Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-12-11 / 93. szám

Mi történt Füzes-Abonyban? — A Laskó-patak szabályozása és a „kétlelkű ember.“ — (Két újság-közlemény.) Eger, dec. 10. Egy, még a Samassa-éra furcsaságokban gazdag korszakában is mély megbotránkozást keltő dologról ad hirt két fővárosi lap, a Hazánk és a Nemzeti Iskola. Az eset Füzes-Abonyban játszódott le e hó 5-én a hol a gazdag egri érseki uradalom kérel­mezésére, Hevesmegye alispánjának rendelete foly­tán egy bizottság (ártott helyszíni szemlét és tágya- lást a Laskó-patak szabályozása tárgyában. Az érseki uradalom kérelme a Laskó-patak szabályozására nézve sem több sem kevesebb, minthogy a patak a miskolcz-bud ipesti vasutvonali szűk hídnál any- nyira összeszoru1, hogy az érsekségnek puszta­szikszói uradalmában nagy károkat okoz, tehát Füzes-Abony község ásasson uj medret a pa­taknak. A »Hazánk« czimü fővárosi lap szombati száma a tárgyalásra kiküldött bizottság eljárását a következőleg ismerteti: — Vizszabályozás. Samassa János egri ér­seki jószágigazgató kérelmére a hevesmegyei alis­pán tárgyalást rendelt el a Füzes-Abony község határában elvonuló Laskó patak szabályozása tár­gyában. Ezen tárgyalás e hó 5-én meg is tartatott Füzes-Abonyban Maczky Emil járási főszolgabíró elnöklete alatt, Samassa János, a parti birtokosok és a kultúrmérnök jelenlétében, a hol az alispáni végzés és az érseki uradalom folyamodványa elol­vasása után helyszíni vizsgálatot tartottak, mely után kimondatott, hogy a patak a miskolcz-buda- pesti vasutvonali szűk hídnál összeszorul s igy az érsekségnek puszta-szikszói uradalmában rop­pant károkat okoz, de egyébként is medrét uz iszap egészen behordta s igy minden áradásnál közveszélyes, minek alapján az érsekség kéri, hogy a község uj medret ásson, vagy a parti birto­kosok jelenlegi medrét ássák ki. A község ellen­ben a jelenlegi védgátakat elegendőknek találja s az ügy beszüntetését kéri. Az erről felvett jegyző­könyv a megyei alispánnak beküldetett. A »Nemzeti Iskola« fővárosi tanügyi lap azonban még más egyebet is mond erről a furcsa viz-szabályozási ügyről. Idéz egy passzust Samassa János érseki jószágigazgató beszédéből, melyet ez a »mindenható ura a füzesabonyiakhoz intézett akkor, mikor a füzesabonyiak nem akartak kötél­nek állni, hogy az ő keserves flléreiken az ér­sekség vagyonát megvédjék. Az idézett beszéd­részlet — ha valóban elmondatott, a miben azon­ban nem kételkedünk — igazi, Samassa János­hoz illő beszéd, ahhoz az felvilágosodott, müveit emberhez illő beszéd, a ki Hevesvármegye megye­bizottságának virilis tagja, egri érseki jószágigaz­gató s az egri érsek testvére, a ki főpásztori mél­tóságánál fogva az egész egri főegyházmegye ösz- szes róm. kath. népiskoláinak és tanintézeteinek kegyura! . . . A »Nemzeti Iskola« szombati számának köz­leménye különben a következő: — A kétlelkű ember. Hevesmegye közig, bizott­sága elrendelte, hogy mindazon községek, melyek­ben az iskolák túlságosan népesek, nyissanak uj tantermeket s szervezzenek uj tanítói állásokat. Mikor ezt határozták, jelen volt a gyűlésen Samassa János érseki jószágigazgató is s nem szólt ellene. Később az igazgató urat tárgyalásra hívták Füzes- Abonyba, ahol a község határán átvonuló Laskó patak szabályozásáról volt szó, a miből — sub rosa legyen mondva — legtöbb haszna az érsekségnek \an. A füzes-abonyiak nem akartak beleegyezni a szabályozásba, mert ez nekik sok költséget okoz. Erre aztán Samassa ur kissé ugyan mérges, de ékes dikezióban elmondotta, hogy „Bezzeg iskolára, tanítóra telik s a tanfelügyelőnek mindent meg­adnak, amit kíván. Pedig itt