Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-03-06 / 14. szám

A »Hazánk* e tárgyra vonatkozó ezikke a következőleg hangzik : Ismert dolog, hogy ha valamit jól akarunk értékesíteni, annak reklámot kell csinálni.. Semmi sem oly vonzó reklám pedig, mintha valamiről azt állítjuk, hogy az franczia, angol, német stb. gyárt­mány. A répczevölgyi sajtot évekig nem lehet érté­kesíteni, mig egy élelmes czégnek nem küldte kf egy Ausztriai czégnek, honnan mint külföldi sajt jő a magyar kereskedelembe s kitűnő fogyasztásnak örvend. Ugyanily hirt veszünk Egerből, hol a B a 1 k a y-féle ojtó hüvely már évek óta használat­ban elterjedni nem tudott. A legutóbb a klosterneu- burgi »Weinlaube« kiadója a ki mellesleg szölö- szeti czikkekkel és eszközökkel is kereskedik, szer­ződést kötött' Balkayval, nagyobb mennyiségű ojtó­gép szállítására s mert beállott az eset, hogy a klosterneuburgi ojtóhüvely képében tulajdonképp magyar gyártmányt veszünk, természetesen valami­vel drágábban, mint azt idehaza megkaphattuk volna. Mindenesetre eléggé jellemzi e körülmény a külföldi után való rajongásunkat. A hét Eger, márczius 5, Liberális szellő fujdogál Dobó ősi fészkében. A polgári házasság eszméje városunk lakosságát is két táborra osztotta : a klerikálisok és a liberálisok párt­jára. Mind a két párt azt hiszi a másikról, hogy törekvése hiú és nevetséges, de a kifejtett küzdelem hevével mind a két párt beismeri ellenfele erejét. Nem kell kicsinyleni e küzdelmet, mert nem apró­lékos torzsalkodásról van itt szó, hanem két tör­ténelmi fontosságú eszme tiszteletremeltó harczárói, a melyeket tisztázni főleg a sajtónak nehéz fela­data. S azt hiszem, minden komoly ember úgy gondolkozik, hogy ily kérdésekről haszontalan tré- fálkodássaV szólni épen olyan, mintha valaki bodza­puskával akarna imponálni egy hóditó hadseregnek. * A sorozás a lefolyt héten kezdődött Azon, körülményben, hogy nagyon sok embert vesznek be katonának, sokan háborús jeleket látnak. Ta­gadhatatlan, hogy a lapok mozgósítási hírei nagy port vertek fel országszerte s érthető, hogy min­den kis dologból háborút magyaráznak ki. Legke­vesebbet tőrödnek a háborús hírekkel a hadköte­lesek, a kik hetyk-én, vagy reszketve állnak a sorozó bizottság előtt. Reájuk nézve a jelen bir legnagyobb fontossággal. S ha félnek is a katonai élet fáradal­maitól, mégis szégyenkezve ballagnak el, ha be nem váltak. A megszokott kiséret: az édesanyák csoportja, aggódó szívvel áll a megyeház előtt s remény és kétség közt kérdik egyesek-a kilépő drága gyermeket: — Bevettek-e lelkem ? — Nem. — Hál’ istennek, csakhogy otthon maradsz lelkem szép gyerekem. Nem is való a te gyenge természetednek a katonáson Jaj lelkem fiam! Jaj lelkem gyerekem ! Örömében úgy elsír, úgy megjajgat, hogy a kimaradt gyerek megsokalja: — Ne zúgják ked édes anyám, majd bema­radok jövőre. — Akkor halok én meg galambom, akkor. — Az má memmeg a ked baja lesz. * Hej de a ki bent maradt, nem kell attól tudakozni az eredményt, ott van az a kalapja mellett fehér czédula képében. Nagy kurjantással adja tudtul a világnak, hogy ő nemsokára a »császár« kenyerét eszi s hangzik a nóta: Megüzentem a szeretőm anyjának, J.ö i.; Más szeretőt válasszon a lányának, ■ : Mert én első októberbe elmegyek, !> gfc A lányának szeretője nem leszek. V|o malVagy azy® íhélyikben olyan sűrűn emlegetik ,sn^:járásizólgabkÓt-m'!Ö járni* u birJ r.