Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-12-11 / 93. szám

Mi történt Füzes-Abonyban?

— A Laskó-patak szabályozása és a „kétlelkű ember.“ — (Két újság-közlemény.)

Eger, dec. 10.

Egy, még a Samassa-éra furcsaságokban gazdag korszakában is mély megbotránkozást keltő dologról ad hirt két fővárosi lap, a Hazánk és a Nemzeti Iskola.

Az eset Füzes-Abonyban játszódott le e hó

5-én a hol a gazdag egri érseki uradalom kérelmezésére, Hevesmegye alispánjának rendelete folytán egy bizottság (ártott helyszíni szemlét és tágya- lást a Laskó-patak szabályozása tárgyában. Az érseki uradalom kérelme a Laskó-patak szabályozására nézve sem több sem kevesebb, minthogy a patak a miskolcz-bud ipesti vasutvonali szűk hídnál any- nyira összeszoru1, hogy az érsekségnek pusztaszikszói uradalmában nagy károkat okoz, tehát Füzes-Abony község ásasson uj medret a pataknak.

A »Hazánk« czimü fővárosi lap szombati száma a tárgyalásra kiküldött bizottság eljárását a következőleg ismerteti:

— Vizszabályozás. Samassa János egri érseki jószágigazgató kérelmére a hevesmegyei alispán tárgyalást rendelt el a Füzes-Abony község határában elvonuló Laskó patak szabályozása tárgyában. Ezen tárgyalás e hó 5-én meg is tartatott Füzes-Abonyban Maczky Emil járási főszolgabíró elnöklete alatt, Samassa János, a parti birtokosok és a kultúrmérnök jelenlétében, a hol az alispáni végzés és az érseki uradalom folyamodványa elolvasása után helyszíni vizsgálatot tartottak, mely után kimondatott, hogy a patak a miskolcz-buda- pesti vasutvonali szűk hídnál összeszorul s igy az érsekségnek puszta-szikszói uradalmában roppant károkat okoz, de egyébként is medrét uz iszap egészen behordta s igy minden áradásnál közveszélyes, minek alapján az érsekség kéri, hogy a község uj medret ásson, vagy a parti birtokosok jelenlegi medrét ássák ki. A község ellenben a jelenlegi védgátakat elegendőknek találja s az ügy beszüntetését kéri. Az erről felvett jegyzőkönyv a megyei alispánnak beküldetett.

A »Nemzeti Iskola« fővárosi tanügyi lap azonban még más egyebet is mond erről a furcsa viz-szabályozási ügyről. Idéz egy passzust Samassa János érseki jószágigazgató beszédéből, melyet ez a »mindenható ura a füzesabonyiakhoz intézett akkor, mikor a füzesabonyiak nem akartak kötélnek állni, hogy az ő keserves flléreiken az érsekség vagyonát megvédjék. Az idézett beszédrészlet — ha valóban elmondatott, a miben azonban nem kételkedünk — igazi, Samassa Jánoshoz illő beszéd, ahhoz az felvilágosodott, müveit emberhez illő beszéd, a ki Hevesvármegye megyebizottságának virilis tagja, egri érseki jószágigazgató s az egri érsek testvére, a ki főpásztori méltóságánál fogva az egész egri főegyházmegye ösz- szes róm. kath. népiskoláinak és tanintézeteinek kegyura! . . .

A »Nemzeti Iskola« szombati számának közleménye különben a következő:

— A kétlelkű ember. Hevesmegye közig, bizottsága elrendelte, hogy mindazon községek, melyekben az iskolák túlságosan népesek, nyissanak uj tantermeket s szervezzenek uj tanítói állásokat. Mikor ezt határozták, jelen volt a gyűlésen Samassa János érseki jószágigazgató is s nem szólt ellene. Később az igazgató urat tárgyalásra hívták Füzes- Abonyba, ahol a község határán átvonuló Laskó patak szabályozásáról volt szó, a miből — sub rosa legyen mondva — legtöbb haszna az érsekségnek \an. A füzes-abonyiak nem akartak beleegyezni a szabályozásba, mert ez nekik sok költséget okoz. Erre aztán Samassa ur kissé ugyan mérges, de ékes dikezióban elmondotta, hogy „Bezzeg iskolára, tanítóra telik s a tanfelügyelőnek mindent megadnak, amit kíván. Pedig itt többet is spórolhatnának. Egy tanító taníthat három osztályt, még pedig: reggel két óráig a kezdőket, még két óráig a haladókat s délután szintén két óráig a már előhaladottakat. így van ez Ausztriában is, miért ne lehetne igy Füzes- Abonyban is. S aztán ne engedjék, hogy a gyermeket mésj a bölcsőből elhurczolják az iskolába! (Ezzel nyilván az óvóra ezélzott.) Persze az okos emberek megbotránkoztak az ékes beszéden, de ezek Füzes-Abonyban sincsenek mindig többségben,

A műkedvelők bálja.

