Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)
1894-02-27 / 12. szám
o válóan ezen szempontokból lesznek, mivel — sajnos — a mi társadalmi életünk szolgálhat elrettentő példái gyanánt azoknak a szomorú következményeknek, a melyeket a liberális javaslatokkal lerombolni kívánt statusbeli egyenlőtlenség von maga mán. Fenn, az ország szivében, a magyar fővárosban a márcziusi napokra impozáns gyűlés seregük össze az ország minden - részéből. A liberalizmus diadalát hirdető lobogó alá, a mi vármegyénk közönsége is sorakozik, sőt Eger város, ez a kis Róma, szóno kot is küld a gyűlésre, ürömmel üdvözöljük vármegyénk ez elvi alapokon álló független és bátor csapatát, örömmel üdvözöljük a vármegyéből választott ünnepi szónokot is, mert meg vagyunk győződve, hogy a liberális reformok szükségét társadalmi szempontokból az ország egyik vidékéről sem lehetne meggyőzőbben hangsúlyozni, mint Heves vármegyéből, mit Eger városából. Eger. 1894. február 28 Az egri dohángyár. a dohánygyár ügyében ismét kedvező fordulat állott be. G r ó n a y Sándor polgármester személyesen járt fenn Budapesten, hogy megkérje a pénzügyminisztert a dohánygyári iskola számára a korona helyiség elfogadására. A miniszter leküldte a helyist'g megtekintésére Szlavicsek miniszteri tanácsost és Zeller főmérnököt. Szombaton délután vizsgálták meg a gyakorló helyiséget a kiküldöttek a polgármester és K o v á c h Kálmán főmérnök kalauzolása mellett A miniszteri tanácsos elfogadhatónak véleményezte a telajánlott helyiséget s kilátásba helyezte, hogy ha azt a minisztériumban is elfogadják, az építkezési munkálatok rövi desen kezdetüket veendik és ekként a gyakorló iskola esetleg már a jövő hónapban megkezdheti működését. Egyházpolitikai mozgalmak a vármegyében. Hevesmegyéből értesüléseink sze rint, mintegy 150 polgár megy fel a márcziusi liberális nagygyűlésre,' Budapestre. A rendező bizottság Eger várost abban a Második tál étel: sült legyen, úgymint egy töltött malacz, egy lúd és egy kappan, 4 töltött tyukfi. 8 tont disznóhus pecsenye, 8 fon tehénhus pecsenye és egy nyúlnak az utolsó része. Harmadik tál étel: kápasztás hús. Negyedik tál étel: riskása tejjel behintve. Ezek után gyümölcsöt adjon, aminemüt talál. Az új mester „szolgáló mesternek“ neveztetett, vagy álló mesternek is; mert egy évig, vagy ameddig újabb mester nem kerülközőtt a czéhmester parancsára szolgálattal tartoztak, ők szolgáltak tel a lakomáknál, őrködtek az érdemes öreg mesterek fölött. „Midőn a czéh- beu ebéd adattatik, akkor az ifjabb mesteremberek tartoznak az öregebbeknek udvarolni s aztán haza is kisérni.“ Neki tehát józannak kellet maradnia. Kitelvén idejök, mint az egri szabók törvénye tartá, tartozán&k három pint borral, melyet leülő poll árnak szoktak volt nenevezni, hogy az legyen leüléseknek bizonsága. Ekkor szabadúlt föl inas fogadásra, és tartha tott igényt legény tartásra. Méltóság volt a czéhben az atyam esteli állás, ki a legények ügyeit vitte, ebben segítségére volt a legények öregebbje s egyszersmind bizodalmi embere, ki dékán nevet viselt, vagy viseltek ha kettőn voltak. Ő tőle úgy függtek a legények, mint az egész czéh a czéhmestertől. A legények ládája és perselye nála vala letéteményben, kulcsa pedig a défigyelemben részesítette, hogy a nagygyíílési szónokok egyikét innen kérte fel Ba bocs a y Sándor ügyvéd személyében. A polgároknak ilyen impozáns összejövetele egyébként még nem igen volt, mint a minő ez a liberális nagygyűlés lesz. A rendező bizottság mintegy 30 ezer embert vár és fogad ünnepélyesen. A megyénkben is fellendült mozgalomnak különben már a m á- sik oldalon is megnyilatkozott a hatása. A klerikálisok ugyanis nemzeti párt czimen szervezkedni fognak, a mint ezt már lapunk múlt számában jeleztük. Az alakuló gyűlés legközelebb meg fog tartatni Ennek ellenében természetesen a függetlenségi pártnak is mozogni kell, a mely párt különben már régen érzi, hogy ez a szerencsétlen „fegyverbarátság“ a minek a két politikai párt szövetkezését előszeretettel nevezni szokták: éppen nem kellemes a függetlenségi pártra, mert csak gyanúsításokra ád alkalmat. Persze a nemzeti párt alakulásával egy kis bomlásnak nézünk elébe, mivel itt akarva nem akarva szint kell majd vallani s hogyan valljanak majd szint a kaméleonok! Egy kis zavar után azonban üdvös kibontakozásnak nézünk elébe. Szederkényi Nándor Eger város képviselője kétségtelenül a függetlenségi pártban fog maradni, a melvben azonban az egyházpolitikai reformok feltétlen hívei vannak óriási többségben. Ily körülmények között aligha nem rövidé sen nyilatkozásra fogják felszólítani az emberi jogok mindenkori nagy védőjét a reformok tekintetében is mert eddig még sem itthon, sem a saját pártkörében, sem az országgyűlésen hangját sem hallottuk. Pedig ideje volna már a nyilatkozásnak! Tisztviselő-tehp Egerben. Az első nagy lépés a tisztviselő-telep megvalósítása felé.- Kiküldött tudósitónktól. — EGER, február 26. I. A tisztviselők értekezlete. Az Egerben létesíteni szándékolt t i s z t vise I ö i-t e 1 e p ügyében tegnap, vasárnap d. e. 10 órakor népes és látogatott értekezletet tartottak Eger város közházának jegyzői irodájában az érdekelt köz-tisztvisélök, törvényhatósági, városi és makánnál. Az atya-mester változván a legények a magok ládáját ünnepélyes menetben viszik ái új atyjokhoz. A fiatalság mulatságai az ó hazánál történnek. 0 szedi be havi legénygyűléskor az illetéket, hogy „ba közülők betegségbe esik valamelyikük, annak táplálására és szükségeire valót onnét kölcsönözhessenek a nyavalyásnak.“ A ezéhnek fejedelme a czéhmester volt, ki egy vagy két évre választatott. A ezéhgyü- lések a házánál tartattak. Meghivóúl egy tábia körülhordozása szolgált. Urnapi processiónak utána is összeszoktak volt jönni a czéhmester házánál, „hogy ott a czéli dolga és állapota felől beszélgessenek s arról is, ki hogy viselte magát, és micsoda fogyatkozás esett vagy bot- ránkozás a czéhben “ A chéhmester ezúttal közköltségen méltó ebédet adott a ezéhnek, melyre az egri szabó czéhuél ott volt plebánusok is. A ezéhmesternek állott tisztében, hogy a ezébtörvénye szerint minden héten, vagy minden két In-ten „kettőt vagy háimat a vének közül magához vévén a mesterek műhelyeit bejárja“, munkájokat megvizsgálja és a rosszul dolgozókat megbüntesse. Ezen vizsgálókat látó vagy mivlátó mestereknek hívták és nagy tekintélyben állottak; de nagy jogkörrel is bírtak. A vizsgálatnál igazságosan kellett eljár- niok. A rósz munkára bírságot róttak vagy elkobozták. A mészáros állottas húsa, a kisebbre szabott zsemlye vagy kenyér a szegények osztaléka lett. gántisztviselök, ügyvédek, orvosok, tanárok és tanítók melynek tárgya az előkészitö munkálatok téljesité-' sére kiküldött bizottság jelentése s ennek kapcsán a végleges megalakulás és szervezkedés volt. Az értekezleten Borhy Ádám árv. elnök elnökölt; az előadói széket Marko vits Győző h. pénzügyigazgató foglalta el, mig az értekezlet j egyzöje Csepreghy Gyula egri községi tanító volt. Az elnöki megnyitó beszéd után Markovi t s előadó az előkészítő bizottság működéséről a következő jelentését olvasta fel: Tisztelt Értekezlet ! A f. évi január hó 18-án tartott előértekezlet egy Egerben létesítendő tisztviselői telep eszméjét élénk elkesedéssel magáévá tette s a szükséges tájékozás megszerzése, a mó- dozatok megállapítása és konkrét javaslattétel végett egy szükkörü bizottságot küldött ki. Ezen előkészítő bizottság a reá bízott feladatnak megfelelvén, eljárásának eredményéről a jelentést a következőkben van szerencsém előterjeszteni : Az előkészitö bizottság feladatának első részét az képezte, hogy teljes és kimerítő tájékozást szerezzen azon módozatokról, a melyek mellett az ország egyes városaiban tisztviselőtelepek létesültek. Örömmel jelenthetjük s ha sikerül, büszkén vah- hatjuk, hogy e téren is az uttörés, a kezdeményezés dicsősége, — érdeme Eger városát illeti meg. Nem számítva ugyanis a mindig és mindenben különleges szempontok alá eső fővárost, ezen mozgalomban a vidéki városok között Eger városát, — de csak a kezdeményezés tekintet,ébeif -— csu- pán Debreczen előzte'meg; minthogy azonban Ott a kezdeményezés az által, hogy a város , az építkezés czéljára megtagadta a területet,,hosszú időre' csirájában elfojtatott, teljes reményünk van hozzá, hogy az első vidéki tisztviselőtelep létesítésének érdeme Eger város életrevalóságának fogja tanúbizonyságát szolgáltatni az egész ország színe előtt. — Ezért a dicsőségért azonban , komoly, szilárd.; s megingathatatlan elhatározással kell a cselekvés terére lépnünk és az erők egyesítésében rejlő hatalom segélyével elbizakodás nélkül, de erős önbizalommal kell a létesítés nehézségeivel szembeszállani;; s, azokkal csiiggedés nélkül megküzdeni. Méltán vethető fel itt az a kérdés, hogy az a körülmény, miszerint eddig az ország egy vidéki városában sem létesittettek tisztviselőtelepek: nem-e teszi, szükségtelenné ezt a vállalkozást általában s különösen Egerben indokolják-e ezt a különleges viszonyok ; — oly vállalkozás-e ez itt, a mely városi lakviszonyaink között jelentkező kényszernek, — kielégítésre váró életszükségletnek követelményé?! Nyugodtan átfontolva a közép- és nagyobb vidéki ],városok helyzetét, és ezek körében mindinkább szapor rodó tisztviselő családok lakás viszonyait, teljes meggyőződésem szerint kijelenthetem, hogy ezen városokban sok százra menő családok lakás igényei kellő méltánylásban sehol sem részesülnek, az egyes városok építkezési mozgalmaiban' ezeknek A czéhmester üldözte az úgy nevezett, b i m p e 11 é r e két vagy kontárokat. „Ha idegen mester jönne a városba és titkon mi vélné, az czéhmester tartozik elősz r a bírónak tudtára adni és a/u'án a birö’alóí- ratával minden mivét és szerszámát elvegye és a czéhládában az többieknek közönséges szükségekre és hasznokra eltegye .. . .‘f A czéhmester volt a lakotna-fejedel-m, melyek nem csupán a házánál, de egyszersmind eliilülése mellett is tartattak. Hivatalos működését a czéh jótállásával kezdette és azzal volt szokás végeznie is. Es ha a réginek idGe kitelvén új czéhmester választatott a czéh frig y szekrénye: a láda nagy ünnepség közt zene, öröm ujongás és versek szavallása mellett vitetett új tartózkodó helyére. Az ilyenkor megejtett poharazás nem csupán az uj czéhmester tiszteletére történt, de egyszersmind költségéi e is. Nagyon tekintélyes állás volt a ezéhmes- téri tisztesség. Aki már ezzel nem elégedett meg azt az egri bírói páleza vagy a seuatoíi nevezeit sem elégítette ki, (Eger városának bírája és tanácsa a nagy jó-időkben mindig ezekből verődött össze.) , A ez éhek fölött eljárt az idő, mint a kovás puskák fölött. De mint korának leghumánusabb intézménye előtt, kell előtte meghajolnunk. A ezéhrendszer a munka- és iparkodásnak, ' valamint a lelkiismeretességnek
