Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-09-18 / 69. szám

6 — Áthelyezések. A magy. kir. igazságügy- miniszter Lajos György egri kir. törvényszéki telekkönyvvezetőt a zombori kir. törvényszékhez helyezte át hasonló miöségben. — Rekviem. Samassa József dr. egri érsek édes atyjának, Samassa Jánosnak lelki üdvéért szombaton déleielőít 9 órakor ünnepies gyászis- tenitisztélét tartatott a fős -.ékesegyházban, melyen az összes róm. kath. hitfelekez 'ti tanintézetek nö- vendéki részt vettek. — Érdekes arczképek. Igen érdekes meg­rendelést kapott a napokban Kiss Alajos jeles tehetségű akadémiai festőművészünk Debreczenből. Suvich ezredes ugyanis a deb- reczeni csász. és kir. 39. gyalogezred részére Dom Miguel volt ezredtulajdonos, valamint Sándor orosz nagyherczeg mostani ezredtu­lajdonos életnagyságu arczképeit rendelte meg olajbafestetf mellékképekben. — Eljegyzés. Folyó hó 16-án jegyezte el Krausz Mór, Krausz Lipót szolnoki fakeres­kedő fia, Spieler Ferencz kereskedő kedves és bájos leányát, Milikét. — Katonai utóállitás. Hevesmegye összes já­rásaira nézve a szeptemberhaví katonai utóállitás f. hó 20-án délelőtt 9 órakor fog megtartatni a megye székházának nagytermében.-— Léprekerült jómadár. Kormos Varsó Julianna férjezett Radó Antalnál, egy szilvási születésű asszonyt tartóztatott le a minap Eger­ben a rendőrség, a kit több rendbeli 'opás vádja terhel. A jómadár néhány hónappal ezelőtt, f. év junius havában Budapesten szolgált Brezovszky Józsefnénál, s midőn otthagyta szolgálatát, gazd­asszonya szekrényéből annak összes pénzkészletét, 6 frt 50 krt is magával vitte. Később beállótI. szakácsnőnek ugyancsrk Budapesten Chaboda Simonnéhoz, de csakhamar itt is megunta a becsületes munkát és egy szépnapon gazdasz- szonyának 80 frtot érő gyémánt fülbevalójával és 16 frt készpénzével együtt, kereket oldott, termé­szetesen nem feledte el magával vinni a bejelentő lapját is a gazdasszonya szekrényéből, melybe azonban hamis név volt bediktálva. Útja egyene­sen Egerbe hozta. Hanem a megkárosítottak vala- miképen kiszimatolták itt tartózkodását és a na­pokban a fővárosi rendőrség utján az egri rendőr- kapitánysághoz fordultak az enyveskezü cseléd letartóztatását kérve. Az egri rendőrségnek sike­rült is kézrekeriteni a jómadarat, a ki azonban mindent tagad. Most felügyelet alá van helyezve s a rei.dörség a vizsgálati iratokat a fővárosi ren­dőrséghez áttette a további intézkedések megtétele végett. — A tücsök. Birchpfeiffer Sarolta regényes színmüve : A tücsök, fog csütörtökön este adatni •: színkörben Lángh Ilona jutalomjálékául. Lángh Ilona már régi ismerősünk s kedves, vonzó alakí­tásai úgy a naiv-szerepekben, mint a drámai jele­netekben, rokonszenves alakká tették öt az egri színházlátogató közönség előtt. Jutalomjátékát ajánl­juk olvasóink figyelmébe. — A mezőtárkányi jegyzőség. Annak idején említettük lapunkban, hogy a mezőtárkányi jegy­zőség Barna József ottani jegyző nyugdíjazása folytán üresedésbe jött s helyettesül Jászberényi Miklós átáuyi aljegyzőt nevezte ki Maczki Emil egri főszolgabíró. A pályázati hatáidő f. hó 21-én lejár s az uj jegyzőt szeptember 22-én fogják megválasztani. — Katonai ellenőrző szemle. A szabadságolt, tartalékos és póttartalékos katonák szokásos ellen­őrző szemléje szeptember hó 26-án reggel 8 óra­kor fog megtartatni Egerben, a vásártér 28. szám alatt levő hadkiegészítő parancsnokság épületében. SZÍNÉSZET. (89. A libapásztor.) Lukáesy Sándor jeles szinmüiró e legújabb müve csütörtökön adatott nálunk először, telt liáz előtt, bérletszünetben. Az előadáson, mely köztetszésben részesült, jelen volt az ope­rett zetterószének szerzője : Forray Miklós is, kit azonban a közönség nem vett észre. A czimszerepet (Fanchelte) Halmayné énekelte s játszotta le a Dála megszokott vonzó bájjal. Káldy Mariska (Lajos, Arrois grófja; szintén kitűnő volt. Halmaynéval énekelt