Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-12-18 / 95. szám

3 tünk, is amely az évtizedek óta óhajtott eger- nádasdi vasutat kívánja megvalósítani. Az öreg Mátra-hegység kincseit fogja megnyitni számunkra e vasút s visszaadja Egervárosnak azt a kereskedelmi, ipari, föld- uiivelési, szóval gazdasági forgalmi pozíciót, mely e várost természeti fekvésénél fogva megilleti: Örömmel üdvözöljük e tervet, s kö­zöljük azt egész terjedelmében, hogy a kö­zönségnek alkalma legyen arról alapos tájé­kozást nyerni. A magunk részéről so­kat óhajtunk még ezzel foglalkozni s most csak azt jegyezzük meg, hogy az előengedé- lyesek a vasútépítések terén és a pénzpia- czon olyannyira ismert tekintélyek, hogy a terv komolyságáról egy perczig sincs ked­vünk kételkedni. Mint illetékes helyről értesülünk, a vá­rostól 120 ezer frtos, avagy ezzel egyértékü 50 évig évente 6 ezer frtos hozzájárulás kí­vántatik, amelyet a város kétségtelenül min­den habozás nélkül meg fog adni. Termé­szetesen, ezért 120 ezer frtnyi törzsrészvényt fog kapni. Mindezekkel azonban a jövőre bőveb­ben foglalkozunk s most közöljük az elö- engedélyesek felhívását, melyet a napokban fognak szétküldeni az érdekeltségnek: Az összes érdekelt körök helyeslésére vélünk számíthatni, midőn a következőkben Heves vármegyében tervezett oly vasútvo­nalakra hívjuk fel a közfigyelmet, mely vonal nem csak a helyi gazdasági viszonyok javítására, hanem általános, sőt országos érdekek kielégítésére is hivatva lesznek, nevezetesen a Nádasd, Lelesz, Bátor—Bakta Egerig és Lelesz, Pétervásár, Ivádon át Ballá^g vezetendő vasútvonalakra. A vasút gazdasági haszna. A Nádasd állomásból kiinduló Lelesz, Szűcs, Bocs és Bátor érintésével Baktán át Egerbe tervezett vasút — midőn felső sza­kaszában a már eddig is feltárt, csekély részben üzembe is vett, nagy kiterjedésű és gazdag széntelepeket érinti, melyeknek termé- mékei a salgótarjáni szénnel minőségre nézve is versenyképesek, midőn továbbá alsó sza­kaszában nagyteijedelmü, eddig kellően nem értékesíthető tölgy erdőket szel át, és e szerint az eger—füzes-abony—debreczeni vasút által képes leend a tiszavidéknek nagymennyiségű kőszén- és faszükségletét legrövidebb utón köz­vetíteni és viszont a Borsod- és gömörmegyei bőfogyasztásu iparvidékeket legjutányosabban az Alföld mezőgazdasági terményeivel ellátni — oly régen érzett közlekedési hiányt pótol, Az égen arany sávok húzódtak, véges-végig. Aurora tüzes szekerével most végzé körútját. A hajnal ébredése gyönyörű volt a természet üdesé- gében. A harmat csillogó cseppjei ott rezgettek minden levél minden fűszálon. A madarak csiripe- lése össze vegyült a csalogány elhaló énekével. A kövér fűben közvetlen mellette egy kis zöld levelibéka húzódott meg nagy szerényen, Aprós gyöngy szemeit rá pislogatva. Kicsi, arany szárnyú bogárkák, élénk nyüzs­géssel tűntek tova a porrondon. Nem messze tőle egy vadrózsa-bokor nyi­totta iczipiczi bimbóit. Minden életet lehelt; minden élni látszott, éhezve gyönyörtelt kéjjel, az ébredő rózsapiros reggelt. Halmosy csak most jutott annak tudtára, hogy ő az éjszakát itt töltötte a szabad ég alatt. Sápadt volt és kimerült. Oly fáradtnak ér- rezte magát az édes-kinos álom után, hogy szinte Összeroskadni készült. Teletüdövel szívta magába a balzsamos levegőt. Oly jól esett az ideg-izgató, lelketölö álom után I s a reggel oly szép volt gyönyörű pompájában! És a mint tekintete elmerül a végtelen kékség napfényes mosolyán: uj erőt érzett magában az élethez, s a küzdelemhez az élet gyönyöreiért. Nagyot sóhajtott: csak álom volt egy édes, tündéri álom volt az egész) De kitudja, m< az álom, mi a valóság éle­tünkben ? A! Nolie. mely Heves vármegye specziális, a szőlőmű­velés szünetelése folytán hanyatló gazdasá­gának uj lendületet adni hivatva lesz, Eger városát pedig, kiemelve