Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)
1894-12-18 / 95. szám
5 ton, Smidl Soma, Steiner Soma, Ungár Salamon 1—1 irtot, Brauer László, Czeizler Mórné, Gninvald Ferencz, Klein Vilmos, Lusztig Ignácz, dr. Philippi Ödön, Rósner R. (Domoszló) Politzer N. 50—50 krt. ösz- szesen 101 irtot. Fogadják a nemes szivü adakozók a Műkedvelő Társaság hálás köszönetét. — Köszönet nyilvánítás. A vallás és közoktatásügyi ni, kir. miniszter dr Samasss József egri érseknek, a miért az érseki uradalmához tartozó Szikszó pusztai tankötelesek oktatására 3000 frt. költséggel díszes iskolaliázat építtetett s a tanítói állomás javadalmazását fényesen biztosította, a népoktatás érdekében tanúsított ezen nagylelkű hazafias áldozatkészségéért őszinte elismerését és köszönetét nyilvánitotta. — A korcsolya saison. A korcsolya Saison a múlt napok kemény fagyával beállott. Az egylet tava fenékig be van fagyva s bár az ünnepélyes megnyitás még nem történt meg, mindazon által a szenvedélyesebb sportsmannok már megpróbálták a tükörsima jégen, hogy aczélidomzatuk nem petyhüdt-e még el egészen a tavasz, nyár, ősz hosszú korcsolyátlan szaka alatt. — A katonai állításra. A jövő évben a hatvani járásból mind a három korosztályt összevéve 426 ujonczot fognak a sorozásra előálbtani. — Ismét kártyaharlang. Múlt számánkban megírtuk, hogv rendőrségünk alapos nyomozást indított az alsóbb néposztályok között elh ra- pódzott hazard játékok buvó holyeinek kitudása iránt. Tegnap éjjel ismét nyomára jött egy kár- tyAbaudána*, mely Durcsányi János verő szálai házánál bezárt ajtók mellett hazard játékban pazarolta keservesen megkeresett pénzét. A bankot lefoglalták. — A mitleniumi kiállítók figyelmébe. Az 1896-iki ezredéves országos kiállítás miskolczi kerületi bizottságától — melynek hatáskörébe tudvalevőleg Hevesmegye is tartozik — a következő értesítés közzétételére kérettünk fel: »Az 1896. évi ezredéves országos kiállításra szóló bejelentési ivek beküldésének batárideje a folyó év és hó végével lejár. A miskolez kerületi bizottság figyelmezteti ennélfogva a kiállítani szándékozókat, hogy a bejelentési ivek kitöltése és az illetékes helyi vagy kerületi bizottsághoz való küldése tovább már nem halasztható. Aki véletlenül bejelentési ivet nem kapott és kiállítani szándékoznék, bejelentési iv végett szíveskedjék az illetékes helyi vagy a miskolczi kerületi bizottsághoz fordulni, minthogy bejelentési iv nélkül senki sem állíthat ki. A szegényebb sorsú kisebb iparosok által kiállítani szándékolt tárgyak szállítási-, pa- lcolási költsége a kiállítási térdijak stb. a helyi-, esetleg a kerületi bizottság által fogjak mindenesetre fedeztetni Miskolez, 1894. ^czember 11-én, Dr, Szentpáli István előadó. (x) A kardbojt a bíróság előtt. Tiller Mór t's társa budapesti egyenruha-keskedö ezég három év előtt tiszti ksrdbojtra kapott szabadalmi. A szabadalmazott bojtokat úgy czélszerüsé- gük, mint csinosságuknál fogva, folyton nagyon keresték. Az utóbbi időben azonban a ezég azt tapasztalta, hogy a kereslet napról-napra apad. Tiller Mór és társa tehát kutatni kezdett s csakhamar meggyőződött, hogy a szabadalmazott kardbojtokat utánozzák és a kizárólagos szabadalom daczára, az utánzatokat Budapesten mások is árulják. A szabadalombitorlásért a károsított ezég három egyenruha-kereskedő ellen emelt panaszt az illetékes hatóságnál és kártérítési keresetet is ipjitott. Panaszában különösen kiemelte, hogy nem annyira az anyagi veszteség, hanem inkább az a körülmény inditja a feljelentésre, hogy az otromba Utánzatok a ezég jo hirnevét is koczkázlatják. A feljelentés folytán a budapesti belvárosi elöljáróság, mint illetékes hatóság, Weiner és Grünbaum, Blum és társa, továbbá Rosenthal H. egyenruha- kereskedőknél kutatást tartott és mindhárom ezég* nól lefoglalta az üzletben talált jogtalanul utánzott kardbojtokat, (*) Hazai gyériparunk örvendetetes fejlödéséröla és szaporodó sikereiről