&w-- ■ Az édesanya meg némán ballag a katonafia után, aztán szólna is hozzá, ha tudna, meg sírna is érte, ha merne. Káplár ur Kovács nagy megvetéssel néz végig a duhajkodó legényen és önelégülten mor­mogja magában: — Megá csak bunda ! Majd nem zajgol, ha a kezem alá veszlek ! * Igen érdekes felolvasások vannak az utóbbi időben városunkban. Az általános iparosifjuság ol­vasóköre rendezi vasárnap délutánonkint a nagy közönség számára ingyenesen. A legkiválóbb fér­fiak olvassák fel jeles müveiket folyton nagyszámú közönség előtt, a melynek legnagyobb részét ipa­rosok teszik. Ezen felolvasások jelentősége élvitáz- hatatlan. Arról van szó, hogy iparosaink szellemi élvezetet találjanak időnkint, a melytől eddig meg voltak fosztva. A nagy számú hallgatóság, mely e felolvasásokra tódul, élénk tanúságot tesz az eszme szerencsés és szükséges volta mellett. Az iparos osztály tekintélyének hatalmas emelőoszlopai az ilyen törekvések s minden erővel oda kell hatnunk, hogy az iparosok, a nemzet jövendő gazdagságá­nak letéteményesei, szellemileg megizmosodva, tel­jes tudatára ébredjenek küldetésüknek, belássák, hogy mesterségük nem csupán kenyérkereseti mód, hanem nemzeti fejlődésünk fontos tényezője. Ezért üdvözlünk örömmel minden olyas törekvést, mely az iparosok érdekeinek előmozdítására szolgál. Asis. _ 4 — HÍREK. Eger, márczius 5. — Lapunk felelős szerkesztője a jelen szám megjelenésekor városunktól távol lévén, e számot a munkatársak szerkesz­tették — Személyi hírek. Markovié, s Jenő egri kir. aljárásbiró már elfoglalta uj állomását Gyöngyösön s a helyébe kineve­zett Dobrányi Lajos gyöngyösi kir. aljá- ráshiró szintén megérkezett városunkba. — Kinevezések. Ko lossy Béla erdőgondnok helyébe Eránosz Antal maros-vásárhelyi kir. erdészt nevezte ki erdőgondnoká a földművelésügyi magy. kir. miniszter, az eger-vidéki erdőkerületbe. — Békefy Iván gyöngyösi kir. járásbirósági aljegyzőt az igazságügyi magy. kir. miniszter a szabadkai kir. törvényszékhez jegyzővé nevezte ki. — Halálozás. A következő gyászjeletést vettük : Szebényi Gabriella maga, úgy a számos rokonság nevében is szomorodott szívvel jelenti a felejthetetlen nagyanyjának, a jó rokonnak özv. Götz Boldizsárné szül. Hesztorényi Máriának élete 62-ik évében, folyó lió 2-án d. u. 4Vj órakor, rövid szenvedés és a halotti szentségek felvétele után, történt gyászos el- hunytát. A boldogult hült teteme f. hó 4-én d. u. 3x/2 órakor tétetik örök nyugalomra a Fáj­dalmas Szűzről nevezett sirkertbe és lelki üd­véért az engesztelő szent mise-áldozat f. hó 5-én d. e. 10 órakor muttatatik be az Urnák a főszékesegyliázban. Eger, 1894. márczius hó 2-án Béke lebegjen porai felett! — A dohánygyár ügye ismét előre­haladottabb stádiumba jutott. Mint értesü­lünk, a minisztérium 4000 irtot irányzott elő a „Korona“ átalakítási költségeire s az épületet három évig fogják igénybe venni, mivel a dohánygyár végleges felépíti se ennél rövidebb idő alatt nem eszközöli ető.-T-. A dalkör matinéja. Koszorús dalkörünk vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta IV. matinéját. Az első szám Bergman, Ágost: Ébresztője volt, a melyet a dalkör, tőle már megszokott preziczitással adott elő. 2. Gounad Liszt: Keringöje volt, a »Fauszt« operából, amelyet Szentkirályi Irén k. a. oly művészileg adott elő, hogy a közönség zajos tapsokkal jutalmazta a bájos művésznő játékát. 3. Lányi 2 népdala volt, a mely annyira megnyerte a közönség tetszését, hogy a dalkörnek ismételnie kellett. 