többet is spórol­hatnának. Egy tanító taníthat három osztályt, még pedig: reggel két óráig a kezdő­ket, még két óráig a haladókat s délután szin­tén két óráig a már előhaladottakat. így van ez Ausztriában is, miért ne lehetne igy Füzes- Abonyban is. S aztán ne engedjék, hogy a gyermeket mésj a bölcsőből elhurczolják az is­kolába! (Ezzel nyilván az óvóra ezélzott.) Persze az okos emberek megbotránkoztak az ékes beszé­den, de ezek Füzes-Abonyban sincsenek mindig többségben, A műkedvelők bálja. — Saját tudósítónktól. — Eger, deezember 10. A kaszinó dísztelen nagy terme har­madszor nyílt meg az idén a mulatságok­nak s a mi lapunk hasábjain harmadizben jelenik meg a »Mulatságok« rovata. Ebben a rovatban kell saját különünk- nek részint szellemesen, részint röviden el­zengeni a báli éj összes viszontagságait, ked­ves emlékeit, az ellopott legyezők s zseb­kendők lisztáját stb. Mi ezúttal csak a szé­pek névsorára terjeszkedünk ki; ha pedig ezt tesszük, akkor kedves emlékeinket is egész indiskrét módon el kell árulnunk, mert hiszen ezek a szépek a mi kedves emlékeink. De nem vagyok most sodrában az írás­nak. Jobban szeretnék irás helyett olvasni, — olvasni azokban a szép fekete szemek­ben, a melyek az éjszaka oly pajkosan mo­solyogtak rám és silabizálni segíteni annak az éjfélszemü, bogárhaju, csókolnivaló kis lánynak a tánezrendjében azt a kuszáit, apró írást, amit egy valaki odaíirkált neki. (Nem feledte talán még el, hogy ki ?) De ne részletezzük ezt a sok kedves epizódot, ebhez kötet kellene, hanem be­széljünk magáról a bálról. A bál 9 órakor kezdődött vasárnap s hétfőn végződött öt órakor. Ha egyebet nem mondanánk is, ez eléggé jellemző volna. Ebben benne van, hogy jó kedvű, fesztelen mulatság volt, a hölgyek, — ha a sok táncz- ban áll a jó mulatás, — mulattak kivétel nélkül úgy, a hogy csak oly bálban lehet, melyben sok a tánezos, s aránylag kevés a tánezosnő. A négyeseket 36—40 pár tán- czölta s ebben fölülmúlta az eddigi mulat­ságokat, Szóvalaz anyagi és erkölcsi siker telj es. A szépek névsora a következő : Leányok: Barna Boríska, Blau Erzsiké (Heves), Binét Margit, Buchhalter Irma, Czeizler Ilona, Czeizler Szeréna, Deutsch Málcsika, Deutsh Erzsi, Fischer Rózái, Gold­stein Irén és Janka, Gottfried Irma, Kellner Ilona, Lang nővérek, Polatsik Irén, Sala­mon Irén, Salamon Regina, Schvyarcz Irma, Spieler Margit, Spiegl Rezsin (Bogács), Un- gár Erzsi (Füzes Abony). Asszonyok: dr. Bauer Sománé, Berger Pálné, dr. Blauné (Heves), ifj. Breuer Mórné, Buchhalter Vilmosné, Czeizler Mórné, Czeiz­ler Zsigáné, Fischer Lajosné. Goldstein Gá- borné, Gottfried Gyuláné, Grünwald Fe- renezné, Hoffmann Sándorné, Kohn Jakabné, Kanitz Dezsőné, Palatsik Hermanné, Sala­monná, Schwarczné, ifj. Schwarcz Adolfné, Spieler Ferenczné. Nem hagyhatjuk említés nélkül a ren­dezés ügyes voltát sem, A bálbizottság annyi ízléssel s tapintattal vitte véghez kényes feladatát, hogy a legkövetelőbb igé­nyűek is kalapot emelhettek előttük. Sajnos, nem mondhatjuk ezt Balogh Gáborról. Igaz, hogy új műkedvelő csárdá­sát tűzzel s szépen játszotta, de a keringő- ket úgy húzta, hogy azokra aztán kunszt volt tánczolni. A mi a toiletteket illeti, azok ízléses egyszerűségűkkel vonták magukra a ruha kérdés iránt érdeklődők figyelmét. Az ural­kodó szin itt is a fehér s a rózsaszín volt. Díszítésük leginkább egyszerű szalagokkal történt pl, fehér sárga szalaggal, fehér sza­laggal stb. Igazán kívánatos, hogy a rendezőség mielőbb üsse párját e kiválóan jól sikerült mulatságnak, mert a goromba egylet márci­usra tervezett estélye még nagyon messze van. A közönség körébőr) A legsötétebb