— Saját tudósítónktól. —

Eger, deezember 10.

A kaszinó dísztelen nagy terme harmadszor nyílt meg az idén a mulatságoknak s a mi lapunk hasábjain harmadizben jelenik meg a »Mulatságok« rovata.

Ebben a rovatban kell saját különünk- nek részint szellemesen, részint röviden elzengeni a báli éj összes viszontagságait, kedves emlékeit, az ellopott legyezők s zsebkendők lisztáját stb. Mi ezúttal csak a szépek névsorára terjeszkedünk ki; ha pedig ezt tesszük, akkor kedves emlékeinket is egész indiskrét módon el kell árulnunk, mert hiszen ezek a szépek a mi kedves emlékeink.

De nem vagyok most sodrában az írásnak. Jobban szeretnék irás helyett olvasni, — olvasni azokban a szép fekete szemekben, a melyek az éjszaka oly pajkosan mosolyogtak rám és silabizálni segíteni annak az éjfélszemü, bogárhaju, csókolnivaló kis lánynak a tánezrendjében azt a kuszáit, apró írást, amit egy valaki odaíirkált neki. (Nem feledte talán még el, hogy ki ?)

De ne részletezzük ezt a sok kedves epizódot, ebhez kötet kellene, hanem beszéljünk magáról a bálról.

A bál 9 órakor kezdődött vasárnap s hétfőn végződött öt órakor. Ha egyebet nem mondanánk is, ez eléggé jellemző volna. Ebben benne van, hogy jó kedvű, fesztelen mulatság volt, a hölgyek, — ha a sok táncz- ban áll a jó mulatás, — mulattak kivétel nélkül úgy, a hogy csak oly bálban lehet, melyben sok a tánezos, s aránylag kevés a tánezosnő. A négyeseket 36—40 pár tán- czölta s ebben fölülmúlta az eddigi mulatságokat, Szóvalaz anyagi és erkölcsi siker telj es.

A szépek névsora a következő :

Leányok: Barna Boríska, Blau Erzsiké (Heves), Binét Margit, Buchhalter Irma, Czeizler Ilona, Czeizler Szeréna, Deutsch Málcsika, Deutsh Erzsi, Fischer Rózái, Goldstein Irén és Janka, Gottfried Irma, Kellner Ilona, Lang nővérek, Polatsik Irén, Salamon Irén, Salamon Regina, Schvyarcz Irma, Spieler Margit, Spiegl Rezsin (Bogács), Un- gár Erzsi (Füzes Abony).

Asszonyok: dr. Bauer Sománé, Berger Pálné, dr. Blauné (Heves), ifj. Breuer Mórné, Buchhalter Vilmosné, Czeizler Mórné, Czeizler Zsigáné, Fischer Lajosné. Goldstein Gá- borné, Gottfried Gyuláné, Grünwald Fe- renezné, Hoffmann Sándorné, Kohn Jakabné, Kanitz Dezsőné, Palatsik Hermanné, Salamonná, Schwarczné, ifj. Schwarcz Adolfné, Spieler Ferenczné.

Nem hagyhatjuk említés nélkül a rendezés ügyes voltát sem, A bálbizottság annyi ízléssel s tapintattal vitte véghez kényes feladatát, hogy a legkövetelőbb igényűek is kalapot emelhettek előttük.

Sajnos, nem mondhatjuk ezt Balogh Gáborról. Igaz, hogy új műkedvelő csárdását tűzzel s szépen játszotta, de a keringő- ket úgy húzta, hogy azokra aztán kunszt volt tánczolni.

A mi a toiletteket illeti, azok ízléses egyszerűségűkkel vonták magukra a ruha kérdés iránt érdeklődők figyelmét. Az uralkodó szin itt is a fehér s a rózsaszín volt. Díszítésük leginkább egyszerű szalagokkal történt pl, fehér sárga szalaggal, fehér szalaggal stb.

Igazán kívánatos, hogy a rendezőség mielőbb üsse párját e kiválóan jól sikerült mulatságnak, mert a goromba egylet márciusra tervezett estélye még nagyon messze van.