4 a) Beíhoven: Andante con moto az V. vonós négyesből; b) Boccherini: Menuette célébre ; c) Haydn : Serenadeja volt, amelyeket Weidl Gyula, Hirsch Hugo, Lányi Ernő és dr. Traján Alajos adtak elő nagy hatással. Sokan nézték Lányi Ernőt hegedűvel kezé­ben, s a kitűnő művész bebizonyította, hogy a zenének ezen ágában is teljeseu otthonos. Az utolsó szám Rieger: »Isten hozzádja« volt, a melyet a dalkör, természetesen remekül adott elő. Különösen megnyerték a közönség tetszését a, darabban elő­forduló szép pianok. — Jegyzőválasztás. Poroszlón a megüresedett községi jegyzői állás e hó 9-én fog választás utján betöltetni. — Munkások vasárnapja. Az egri általános iparos ifjúság olvasóköre tegnap, vasárnap tar tóttá harmadik ingyenes felolvasását, a belvá­rosi községi iskola rajztermében, melyen M a e z k y Valér dr. iőgytrinásiumi tanár olvasta fel kitűnő dolgozatát: „Eger városa és a magyar irodalo 111“ czimmel. A termet zsúfolásig megtöltötte a hallgató közönség, kik­nek sorába ott láttuk: Danko Mihály főegy­házmegyei kanonokot, Lányi Ernő székesegy­házi karnagyot, Kemény Forencz reáliskolai igazgatót, Kőszler József drt, Schvartz Dávid drt, Gutfreund Jakab drt nejével, Kamira Kabos kitűnő történészt, Kapácsy Dezsőt, Türk Frigyest, Kelemen Lajos a „Népiskolai Tan­ügy“ szerkesztőjét. Fejér Béla közs. népiskolai igazgatót, Kiss Alajos akad. testsmüvészt. Ferk Miklóst, Gyalogay Gyula nyug. tanítót, Dienes nos József, Dorotics JánQS, Szabó Vilmos nép­tanítókat, stb. stb A közönség zajos tapssal és éljenzésekkel tüntette ki a felolvasót s midőn a felolvasás végén Kolacskovszky János, az olvasókör ünnep rendező-bizottságának elnöke a kör s a hallgatóközönség nevében egy díszes babérkoszorúval lepte meg a tudós tanán, a tapsnak és éljenzéseknek végé-hossza nem volt. A felolvasott kitűnő munkát lapunk mai szá mának tárczájában találhatják olvasóink. — Erdöegés. Nagy veszély fenyegette pénteken a deméndieket. Az erdőben kóborolt ugyanis egy kis gyér nek, a ki valahogyan az erdő körül elterülő száraz avart fel­gyújtotta. Az avar hatalmas tűzzel égett, mely aggasztó gyorsasággal terjedt az érd > felé. Egy arra vadászó társaság észrevéve a tüzet, a falubeliekkel hozzá látott a lo­kalizálásához és nagy erőíeszitéssel sikerült is nekik az utolsó pillanatban a terjedő tűz útját elvágni. Egy kis késedelem az egész erdő pusztulását vonta volna maga után — Utolsó Út. Gyöngyösről Írja levelezőnk, hogy ott a múlt hó utolsó napjaiban K a- rulyak János puszta-benei lakos az er­dőre ment fáért s midőn a megrakod!. ko­csival visszafelé tartott, a kocsi a meredek lejtőn megcsúszott és oly szerencsétlenül borult fel, hogy a mellette haladó Karulyak Jánost agyonnyomta. — A lábrakelt csizmák. Polácsek Samu hatvani czipész-mester a múlt hó 27-én este, mi­dőn 7 óra tájban a boltját beakarta zárni észre­vette, hogy az ajtaja előtti kirakatból egy pár finom ránczosszáru férfi csizma, 12 frt értékben elveszelt. A megindított nyomozás azonban csakhamar kide­rítette, hogy a lábrakelt csizmák Csorna István, Brandl Antalnál dóig izó lakatos-segédnél vannak kinek ládájában rá is akadtak. Csorna ugyan ta­gadja, bog] ö a csizmákat lopta, sőt azt állilja, hogy azokat két gyanús ezigány gyerektől vette el áz utczán, azon reményben, hogy azok a csizmákat valószínűleg ellopták valahonnan, és ő majd vissza­adja tulajdonosuknak,, ue . munkaadója .rávajlott 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom