Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)
1894-12-21 / 96. szám
t iránt már eddig is tapasztalt józan fogékonyságában és bizunk az eger- nádasdi vasút felépitésében. Eger, dec. 20. Hevesmegye költségvetése. Az októberi zajos megyegyülés fináléja is megtörtént. A belügyminiszter, Hevesmegye jövő évre szóló költségvetését, mely 102080 frt 46 kr szükséglet és 102094 frt 80 kr. fedezettel zárul, jóváhagyó záradékkal ellátva, visszaküldőtte. Csupáncsak egy pontjára nézve tagadta meg a jóváhagyást a belügyminiszter az 1895. évi költségvetésnek s ez az a pont, hogy az ebadó, útadó s a gyámpénztári tartalék- alap szokott hozzájárulásai töröltessenek a költségvetésből és az így előálló pénztárhiány az állami javadalmazásból fedeztessék. Ennek folytán tehát az eb- és útadó-alapok valamint a gyámpénztári tartalék-alap rendes hozzájárulásai a jövő évben is meghagyatnak a költségvetés keretében mint bevételi források. A megyei pénztár könyvelői állása. Heves- megve október 15-én tartott közgyűlésén elhatározta, hogy a megyei pénztárhoz egy 800 frt törzsfizetés és 200 frt lakbérrel javadalmazott könyvelői állást szervez. Ezt a határozatot azonban a belügyminiszter nem hagyta jóvá, miután az uj tisztviselő fizetésére a megyének nincs semmi fedezete. Az állandó színház. Eger, deczember 20. — Válasz a „Nyílt levél“-re. — E lapok múlt számában nyílt levelet intéztem vármegyénk tisztelt alispánjához, az állandó színház érdekében, kérve, hogy ez ügyet vegye szives gondjaiba. Zalár József ur ezen nyílt levélre a következő választ küldte: Tisztelt szerkesztő ur! Az » Egri Újság« mai számában hozzám intézett nyílt levélre van szerencsém, válasz gyanánt, az alakulófélben levő »Irodalom- és művészetbarátok köre« alapszabály- tervezetének már közzétett következő pontjára hívni fel a t. szerkesztő ur figyelmét: *d) műkedvelői előadásokat tart, az egri szinűgyet pártfogásába veszi s az Egerben felállítandó állandó színház ügyét a siker útjára igyekszik terelni«. Mikép? . . . Remélem, hogy a >Kör* e czélból megindítandó munkájának a t. szerkesztő ur is részese leend. Eger 1894. deczemb. 18. Zalár József. Személyesen is értekeztem e tárgyban a t. alispán úrral s megismerkedtem azzal a tervvel, amelylyel a t. alispán ur ez ügyet sikerre vezetni kivánja. Örvendek, hogy felszólalásomnak volt annyi eredménye, hogy immár egy lelkes férfiú kezébe került az ügy, mely most már bizonyára a »siker útjára lesz terelve«. Mégis nem hallgathatom el azon szerény egyéni véleményemet, hogy az állandó színházat aligha lesz lehetséges a számos egyéb nemesczélu kör keretében létrehozni s hogv erre egy tisztán ezen czélból alakulandó egyesületre lesz szükség. Azt hiszem, hogy a továbbiak folyamán maga az alakulandó kör is erre a meggyőződésre fog jutni, és éppen ezért rövidesen a szinházépitő- egyesület meg fog alakulni. Egyébként bármikor és bárhol készséggel leendek »részese« az állandó színház ügyében »megindítandó munkának«. S. S. dr. h i”r1e K. Eger, dec. 20. — Az uj kultur-egylet megalakulása. Az a nagyszabású kultur-mozgalom, mely az utóbbi időben megindult városunkban, hogy — miként azt lapunk egyik előzőszámában már megírtuk — „Irodalom- és művészetbarátok köre“ czim alatt egy oly egyesületet hozzon létre, melynek czélja: »az irodalom, főleg a, könyvirodalom s a zene-, szín- és képzőművészetek iránt való mélyebb érdeklődésnek felköltése, és ébrentartása, fokozása, s e tekintetben városunk társadalmának oly színvonalra emelése, mely hazafiság ának és műveltségének megfelel,« — ez az ép oly üdvös, mint kulturális előrehaladásunkra nézve szükséges kultur- mozgalom immár gyorsan és feltartóztathatl anul közeledik a végkifejlödés felé. Zalár József megyénk aranytollu