jelenlegi elszigetelt és fejlődését bénító helyzetéből, mintegy központjává teszi a felső vidék és az Alföld között megnyitott és a meginduló nagy ipar és kereskedelmi forgalomnak. A vasút a bánya- és ipartelepeket közelebb hozza a fővároshoz és Eger városához. A magyar államvasutak gömöri vonala bánréve-dobsinai szakaszán, valamint az ebből Pelsőcz állomásnál kiágazó murány- völgyi és csetnek-völgyi h. é. vasútvonalak mentén fekvő és máris virágzásnak indult, élénk forgalommal biró ipartelepeknek, nem­különben az ózd-nádasdi nagyteijedelmü vasmüveknek Budapest fő- és székvárossal az eddiginél jelentékenyen rövidebb össze­köttetése czéljából egyrészt, — másrészt pedig Hevesmegye mátrai járásában eddig parlagon fekvő erdő- és bányaipar ébresztése, valamint mezőgazdasági viszonyainak javítása és gazdasági iparának fejlesztése — a Ná­dasd pétervásár—ballai vasútvonal jogo­sultságát nemcsak igazolja, de annak sürgős létesítését követeli. Az eger—nádasdi vasútvonal iránya. Az ózd - nádasdi jeleeleg keskenyvá- gányu iparvasutnak Ózdtól Nádasd községig terjedő részét mintegy 14 km. hosszban a jelenlegi pályairány megtartása mellett rendes nyomtávú h. é. vasútvonalra történendő átalakítása után vagy egy vele párhuzamosan építendő rendes vágányu vasutat létesítvén, ennek nádasdi állomását a község keleti oldalán elterülő, e czélra igen alkalmas területre elhelyezni véljük. Ezen állomásból kiindulva, a vonal ezen községet déli irány­ban majdnem teljes félkörben megkerüli és nyugoti irányban a hegylejtőkön haladva, a Nádasd és Szent-Domonkos községek, egy­szersmind Borsod t's Heves vármegyék ha­tárát is képező bük!:.hegység gerinezét elérni, illetve azt átlépni és a túloldali völgyek egyikén tovább haladni igyekszik. Ezen hatalmas yizválasztó hegység átkelése képezi építési szempontból a vasút­vonal kiválóbb technikai nehézségét és minthogy a nádasd—szt.-domonkosi vonal- szakasznak műszakilag helyes és czélszerü irányítása és emelkedési viszonyainak lehe­tőleg minimális alkalmazása az egész vonal forgalomképességére és építési költségére, illetve jövedelmezőségére nézve mérvadó befolyással bir, ezen vonalszakasz nyomjel­zése hosszabb tanulmányozást és csak pontos terjedelmes felvételek alapján nyerhető biztos adatokat igényel. Nádasd és Szent-Domonkos községek legrövidebb összeköttetése a jelenlegi hasz­nálatban lévő mezei útvonallal majdnem összeesik, mely vonalirány azonban vasúti átmenetre fel nem használható, amennyiben e helyen a völgy és hegygerincz közötti magassági különbség még a legkedvezőtle­nebb emelkedési viszonyok alkalmazása mel­lett kiegyenlíthető nem voina. Az átmenetre nézve legalkalmasabb hegynyereg, a nádasdi község határszélén fekvő o-Bükk puszta feletti gerinezben ta­lálható fel, a hol már az előleges tanuimá- nvozás alapján is kitűnt; miszerint egy 250- 300 méter hosszú alagút segélyével és az ott mindkét oldalról felnyúló völgyek fel- használása mellett, a feladatul kitűzött 12 százalék maximális emelkedést betartan és aránylag kedvező irány viszony ok mellett a szt.-domonkosi yölgyet elérni lehet. Ezen völgy jobboldalán a pétervásári viczinális utat átszelve, a vonal nyugoti irány­ban az ut és patak közti területen Lelesz felé fordul, mely község keleti oldalán »Sz- Domonkos—Lelesz« elnevezéssel állomás terveztetik. Ezen állomás tekintettel a Bállá felé ki ágazó vonalra, fütüház- zal. viz-állomással, fordító-koronggal és legalább 3 átmeneti vagánnyal látandó el. Innét a vonal keleti irányban a széles völ­gyet szeli át, ezután itt közvetlen a hegylej­I tőkön vezettetik, a 4-ik klmtemél ismét a nyílt völgyet éri el, melyben ez utóbbit, il­letve a viczinális utat követve és Szűcs: köz­ség nyugoti oldalán haladva, minden tech­nikai akadálv nélkül Bátor községét éri el, melynek keleti oldalán rakodó-állomas