Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-03-06 / 14. szám

A »Hazánk* e tárgyra vonatkozó ezikke a következőleg hangzik :

Ismert dolog, hogy ha valamit jól akarunk értékesíteni, annak reklámot kell csinálni.. Semmi sem oly vonzó reklám pedig, mintha valamiről azt állítjuk, hogy az franczia, angol, német stb. gyártmány. A répczevölgyi sajtot évekig nem lehet értékesíteni, mig egy élelmes czégnek nem küldte kf egy Ausztriai czégnek, honnan mint külföldi sajt jő a magyar kereskedelembe s kitűnő fogyasztásnak örvend. Ugyanily hirt veszünk Egerből, hol a B a 1 k a y-féle ojtó hüvely már évek óta használatban elterjedni nem tudott. A legutóbb a klosterneu- burgi »Weinlaube« kiadója a ki mellesleg szölö- szeti czikkekkel és eszközökkel is kereskedik, szerződést kötött' Balkayval, nagyobb mennyiségű ojtógép szállítására s mert beállott az eset, hogy a klosterneuburgi ojtóhüvely képében tulajdonképp magyar gyártmányt veszünk, természetesen valamivel drágábban, mint azt idehaza megkaphattuk volna. Mindenesetre eléggé jellemzi e körülmény a külföldi után való rajongásunkat.

A hét

Eger, márczius 5,

Liberális szellő fujdogál Dobó ősi fészkében. A polgári házasság eszméje városunk lakosságát is két táborra osztotta : a klerikálisok és a liberálisok pártjára. Mind a két párt azt hiszi a másikról, hogy törekvése hiú és nevetséges, de a kifejtett küzdelem hevével mind a két párt beismeri ellenfele erejét. Nem kell kicsinyleni e küzdelmet, mert nem aprólékos torzsalkodásról van itt szó, hanem két történelmi fontosságú eszme tiszteletremeltó harczárói, a melyeket tisztázni főleg a sajtónak nehéz feladata. S azt hiszem, minden komoly ember úgy gondolkozik, hogy ily kérdésekről haszontalan tré- fálkodássaV szólni épen olyan, mintha valaki bodzapuskával akarna imponálni egy hóditó hadseregnek. *

A sorozás a lefolyt héten kezdődött Azon, körülményben, hogy nagyon sok embert vesznek be katonának, sokan háborús jeleket látnak. Tagadhatatlan, hogy a lapok mozgósítási hírei nagy port vertek fel országszerte s érthető, hogy minden kis dologból háborút magyaráznak ki. Legkevesebbet tőrödnek a háborús hírekkel a hadkötelesek, a kik hetyk-én, vagy reszketve állnak a sorozó bizottság előtt. Reájuk nézve a jelen bir legnagyobb fontossággal. S ha félnek is a katonai élet fáradalmaitól, mégis szégyenkezve ballagnak el, ha be nem váltak. A megszokott kiséret: az édesanyák csoportja, aggódó szívvel áll a megyeház előtt s remény és kétség közt kérdik egyesek-a kilépő drága gyermeket:

— Bevettek-e lelkem ?

— Nem.

— Hál’ istennek, csakhogy otthon maradsz lelkem szép gyerekem. Nem is való a te gyenge természetednek a katonáson Jaj lelkem fiam! Jaj lelkem gyerekem !

Örömében úgy elsír, úgy megjajgat, hogy a kimaradt gyerek megsokalja:

— Ne zúgják ked édes anyám, majd bemaradok jövőre.

— Akkor halok én meg galambom, akkor.

— Az má memmeg a ked baja lesz.

*

Hej de a ki bent maradt, nem kell attól tudakozni az eredményt, ott van az a kalapja mellett fehér czédula képében. Nagy kurjantással adja tudtul a világnak, hogy ő nemsokára a »császár« kenyerét eszi s hangzik a nóta: Megüzentem a szeretőm anyjának,

J.ö i.; Más szeretőt válasszon a lányának,

■ : Mert én első októberbe elmegyek,

!> gfc A lányának szeretője nem leszek.

V|o malVagy azy® íhélyikben olyan sűrűn emlegetik ,sn^:járásizólgabkÓt-m'!Ö járni* u birJ r.&w-- ■

Az édesanya meg némán ballag a katonafia után, aztán szólna is hozzá, ha tudna, meg sírna is érte, ha merne.