A közönség körébőr)

A legsötétebb közvilágítás.

A mai nap folyamán a kővetkező levelet küldötték hozzánk :

Tek. Szerkesztőség! — Ismerve a közügyekben tanúsított í'ószehajlatlan igazság- szeretét, tisztelettel kérjük az alábbi soroknak becses lapjukban való közzétételére:

A villamvilágitás behozatala óta köztudo- más szerint, nemcsak az összes külvárosok ut- ezáinak, hanem még a belváros több mellékut- czájának, igy a többi között a kórház-uteza folytatását képező Torokköznek, a közvilágításból csak a — koromsötétség jutott. Ez az ut- cza a petróleum-korszakban tisztességes világításnak örvendett, mert a Holicser-féle ház közepén levő lámpa szépen bevilágította az egé_ szét. Most azonban, hogy a város főbb utczá, a vilamfényben tündökölnek s a petroleumiám pát onnan eltávolították a Torokközben lakók' a különben is mizerabilis kövezeten, akár a’ nyakukat szeghetik az egyiptomi sötétségben. Pedig hát mi is fizetünk 86 perczentes városi pótadót! . . Ajánljuk ezt az utczát a t. világítási bizottság becses figyelmébe.

(* Az e rovatban közlőitekért felelősséget nem vállal a

S z e rk.

KÖZOKTATÁSÜGY.

Eger, deezember 10.

Tanitónővílasztás N.-Tályán. A nagy-tályai róm. kath. iskolához Hampl Irma horthi tanítónő lett megválasztva.

Bezárt iskolák. Gyöngyösön — mint lapunkkal tudatják — a kanyaró járvány iszonyúan dühöng az iskolás gyermekek között. Ez ügyben Schönfeld Lipót dr. városi t. főorvos távirati utón tett jelentést az alispánnak, a ki erre az összes elemi iskolák bezárását elrendelte. — Dormándon és Gyöngyös-Püspökin pedig a járványszerüleg fellépő kanyaró és vőrheny miatt kellett az iskolákat bezárni.

OLVASÓASZTAL.

A rokkant hagyatéka. A karácsony és újév közeledtével csaknem mindenkinek gondot, okoz, mivel szerezzen kedves hozzátartozóinak örömet; mindenekelőtt kétségkívül a kedves kicsinyekre gondolunk; ezeknél tulnyomólag a játékszerek játszák a főszerepet, a mi különösen a kis gyermekeknél, a kik még nem tudnak olvasni, nagyon is érthető. — De az oly gyermekek számára, a kik még nem tudnak olvasni, van még egyéb is, t. i. a képeskönyvek kevés szöveggel vagy szöveg nélkül. A ri már kísérletet tett az ilyen képeskönyvekkel, meggyőződhetett, hogy az ily ajándékok jobban és hosszabb ideig képesek a gyermekek érdeklődését ébren tartani, mint a játékszerek, melyek rövid idő alatt eltörnek és többé nem használhatók. — A képeskönyvek ezenkívül tanszerül is szolgálnak a kis gyermekeknek, különösen ha felnőttek foglalkoznak velők, minthogy általolc játszva, a szellemet meg nem erőltető módon, a családi élet és külső világnak sok tárgyait ismerni és megnevezni megtanulják: az ily képeskönyvek eszerint mintegy előkészítésül szolgálnak a nemsokára bekövetkező iskolai tanulásra. Hogyha már ezen, a kis gyermekek számára készült tárgyakra fordítottuk a figyelmet, nem hallgathatjuk el azon eszközöket sem, melyek a nagyobb, már olvasni tudó gyermekek oktatására és szórakoztatására szolgálnak. Értjük a mulattatva oktató és erkölcsnemesitő ifjúsági iratokat, melyekben szintén bőven válogathatunk a fiatalkor bármely évében levő fiuknak vagy leányoknak. Ily ifjúsági iratok gazdag választékban kaphatók Lauffer Vilmos régtől lógva előnyösen ismert könyvkiadó-hivatalában. E ezég ezidén ismét egy kitűnő ifjúsági müvei gazdagította az ifjúsági irodalmat, t i. Pajeken Frigyes jeles munkájával: „A rokkant hagyatéka“ czim alatt. — Ez érdekes mü egy 15 éves fiú életpályáját rajzolja, ki szüleivel Amerikába vándorolt. A szülőket egy szédelgő előnyös földvásárlási Ígéretekkel messze elcsábította és aztán cserbe hagyta, minek követ-