költö-alispánja ugyanis mint az egész kultur-mozgalom vezetője lapunk s helybeli laptársaink utján felkéri mindazokat, kik a létesítendő kultur egylet tagjaiul maguka t feljegyezték vagy az ügy iránt érdeklődnek, hogy az egri »Irodalom és művészetbarátok köré“-nek alakuló gyűlésére vasárnap, e hó 23-án, a megyeI ház kistermében jelenjenek meg. A meghívó szövege egész terjedelmében a következő : Meghívó! Alulírott mindazon mélyen tisztelt hölgyeket és urakat, kik az Egerben létesítendő „Irodalom és művészetbarátok köre“ tagjaiul magokat már feljegyezték, avagy az ügy iránt érdeklődnek, a megyeház kistermében f. hó 23-án (vasárnap) délelőtt 11 órakor tartandó alakuló gyűlésre ezennel tisztelettel meghívom. Eger, 1894. évi deczemberhó 19-én. Zalár József. Hisszük és reméljük, hogy a mondott napon városunk egész intelligencziája találkozni fog a megyeház kistermében ! — A ll-lk kamarazene estély. Az egri kamarazene-társaság és a főgimnáziumi igazgatóság által, a főgimnáziumi segélyző könyvtár javára rendezendő második kamarazene- és felolvasó estély e hó 2l-én, pénteken, délután 5 órakor fog megtartatni a főgimnázium téli tornatermében, a következő programmal: I. Vonós ötös, Veith W. H.-tól. Op. 1. (1. 2. hegedű, mély hegedű, 1. 2. gordonka.) II. Az elektromos világítás ismertetése, megfelelő kísérletekkel. Tartja: Weber Márton főgimnáziumi tanár. III. Ötös, Saint- Saens Ch. C.-tól. Op. 14, (zongora, 1. 2. hegedű, mély hegedű és gordonka.) — Beléptidij az estélyre: családjegy 1 frt, személyjegy 50 kr. és tanulójegy 20 kr. Jegyek előre válthatók özv. Köllnerné gyógyszer- tárában. — A szegény gyermekek karácsonya. Szép és lélekemelő ünnepség folyt le tegnap, szerdán délután a város közházának nagytermében. Ekkor tartotta ugyanis a csendben, titokban működő, de munkáiban annál áldásosabb „Egri szegény tanulókat segítő egyesűtet“ tevékenységének legszebb aktusát, a — ruhakiosztást. Az emberszeretet e szép, kőnytörlő ünnepén, az egyesület részéről Halász Ferencz kir. tanácsos, Hevesmegye kír, tanfelügyelője, mint elnök, Kapácsy Dezső, mint választmányi tag, továbbá Dienes József, és Zs. B. Szőke Sándor voltak jelen. Kivülök azután ott voltak Egerváros összes rőm. kath. hitfelekezeti a községi iskoláinak tanítói, azután kilenczven szegény egri iskolásgyermek a szülőjével, Az egyesület az idén 231 frt. 20 krt. gyűjtött össze a szegény iskolás gyermekek .felruházására és ebből az összegből fele részben az összes egri róm. kath. hitfelekezeti iskolák, felerészben pedig az összes községi iskolák növendékei közül kiválasztva, számszerint 90 szegény sorsú tanuló ruháztatott fel a legszükségesebb ruhanemüekkel. Az ünnepség délután 2 órakor vette kezdetét, melynek befejezte után Halász Ferencz kir. tanácsos, Hevesmegye kir. tanfelügyelője tartott egy rövid, de szivighstö beszédet a felruházott szegénygyermekek és azok szülőihez, intvén őket gyermekek pontos és szorgalmasiskolába járására, mely bizonyára a legszebb, hála lesz részükről azon jótéteményekért, melyekben őket Egerváros jöszivü adakozói, az egyé* sület által részesítették, Hogy az elmondott rövid, magvas buzdító szavak jó talajra találtak a segélyezettek szivében, eléggé megmutatták azok a néma könyek, mely a szülök s a gyermekek szeméiben megcsillantak. — Nagy vadászat. A Károlyi uradalom tisztjei e hó 19-én s 20-án Aldebrő, Feldebrö, Tófalu s a szomszédos községek általok bérelt vadászterületén nagy vadászatot tartottak, mely az eredményt tekintve igen jól sikerült. — Reisz Ottóné konczertje. Reisz Ottóné- Weitner Eliz, az egri főszékesegyház kiváló alt-énekesnője — mint lapunk múlt számában jeleztük is — e hó 26-án, karácsony másodnapján, az „Egri Dalkör“, Gásfárdy Katinka urhölgy, Lányi Ernő, Chíovini Egri Lajos és egy, kizárólag ezen czéira alakított zenekar közreműködésével nagy hangversenyt rendez a kaszinóban. A rendkívül érdekesnek ígérkező s műélvezetekben előreláthatólag gazdag hangverseny programmja a következő: Műsor. I-sö ssskasz. 