értesíthetjük t. olvasóinkat. Azon törekvés, hogy a közéletben szükséges különféle kézi gépeink és eszközeink hazánkban gyártassanak, és igy az azok előállítására kivántaíó munkadij magyar munkásoknak jusson, s a töke itthon maradjon, ismét egy nagy vállalatnak nemcsak keletkezése, de immár annak fényes eredményei által is, sikerült. Az »Első magyar varrógépgyár részvénytársasága Budapesten, alig fél évi működése alatt, a legjobb szerkezetű és legkitűnőbb .munkaképességű varrógépeivel mindazok osztatlan elismerését nyerte ei, kik e gyár »Adriaa elnevezésű varrógépeit megismerték. De a legnagyobb kitüntetés az »Adriaa varrógépre az, hogy az 1894. debreczeni országos tanszarkiálütáson az I. oszt. állami érmet, az 1894. budapesti villamos munkagép kiállításon ‘ elismerő oklevelet, az 1894. lembergi országos kiállításon arany érmet nyert. Ezek a bizonyára teljesen részrehajlatlan elismerések legfényesebb bizonyítványai e hazai gyártmányaink kitűnőségének. (x) A legszebb ajándékok. A vidéki közönség, mely mostanában tömegesen rándu! fel Budapestre, hogy Karácsonyra és újévre bevásárlásokat tegyen, a különböző csábitó hirdetési ajántatök között alig tud választani, alig ludja migát elszánui rá, hogy mit vegyen övéin !;. A kiraketokban szebbnél szebb tárgyak láthatók, de talán va: amennyi között legszebbek a Sternberg Armin és Testvére-íéh Kerepesi-uti hangszer pai telep kirakatában láthatók. Egy egész házat fog’a! el e nagy vállalat, dúsan felhalmozva úgy a fi i .’szinten, mint az emeleten a legkülönfélébb zenekar beli s műkedvelői hangszerek az összes réz és fa- fúvó verő és vonó hangszereken kívül zseniális combinatioju disz és játék- hangszerek »harmonik-ka és harmoniumok mechanikai zenélő müvek, magától játszó zeneeszközök, melyeken egész operákat lehet lejátszatni, zenélő madarak, melyek a legszebb dalokat fütyülik stb. stb. egyik legszebb s legérdekesebb tárgya az egész ipartelepnek egy nickelböl készült karácsonyfa állvány, mely ünnepélyes zenekiséret mellett lassú ütemben forgatja a karácsonyfát. Ára 25—32 frt, Ennél szebb karácsonyi ajándék alig képzelhető. Az üzlet maga vál ságos látványosságát képez, melyet a közönség csoportokban néz s különösen este kelt feltűnést, midőn az egész ipartelep villamos fényárban úszik megvilágítva az egész térséget. Ez a kereskedés a fővárosban annyira népszerű és kedvelt, hogy mostanában mindég zsúfolva van, a zsemélyzet alig győzi kiszolgálni a közönséget. (x) ?!i, ezen kis szekrény 5 írtba kerülne ? Az átellenbeni üzletben ezen összegért sokkal nagyobb szekrényt kapok! Elhiszem, válaszold az eladó, de figyelmeztetem, hogy azok közönséges utánzatok, nálam ellenben csakis a valódi Horgony- Köépitöszekrényeket kapja; csak tessék ezen szekrényt nyugodtan megvenni, ha valamivel kisebb is, mégis sokkal jobban fog ezzel mulatni, mint a nagyobb utánzattal. A vevő elfogadta a szekrényt, de látható volt, hogy nem volt vele megelégedve. Ezen esemény eszembe jutott, midőn ez idén először mentem karácsonyi ajándékokat megtekinteni és az üzletekben tulnyomólag a Horgony- Kőépitőszekrényeket kérni hallottam. Én ennélfogva felkerestem az esetleg ismerős urat, ki tavaly a Horgony-Köópitösze'.rónyt vette és megkérdeztem, hogy hogyan van megelégedve a kis szekrénynyel. »Nagyon jóla monda, nem gondolná az ember, hogy mennyi mulatság rejlik ebben a kis szekrényben az idén hozzávásárlom a megfelelő kie- gészitöszekrényt. Valahányszor fiammal épitek, örülök, hogy annak idején az utánzatok nagysága által nem hagytam magamat tévútra vezetni, mert ismerősömnél láttam egy ilyent, de az, az én szekrényemhez képest semmi.a Néhány nap múlva volt blkalmam, hasonló kedvező Ítéletet a Horgony- Köépitőszekrényekről hallani, szülök és gyermekek egyaránt gyönyörködnek a pompás épületeken és örülnek annak a berendezésnek, hogy a kö és mintakészlet, a kiegészitőszekrények hozzávásárlása által, évröl-évre nagyobbitható. En ennélfogva