kettőse reme­kül sikerült. Boross Endre mint Gaszton Amadé Nagy Gyula pedig és Ferenczy mint Herald lovag és csatlósa sok derültséget keltettek ka- czagtató alakításaikkal, melyeket a hálás kö­zönség ki-kitörő tapsokkal nyugtázott. Sikeres játékaikért kiemelendők még: Palotay (Pierre), Kiss Pista (Bucksfone), Nikó Lina (zárdafőnöknői, Mikeiné (Eulé)ia] és Béres Mariska (Noémi, zár­dái növendék). ,40. Üdvöske.) Félig lelt ház előtt adatott elő Audran Ödön szépen hangszerelt operettéje szombaton, ledig az Üdvöske megérdemelt volna több hall­gató közönséget is a jelenlevőnél annál is in­kább, mert zenei szépsége mellett még Kiss Pistának ju; lomját 'ka is volt. A czimszerepet (Bettina) ht is Halmayné játszotta, a ki ezen az estén is elemében volt. Kiss Pisla a Pimpó szerepéi»« xctlláit és különösei) Halmaynéval én-keit. kettőseiért, sok tapsot kapott. Ferenczy mint L-irán fejedelem >s Boross Endre, mint Rokkó tartották jelenéseik alkalmával — ami meglehetős sir ii volt — folytonos derültségben a házat Káldy Mariska (Fiametta) és Horváth Arnold (Frilelli .i) a tőlük megszokott e.legan- fz>ával játszották . z< n-peiket ezen az estén is Ki-8 Pistát, a s/inpadr,-«léptekor egy díszes ba­béi koszorúval tüntették ki tisztelői. (41. Felhő Klári-) Vasárnap Rátkay népszínműve a Felhő Klári került s/inre telt nézőtér és karzat, azon­ban üres páholyok előtt. Halmayné ezen az estén ismét, czimszerepet játszott, (Felhő Klári) és pedig ugyanazzal a hájjal, ugyanazzal az érzéssel, mini mindig. A darabban Molnár Lászlónak is volt szerepe (Aha András), melyet kitünően, minden izében átérezve alakított vé­gig. Dombayné (Viola Éva) remek drámai mo­tívumokat produkált rövid szerepében, mig Boross Endre (Istók) jőizü mókáival vőfély- dikcziójával és énekeivel a kaczagtató humort képviselte. Kiss Pista (Fátyol Ferkó) úgy is mint vőlegény, úgy is mint rosszutra tért férj, kitűnő volt. Kiváltak még játékaikkal Nikó Lina (<«zv. Aláné), Lángh Hona (Felhő Katicza), Mikeiné (Rokkáné), Nagy Gyula (Ten­ger Adám) Ferenczy (Csik Vendel). (42. Vasgyáros) ( - I.) A szini képezdéből az idén került ki az a fiatal színésznő, aki ma este szép közönséget vonzott a színkörbe. Nem csalódunk, ha az előadás iránti meleg érdeklődés okát abban is véljük, hogy a közönség az! reményiedé, hogy a szini képezde jóhirü növendéke, Molnár Lászlónak kitűnő partnere lesz. Mert bizony a társu!at drámai személyzete a Molnár László művészi előadásainak olyan staffa- ge-ul szolgált, a mely sok kívánni valót hagyott maga után s azért a közönség már valóban vágyott egy olyan előadásra, a melyben Molnárnak az ö, vidéken vagy legalább nálunk uj, hogy úgy mondjuk különös, játék modorához közelálló partnere lesz. Hogy ez utóbbi kijelentésünk miatt félre ne értes­sünk, kénytelenek vagyunk az udvariasság rovására is először Derblay úrra! foglalkozni, hogy azután térjünk át Derblayné asszony méltatására. Molnár László a vidéki színpadra valósággal uj iskolát hozott. Azt, mely arra tanítja a színészt, hogy ne feledje el, hogy embereket alakit. Olvastuk a napokban, hogy Molnár úr az ő játékmódszeréröl könyvet is irt. Nem olvastuk e könyvet, de élvez­tük a játék módszert s ha a könyv erre tanít, úgy bizonyára igen becses olvasmánya, tankönyve lesz az, az elmodorosodott vidéki szinészvilágnak. Va­lóban k resettenség, mesferkéletlenség a jellemzője í'Jo!nár játékának. Mondhattuk volna e jellemvonást természetességnek is, mert hiszen tulajdonképen természetesség annak a neve. Molnár vidéki kolle­gái azonban annyi mesterkéltséggel adják »a termé­szetest«, hogy ezt a természetességet az övével nem szeretnök összetéveszteni. Egy vidéki vasgyáros mikor megtudja, hogy a felesége irtózik tőle, olyat ordít, hogy a színfalak rengenek belé s a közönség reszket tőle. Hát ez is lehet természetes, mert olyan vasgyáros ia lehet a világon, aki ordít és bömböl fájdalmában. Csakhogy