közvilágítás. A mai nap folyamán a kővetkező levelet küldötték hozzánk : Tek. Szerkesztőség! — Ismerve a köz­ügyekben tanúsított í'ószehajlatlan igazság- szeretét, tisztelettel kérjük az alábbi soroknak becses lapjukban való közzétételére: A villamvilágitás behozatala óta köztudo- más szerint, nemcsak az összes külvárosok ut- ezáinak, hanem még a belváros több mellékut- czájának, igy a többi között a kórház-uteza folytatását képező Torokköznek, a közvilágítás­ból csak a — koromsötétség jutott. Ez az ut- cza a petróleum-korszakban tisztességes vilá­gításnak örvendett, mert a Holicser-féle ház közepén levő lámpa szépen bevilágította az egé_ szét. Most azonban, hogy a város főbb utczá, a vilamfényben tündökölnek s a petroleumiám pát onnan eltávolították a Torokközben lakók' a különben is mizerabilis kövezeten, akár a’ nyakukat szeghetik az egyiptomi sötétségben. Pedig hát mi is fizetünk 86 perczentes városi pótadót! . . Ajánljuk ezt az utczát a t. vilá­gítási bizottság becses figyelmébe. (* Az e rovatban közlőitekért felelősséget nem vállal a S z e rk. KÖZOKTATÁSÜGY. Eger, deezember 10. Tanitónővílasztás N.-Tályán. A nagy-tályai róm. kath. iskolához Hampl Irma horthi taní­tónő lett megválasztva. Bezárt iskolák. Gyöngyösön — mint lapunk­kal tudatják — a kanyaró járvány iszonyúan dühöng az iskolás gyermekek között. Ez ügyben Schönfeld Lipót dr. városi t. főorvos távirati utón tett jelentést az alispánnak, a ki erre az összes elemi iskolák bezárását elrendelte. — Dormándon és Gyöngyös-Püspökin pedig a járványszerüleg fel­lépő kanyaró és vőrheny miatt kellett az iskolá­kat bezárni. OLVASÓASZTAL. A rokkant hagyatéka. A karácsony és újév közeledtével csaknem mindenkinek gondot, okoz, mivel szerezzen kedves hozzátartozóinak örö­met; mindenekelőtt kétségkívül a kedves kicsi­nyekre gondolunk; ezeknél tulnyomólag a játék­szerek játszák a főszerepet, a mi különösen a kis gyermekeknél, a kik még nem tudnak ol­vasni, nagyon is érthető. — De az oly gyer­mekek számára, a kik még nem tudnak ol­vasni, van még egyéb is, t. i. a képeskönyvek kevés szöveggel vagy szöveg nélkül. A ri már kísérletet tett az ilyen képeskönyvekkel, meg­győződhetett, hogy az ily ajándékok jobban és hosszabb ideig képesek a gyermekek érdeklő­dését ébren tartani, mint a játékszerek, melyek rövid idő alatt eltörnek és többé nem használ­hatók. — A képeskönyvek ezenkívül tanszerül is szolgálnak a kis gyermekeknek, különösen ha felnőttek foglalkoznak velők, minthogy általolc játszva, a szellemet meg nem erőltető módon, a családi élet és külső világnak sok tárgyait ismerni és megnevezni megtanulják: az ily képeskönyvek eszerint mintegy előkészítésül szolgálnak a nemsokára bekövetkező iskolai tanulásra. Hogyha már ezen, a kis gyermekek számára készült tárgyakra fordítottuk a figyel­met, nem hallgathatjuk el azon eszközöket sem, melyek a nagyobb, már olvasni tudó gyerme­kek oktatására és szórakoztatására szolgálnak. Értjük a mulattatva oktató és erkölcsnemesitő ifjúsági iratokat, melyekben szintén bőven válogathatunk a fiatalkor bármely évében levő fiuknak vagy leányoknak. Ily ifjúsági iratok gazdag választékban kaphatók Lauffer Vilmos régtől lógva előnyösen ismert könyvkiadó-hiva­talában. E ezég ezidén ismét egy kitűnő ifjúsági müvei gazdagította az ifjúsági irodalmat, t i. Pajeken Frigyes jeles munkájával: „A rokkant hagyatéka“ czim alatt. — Ez érdekes mü egy 15 éves fiú életpályáját rajzolja, ki szüleivel Amerikába vándorolt. A szülőket egy szédelgő előnyös földvásárlási Ígéretekkel messze elcsá­bította és aztán cserbe hagyta, minek követ-

Next

/
Oldalképek
Tartalom