ezen érdemes ajándékot a szülőknek első sorban azon j megjegyzéssel ajánlhatom, hogy a Richter-féle Horgony-Köépitösznkrény-gyár Bécsben kívánatra árkinek szívesen küld árjegyzéket A haldokló temető. — Az egri Rókus-temelő végnapjai — Eger, deoaember 17. Az a termetes farács-kapu, mely az egri maklári-ut l-ső és 3-ik számú háza között a Szent-Rókus-temető bejáratát képezi, 1894. évi deczember 31-én véglegesen bezárul, hogy soha többé meg ne nyíljon uj lakó befogadására, hogy ne háborgassa többé senki ét semmi a> ott nyugvó halottak álmát s ne álljon többé útjában semmi a vég. a pusztulás, az enyészet romboló munkájának . . . 1894. deczember 31.-én túl nem ásnak már többé új sirt ebben a temetőben. Ha ezen a napon lesz még emberi holttest, mely végső tisztességre vár, úgy az lesz az utolsó halott, melylyel gyászkisérete a sirkert kapuján bevonul s mikor felhantolt sírja felett elhangzik az utolsó gyászdal s a »Miatyánka végső szava: a temető nehéz rácskapuja be fog zárulni mögötte, msrt kimondatott, hogy most már maga a temető is a halottak közé számíttasson, legyen egészen és osztatlanul az elmúlás, az enyészet birodalma. És az is lesz. Az elmúlás, az enyészet pusztító utjának nem lehet ellentállani. Néhány évtizeden keresztül lesznek még ugyan vendégei az elhagyott néma sirvilágnak. fel-fel zavarja néha-néha a hangtahn némaságot egy-egy szerető rokon, jóbarát vagy ismerős zokogása, de három-négy emberöltő múlva, mikor már az utolsó is kidől az élők sorából, azok közül, akiket az itteni sírokhoz a kegyelet fűzött, el fognak jönni majd az unokák unokái ásóval, kapával és csákánnyal kezökben s feloldva a zárlatot, melylyel az elődök a caendes elmúlásnak otthont adtak, hogy azt, amit ez az elmúlás még meghagyott épnek, ök hajtsák rajt’ végre a* örök törvényt; azután pedig visszaadják a tért az életnek s a holtak felett tovább szőjék a földi lét örömeinek édes álmát. És a tulajdonképeni vég még csak ekkor veszi kezdetét. Az a generáczió, mely néhány lusztrummal még ezután következik, már csak homályos, sejtelemszerü hagyományok alakjában bir tudomással arról, hogy az az uj városrés :, a melyben ők élnek s örülnek az életnek, az Ősök és a dédapák sirjai felett épült. Még később ezek a hagyományok is elvesznek, elenyésznek . . Deczember 31-én zárul be örökre a nehéz ráeskapu, amely a Szt.-Rókus-temető bejáratát képezi: az a temető, mely maga is halálra ítéltetett, 14 nap múlva már nem fog befogadni magába több halottat. Egerváros tanácsának rendelkezése folytán január 1-én megnyílik az Imre Miklós féle uj temető, mely szintén Szt.-Rókus nevet visel a régit pedig átveszi az enyészet, a pusztulás, a feledés. Fűit 1 . . . Ipar és kereskedelem. Eger, deczember 17. A keresk. és iparkamara közgyűlése. A miskolczi kereskedelmi és iparkamara f. évi deczember hó 20-án (csütörtökön) ti. u. 3 órakor Miskolczon a saját helyiségében (o/.é- chenyi-utcza 59. sz. 1. em) közős ülést tart, Radvány István, kir. tanácsos, elnöklete alatt. A közgyűlés tárgzai a következők: I. Elnöki előterjesztések. II. Irodai jelentés. III. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter leirata a közé- pitkezéseknél felhasználandó anyagok megvizsgálása tárgyában. IV. A kereskedelemügyi ni. kir. miniszter leirata a kamara 1895. évi költségvetésének jóváhagyása tárgyában- V. Miskolez válos megkeresése a helypénz árhzabály- zat átvizsgálására kiküldött városi bizottságba kamarai tágok kiküldése iránt. VI. Az aradi kereskedelmi és iparkamara átirata a métermérték rendszerének a fakereskedelemben való alkalmazása iránt. VII. A marosvásárhelyi kereskedelmi és iparkamara átirata a kamarai postaküldemények teljes portómentessége iránt. VIII. A miskolczi ipartestület átirata a bőripari szaktanfolyam tárgyában. IX. Vármegyei ipartanácsok megalakítása. X. A szeszmonopolium tervezett behozatala tárgyában esetleg teendő intézkeeések tárgyalása. XI. Esetleges indítványok.