léte­sítendő. A vonal további folytatásában min­dig a baktai patakot követi, a 15-ik klmtr- nél a szűk és meredek, nagyobbrészt szikla- lejtőik által képezett defilébe jut, melyen ke­resztül nagyobb müépitmények és partvédel­mi munkálatok segélyével a 18-ik klmtrig halad, itt ismét a nyílt völgyet érvén el, Bakta község északi oldalán elhelyezendő állomást elhagyva, a beltelkeket kerülvén, a keleti hegylejtokön a megyei ut irányában a kívánt maximális emelkedéssel fejlesztetik a vízválasztó felé. Ezen hegy — bár abszolút magassága csekélyebb a nagy Bükk-gerincznél — át­kelése és Egerváros kedvező iránybani meg­közelítése, a vonalra nézve épp oly nehéz és csak részletes tanulmányozás által helyesen megfejthető feladat, mint a fentemlitett Bükki átmenet. A hideg völgy lejtőjén fejlesztett vonal azonban legczélszerübben, a Kócs-hegy alatt alkalmazott mintegy 60—100 méter hosszú alagút és megfelelő előbevágások se­gélyével, Egervárosának nyugoti oldalán el­vonuló úgynevezett Szépasszony-völgyének jobboldali lejtőjére terelhető át és ezeken haladva, az úgynevezett hatvani városrészt megkerülvén, a patak és a kápolnai állami ut átkelése után, az izr. temető alatt alkal­mazandó bevágás által, a m. kir. államvasut állomása, mint a vonal végpontja éretik el. Ezen vonal hossza 41 kilométer. A lelesz—ballai vasút iránya. A lelesz—ballai vonal a már említett eleszi állomásból kiindulva, Szt.-Erzsébet község érintésével, folyton az ut és patak között, a leleszi és szt.-erzsébeti patakok át­hidalása után, minden nehézség nélkül, Pé- tervásárig vezettetik, ahol az állomás tekin­tettel a Tarnavölgy mentén fejlődő nagyobb forgalomra, a Tarnapatak átkelése után a község éjszaki oldalán a kövesdi és ivádi ut között elhelyeztetik. Az ivádi utat átszelvén, a vonal ezen község déli oldalán elterülő magaslatig minden nehézség nélkül vezette­tik és ezen magaslatot nagyobb fejlesztés és mély bevágás segélyével átlépve, közvetlen az 5 kilométer hosszú völgyszorost én el, melyben az ut és patak többszörös áthelye­zése után és a laza talajú meredek lejtők által okozott nem csekély technikai nehéz­ségek leküzdése mellett az embresdi völgyig halad. Innét eddig betartott irányát változ­tatva, a patak áthidalása ntán, a vonal déli irányban a völgy jobboldali lejtőjükön vég­pontja felé halad, melyet a völgy újbóli átmetszése után, ismét nyugót felé fordulva. Bállá állomástól két kilométernyire fölfelé fekvő mátrai h. é. vasút 8-ik 'számú őrház­nál ér el. Ezen vonal hossza 19 km., a nádasd— egri vonallal együtt pedig összesen 60 km. A fentebbiekben vonalaink közgazda- sági és technikai viszonyairól tájékozást nyújtván, átmehetűnk most már ezeknek pénzügyi szempontból való megvilágítására. A vasútvonalaknak előrelátható építési költségei. A kedvezőtlen terepviszonyok által feltételezett építési nehézségek, valamint a kiválóbb építési anyagoknak, mint kő, tégla, műfa és kavicsnak az egész vonal mentén minőségileg és mennyiségileg tapasztalt hiánya, illetve nagy távolságról történendő beszerzése ezen vasút építési költségeit sza­porítják, úgy, hogy több, hasonló körülmé­nyek között létesült yonal tapasztalataiból merített adatok nyomán az építési összkölt­ségeket klmtr-ként 50.000 forinttal kell szá­mításba hozni. E szerint az összesen 60 kilométer hosszú vasút helyreállítási költsége 60X50.000 3,000,000 forintra rúg. Az építési tőke beszerzése. Ezen összegből 35%, vagyis 1,050.000 fit törvényeink értelmében törzsrészvények által és 65%, vagyis 1,950.000 frt elsőbbségi részvények által szerzendő be. A midőn tehát az érdekelt felek és községek, valamint a törvényhatóságok és az állami hozzájáru­lások által 1,050.000 frt készpénzbeli segély biztosíttatnék, illetve törzsrészvények jegy­zése által fedeztetnék, az elsőbbségi részvé­

Next

/
Oldalképek
Tartalom