Káplár ur Kovács nagy megvetéssel néz végig a duhajkodó legényen és önelégülten mormogja magában:

— Megá csak bunda ! Majd nem zajgol, ha a kezem alá veszlek !

*

Igen érdekes felolvasások vannak az utóbbi időben városunkban. Az általános iparosifjuság olvasóköre rendezi vasárnap délutánonkint a nagy közönség számára ingyenesen. A legkiválóbb férfiak olvassák fel jeles müveiket folyton nagyszámú közönség előtt, a melynek legnagyobb részét iparosok teszik. Ezen felolvasások jelentősége élvitáz- hatatlan. Arról van szó, hogy iparosaink szellemi élvezetet találjanak időnkint, a melytől eddig meg voltak fosztva. A nagy számú hallgatóság, mely e felolvasásokra tódul, élénk tanúságot tesz az eszme szerencsés és szükséges volta mellett. Az iparos osztály tekintélyének hatalmas emelőoszlopai az ilyen törekvések s minden erővel oda kell hatnunk, hogy az iparosok, a nemzet jövendő gazdagságának letéteményesei, szellemileg megizmosodva, teljes tudatára ébredjenek küldetésüknek, belássák, hogy mesterségük nem csupán kenyérkereseti mód, hanem nemzeti fejlődésünk fontos tényezője. Ezért üdvözlünk örömmel minden olyas törekvést, mely az iparosok érdekeinek előmozdítására szolgál.

Asis.

_ 4 —

HÍREK.

Eger, márczius 5.

— Lapunk felelős szerkesztője a

jelen szám megjelenésekor városunktól távol lévén, e számot a munkatársak szerkesztették

— Személyi hírek. Markovié, s Jenő egri kir. aljárásbiró már elfoglalta uj állomását Gyöngyösön s a helyébe kinevezett Dobrányi Lajos gyöngyösi kir. aljá- ráshiró szintén megérkezett városunkba.

— Kinevezések. Ko lossy Béla erdőgondnok helyébe Eránosz Antal maros-vásárhelyi kir. erdészt nevezte ki erdőgondnoká a földművelésügyi magy. kir. miniszter, az eger-vidéki erdőkerületbe. — Békefy Iván gyöngyösi kir. járásbirósági aljegyzőt az igazságügyi magy. kir. miniszter a szabadkai kir. törvényszékhez jegyzővé nevezte ki.

— Halálozás. A következő gyászjeletést vettük : Szebényi Gabriella maga, úgy a számos rokonság nevében is szomorodott szívvel jelenti a felejthetetlen nagyanyjának, a jó rokonnak özv. Götz Boldizsárné szül. Hesztorényi Máriának élete 62-ik évében, folyó lió 2-án d. u. 4Vj órakor, rövid szenvedés és a halotti szentségek felvétele után, történt gyászos el- hunytát. A boldogult hült teteme f. hó 4-én d. u. 3x/2 órakor tétetik örök nyugalomra a Fájdalmas Szűzről nevezett sirkertbe és lelki üdvéért az engesztelő szent mise-áldozat f. hó

5-én d. e. 10 órakor muttatatik be az Urnák a főszékesegyliázban. Eger, 1894. márczius hó

2-án Béke lebegjen porai felett!

— A dohánygyár ügye ismét előrehaladottabb stádiumba jutott. Mint értesülünk, a minisztérium 4000 irtot irányzott elő a „Korona“ átalakítási költségeire s az épületet három évig fogják igénybe venni, mivel a dohánygyár végleges felépíti se ennél rövidebb idő alatt nem eszközöli ető.-T-. A dalkör matinéja. Koszorús dalkörünk vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta IV. matinéját.

Az első szám Bergman, Ágost: Ébresztője volt, a melyet a dalkör, tőle már megszokott preziczitással adott elő. 2. Gounad Liszt: Keringöje volt, a »Fauszt« operából, amelyet Szentkirályi Irén k. a. oly művészileg adott elő, hogy a közönség zajos tapsokkal jutalmazta a bájos művésznő játékát. 3. Lányi 2 népdala volt, a mely annyira megnyerte a közönség tetszését, hogy a dalkörnek ismételnie kellett. 4 a) Beíhoven: Andante con moto az V. vonós négyesből; b) Boccherini: Menuette célébre ; c) Haydn : Serenadeja volt, amelyeket Weidl Gyula, Hirsch Hugo, Lányi Ernő és dr. Traján Alajos adtak elő nagy hatással.