1. Lányi: »Reszket a bokor«, Petőfitől. Énekli : az »Egri Dalkör«. 2. Händel: »Ária«, zenekar - kísérettel, énekli: Reisz Ottóné úrnő. 3. Jensen: »Nász -zene«, nógykézre előadják : Gásfárdy Katinka urhölgy és Lányi Ernő ur. 4. a) Beethoven: »Wonne der Wehmuth« (Üdvteljes fájdalom); b) Schubert: »DóppelgKnkötetre tervezett irodalmi vállalata és abból megjelent az első füzet, a kitűnő érdemű szerző tájékoztató soraival, a melyből megtudjuk, hogy Benedek Elek terve megírni a magyar nép mesemondó hangján a létező és ma még meglelhető meséket, mondákat és regéket és podig megírni a honfoglalás ezer éves ünnepére a színét-javát ama meséknek, mondáknak és regéknek, amelyeket a magyar nép költő tehetsége ezerévnek leforgásán teremtett. Már ez a hazafias vállalkozás maga is különös méltánylást érdemel. Azt. a bámulatos szorgalmat pedig, amelylyel ezeket az ország minden zegében-zugában a nép ajkán élő, vagy a különféle gyűjteményekben és folyóiratokban szétszórt és csakugyan ezekben a vaskos kötetekben eltemetett meséket, mondákat összekereste, összegyűjtötte és csinos nyelvezettel újra megírta, eléggé méltányolni alig lehet. De én még ennél a hangyaszorgalomnál is jobban bámulom Benedek Elek ügyességét és finom érzékét ezeknek a különböző, egymástól évszázadok által elválasztott korszakokból, az ország legtávolabb vidékeiről származó és az ottani nyelvszokásokkal és felfogással elénk állított meséknek és regéknek egyöntetű, élvezetes feldolgozása körül. Annyira óvatos, any- nyira vigyáz, hogy ezeket az eredeti népköltészeti alkotásokat ki ne forgassa eredeti jellegükhöl, hanem meghagyja azokat eredeti üdeségükben. Ha talán hasonlattal élhetünk, akként lehetne jellemezni Benedek Elek meseirását, hogy abban a csokorban, amelyet mese-gyűjteményében nyújt, csak a kötés művészi, a virágok ellenben eredeti üdeségükben megmaradtak, amint azok a mezőn találhatók. Nem olyan szalon-mesék ezek, a milyeneket külföldi rossz könyvek réven nálunk is, sajnos, különösen a külföldi nevolönők terjesztenek gyermekeink között, amely mesékben csak parasztfigurák vannak, de azoknak gondolkozásmódja, Ízlése, tiszta urias és elvan meetersó- gesen készített gyermekjátékszerek. Benedek Elek nem közöl egyetlen ilyen művileg előállított mesét, regét vagy mondát. Ezek mind a nép ajkán termettek önmaguktól. Nincs szerzőjük, jobban mondva szerzőik ismeretlenek. Erről tanúskodik ennek a nagy vállalatainak most megjelent első kötete, melynek teljes czime: Magyar Mese- és Mondavilág. Ezer év meseköltése“. Ez a közel 500 lapra terjedő kötet 60 mesét tartalmaz. Van a kötetben sok régi történelmi monda, keresztény korbeli rege, de legtöbb olyan mese és rege, a melynek valóban nincs kora, mert mindig uj marad előttüuk, pedig már öt-hatszáz esztendeje forog szájról-szájra. A mese szövegének érdekességét csak emeli az a sok szép rajz, amelyeket Széchy Gyula rajzolt a szöveghez. Különben a kötetnek külső, rendkívül díszes kiállítása és valóban remek kötése arra vall, hjgy ez a könyv nem csupán a serdültebb gyermekek kedvencz olvasmányának van szánva, hanem mint díszmunka ;s méltán igényt tarthat minden jó magyar család szalon-asztalán. Ezt az első kötetet épen ilyen díszben és hasonló érdekes tartalommal gyors egymásutánban követni fogja a többi négy kötet is, úgy, hogy 1896. évre, a millennium ünnepére, előttünk lesz a mese- és mondavilágnak lehetőleg kimerítő könyvtára. A kötet ára diszkötésben csak 3 frt. Delta.
