-féle kalapok kaphatók mint újdonságok a nevezett kereskedésben.

— A jó hírnévnek örvendő és tiszteletre méltó Dietrich és Gottschlig Budapesti Tea, Rum, Cognac és kiviteli palaczksör nagykereskedő ezég, mely már 30 év óta fennáll, ezen nag» kiterjedésű vállalat alapítójának Dietrich Emil urnák tulajdonába ment át, ki az összes üzleti vállalatokat átvette, és azokat fiával ifj Dietrich Emil úrral együtt Dietrich és Fia ezég alatt lankadatlan erővel tovább vezeii.

Állatbiztosítás és mazögaztlaság.

Az állatbiztosítás rég nélkülözött szüksége a magyar mezőgazdaságnak. Ezelőtt busz esztendővel »Orion« elnevezés alatt külön biztositó rész- . vénytársaság alakult az állatbiztosítás czéljaira s bár e társaság minden erejét megfeszítette, hogy létezését biztosítsa, alig pár év elteltével mégis megbukott a magyar közöny következtében.

Mert még abban az időben a mezőgazdák nem sokat törődtek marhaállományaikkal ; de nem sokat törődtek a mezőgazdasági kultúra egyéb eszközeivel sem. Az idő intő szavának kellett beleszólni rozoga gazdálkodásukba, a tapasztalat eme nagymesterének, a mely nem tűrhette immár tovább, bogy a magyar anyaföldnek ős termő ereje vég- képen meglazuljon, elziillödjék a magyarság és a magyar államjlegnag-yobb vesztére, hátrányára és kárára.

Az impulzust az állatbiztosításra vonatkozó törvényjavaslat megalkotására ez adta meg s azért a földmivelési miniszternek az állatbiztosításra vonatkozó törvényjavaslatát nemcsak nemzetgazdasági, de hazafias szempontból is örömmel üdvözölheti minden földmive ö mezőgazda, a kinek a saját érdekén felül a nagy magyar nemzet érdeke is a szivén fekszik.

Odáig jutottunk, hogy ha nem gondoskodunk marhaállományunk köteles biztonságáról, a mezei gazdálkodás legfőbb tényezője vész ki, vagy legalább annak száma annyira meg fog fogyni, hogy munkához való hathatós segítségükhöz csak nagy nehezen juthatunk majd, vagy igen drága pénzért és áldozatok árán. Mert ha marhaállományunk jövőjéről nem gondoskodunk, a mezei munkának, a földmivelésnek a költségeit nem is a kézi napszám fogja azután megdrágítani, hanem az igás állat beszerzésének tetemes költségei, melyeket az igavonó értékének hullámzásai és szapora elhullása, vagy betegedése megkövetel.

Hogy a mezőgazdasággal foglalkozó gazdáink egy része ezt a körülményt még ez ideig nem igen értette meg vagy reá nem is gondolt, ez a körülmény a gazdasági talajmivelö eszközökben előállott rohamos fejlődésben találja magyarázatát, mely száz és száz százaléknyi erő és munkameg takarítás segítségével jött szolgálatára a földet munkáló népeknek.

A mezőgazdaság, a talajnemesités körében kétségkívül korszakot alkotó fordulatot idéztek elő a földmivelés czéljait szolgáló mezőgazdasági gépek és eszközök terén mutatkozó találmányok sorozata és a gépek szerkezetében beállott ujitásokés javítások.

A gazda ma kevesebb nyers erő alkalmazása mellett több munkát produkálhat, mint azelőtt két- ennyivel. Azelőtt a drága angol gépek nagyobb befektetéseket igényeltek, mert úgyszólván ki volt zárva a konkurrenczia; a mióta azonban hazánkban a gazdasági gépek gyártása olyan lendületet nyert, hogy ezen gyáripar ma már első helyre küzdötte föl magát s az ipar ezen fellendülésének hatása alatt a külföldi gyártmányok kiszorítása mellett a gazda azt az előnyt is élvezheti, hogy a magyar piaczra került, magyar gépeket közvetlen forrásból, saját igényeinek megfelelően szerezhet' be, olyant például minőt az »Első magyar gazdasági gépgyár« produkál, mely olcsóbb is és szerkezetében a hazai gazdasági viszonyoknak legjobban megfelel, azóta a gazda helyzete, de főleg eme gyáriparunk is, ezáltal, hogy az »Első magyar gazdasági gépgyár részvény társulat« olcsóbb és minőségileg is előnyösebb gyártmányaival a külföldi drágább portékákat kiszorította, tetemesen javult.

Hogy az agrikullura állapota a mai gazdának tetemes előnyöket biztosíthat, csak rá kell mutatnunk a kolozsvári gazdasági egyesület titkári hivatala által kiállított ama bizonyítványra, hogy az említett magyar gazdasági gépgyár legujab szerkezetű pótszalmarázóval ellátott cséplőgépeivel megejtett próbacséplés eredményeként kitűnt, hogy a kicsépelt kalászokban szem egyátalán nem marad s a gabona teljesen piaczképes

A mezőgazdaságban a gépek a gazda nélkii- lözhetlen munkatársainak tekintendők és minél jobb fajta gépekkel rendelkezik a gazda, munkája annál olcsóbbá válik s e szerint annál több hasznot pro dukálhat. Az állattenyésztés, vagy az állat megbecsülése a gazdaságban a termés fluktuáczió- jában mutatkozó különbségnek kiegyenlítő eszköze.

A gazdának a gazdaságában levő állatok biztonságának és egészségének megőrzését fontos kötelességtudásnak kell tartania, a minthogy fonlos kötelessége minden jó gazdának, gazdaságát a modern technika gazdasági gépeivel fölszerelni, mert egészséges jó gazdálkodás e két tényező nélkül nem képzelhető. K. A.

Felelős szerkesztő: Dr. Schvarc (Setét) Sándcr. Kiadó: Lőw Sámuel.