Sokan nézték Lányi Ernőt hegedűvel kezében, s a kitűnő művész bebizonyította, hogy a zenének ezen ágában is teljeseu otthonos. Az utolsó szám Rieger: »Isten hozzádja« volt, a melyet a dalkör, természetesen remekül adott elő. Különösen megnyerték a közönség tetszését a, darabban előforduló szép pianok.

— Jegyzőválasztás. Poroszlón a megüresedett községi jegyzői állás e hó 9-én fog választás utján betöltetni.

— Munkások vasárnapja. Az egri általános iparos ifjúság olvasóköre tegnap, vasárnap tar tóttá harmadik ingyenes felolvasását, a belvárosi községi iskola rajztermében, melyen M a e z k y Valér dr. iőgytrinásiumi tanár olvasta fel kitűnő dolgozatát: „Eger városa és a magyar irodalo 111“ czimmel. A termet zsúfolásig megtöltötte a hallgató közönség, kiknek sorába ott láttuk: Danko Mihály főegyházmegyei kanonokot, Lányi Ernő székesegyházi karnagyot, Kemény Forencz reáliskolai igazgatót, Kőszler József drt, Schvartz Dávid drt, Gutfreund Jakab drt nejével, Kamira Kabos kitűnő történészt, Kapácsy Dezsőt, Türk Frigyest, Kelemen Lajos a „Népiskolai Tanügy“ szerkesztőjét. Fejér Béla közs. népiskolai igazgatót, Kiss Alajos akad. testsmüvészt. Ferk Miklóst, Gyalogay Gyula nyug. tanítót, Dienes nos József, Dorotics JánQS, Szabó Vilmos néptanítókat, stb. stb A közönség zajos tapssal és éljenzésekkel tüntette ki a felolvasót s midőn a felolvasás végén Kolacskovszky János, az olvasókör ünnep rendező-bizottságának elnöke a kör s a hallgatóközönség nevében egy díszes babérkoszorúval lepte meg a tudós tanán, a tapsnak és éljenzéseknek végé-hossza nem volt. A felolvasott kitűnő munkát lapunk mai szá mának tárczájában találhatják olvasóink.

— Erdöegés. Nagy veszély fenyegette pénteken a deméndieket. Az erdőben kóborolt ugyanis egy kis gyér nek, a ki valahogyan az erdő körül elterülő száraz avart felgyújtotta. Az avar hatalmas tűzzel égett, mely aggasztó gyorsasággal terjedt az érd > felé. Egy arra vadászó társaság észrevéve a tüzet, a falubeliekkel hozzá látott a lokalizálásához és nagy erőíeszitéssel sikerült is nekik az utolsó pillanatban a terjedő tűz útját elvágni. Egy kis késedelem az egész erdő pusztulását vonta volna maga után

— Utolsó Út. Gyöngyösről Írja levelezőnk, hogy ott a múlt hó utolsó napjaiban K a- rulyak János puszta-benei lakos az erdőre ment fáért s midőn a megrakod!. kocsival visszafelé tartott, a kocsi a meredek lejtőn megcsúszott és oly szerencsétlenül borult fel, hogy a mellette haladó Karulyak Jánost agyonnyomta.

— A lábrakelt csizmák. Polácsek Samu hatvani czipész-mester a múlt hó 27-én este, midőn 7 óra tájban a boltját beakarta zárni észrevette, hogy az ajtaja előtti kirakatból egy pár finom ránczosszáru férfi csizma, 12 frt értékben elveszelt. A megindított nyomozás azonban csakhamar kiderítette, hogy a lábrakelt csizmák Csorna István, Brandl Antalnál dóig izó lakatos-segédnél vannak kinek ládájában rá is akadtak. Csorna ugyan tagadja, bog] ö a csizmákat lopta, sőt azt állilja, hogy azokat két gyanús ezigány gyerektől vette el

áz utczán, azon reményben, hogy azok a csizmákat valószínűleg ellopták valahonnan, és ő majd visszaadja tulajdonosuknak,, ue . munkaadója .rávajlott 3