ez a bömbölő vas­gyáros nem az Ohnet vasgyárosa. A Molnár ter­mészetessége első sorban arra utalja a színészt, hogy olvassa el az egész drámát, ismerje meg azt alaposan s ha ezt tette s ha jó a dráma, úgy a színész is azt fogja tapasztalni, hogy a hős nem is cselekedhetett másként, mint a hogy a drámában Írva vagyon, mert ezt a hős je’leme diktálja s hogy tehát a hős cselekedetei következetesek, logikusak, összefüggök: természetesek. A Molnár játékmód­szere hatásának titkát tehát abban bírja, hogy a harmadik felvonásban ugyanaz az ember ál a néző előtt, aki az első felvonásban kezdett csele­kedni. Az elfogult szerény Derblay, a boldog sze­relmes Derblay, a csalódástól sújtott Derblay, a titkon szenvedő Derblay, a büszke Derblay, az elérzékenyült Derblay, a hajthatlan Derblay. a meg­bocsátó Derblay, mindmegannyi egy és ugyanazon Derblay volt, az a Derblay, aki magával ragadta közönségét. S e közönség vele sirt, vele szenvedett, mert természetesnek találta, hogy a szerény, komoly férfiú úgy boldog, úgy örvend, úgy szenved, úgy viseli a fájdalmakat., mint a Molnár László Derblay-je. Nem lehet e soroknak ezélja egy művész módszeréről tanulmányt írni s csak azért bocsáj- tottuk ezeket előre, hogy megjelöljük azt, hogy milyen irányban tettük szemlélődésünk tárgyává a szinészskadémia növendékének játékát. Mert tudnunk kell azt is, hogy az igazi művészet a közönség ízlését idomítja, finomítja, s mondhatjuk, hogy a Molnár művészete olyan maradandó hatást gyako­rolt az egri közönségre, hogy ez hosszú ideig az öaművészi egyéniségéhez fogja mérni a drámai színészek előadásait. Tehát a Molnár iskolával figyelve a Marko­vich Margit kisasszony vendégjátékát általánosság­ban a legnagyobb elismeréssel szólhatunk Derb­layné asszonyról. A fiatal színésznőnek bájos, ro­konszenves külső megjelenése van Hangja kelle­mesen cseng s az erősebb szenvedélyek kifejezé­sére is alkalmas. Szemei kifejezésteljesek, előadása éételmes. Mind megannyi természeti adományok, melyek nagyban elősegiteudik színpadi sikereit. Kezdő színésznőnek Claire szerepére vállal­kozni, mindenesetre bátor vállalkozás. Mondhatjuk, hogy a vidéken alig akad csak olyan drámai szende is, aki közepesen meg tudja közelíteni a szerző intenczióit. Claire-ben az aggódás, a fájda­lom, a szerelem érzelmei úgyszólván percről-percre hullámzanak s mindé.:eáfelett*még küzdenie kell a veleszületett büszkeség legyőzésével is. Ennyi ér- zelemvállozást kifejezni szóval, tettel, arczczal, szóval egész egyéniségével, pillanatról-pillanatra, valóban nagy feladat. S mondhatjuk, hogy a fia­tal színésznő dorekas n megfelelt a feladatnak. E gészben véve öntudatos, természetes alakot pro­dukált, kerülte a mesterkéltséget, érzelmei kifeje­zésében még az erősebb, szenvedélyesebb kitöré­sekben is diszkrét maradt s egész alakításán meg­látszott, hogy alakja szenvedéseit, félelmét átórzi, cselekvéseit érti és játékához alakjának ezen tel­jes ismerete adott biztosságot. Szóval, mindazon szabályoknak megfelelt, a miket a Molnár iskolája megszab. Játékának ter­mészetessége nem tévesztette el hatását a közön­ségnél, mely minden felvonás után zajosan hívta a lámpák elé. Markovies kisasszony mai szerepé­ben meggyöződtetett bennünket arról, hogy reá szép jövő vár a színpadon, melyre határozott te­hetséggel és kellő előtannlmányokkkal lépett. He­lyesen tenné Halmay, ha szerződtetné társulatához mert vele téli szezonjához kitűnő akvizíciót csi­nálna. Mirkovich Margit ma este ismét fellép a »Dolovai nábob«-ban s játszik Molnár is s igy ma estére ismét egy élvezetes előadást remélhetünk, Műsor: Kedden: Markovies Margit k. a. második felléptével: A dolovai nábob leánya; — szerdán: A libapásztor; — csütörtökön: Lángh Ilonka jutalomjátékául : A tücsök; — pénteken szünet. KÖZOKTATÁSÜGY. Eger, szeptember 17. Jubiláns tanítók Csak nemrégiben, pár hóval ezelőtt ünnepelte meg két egri tanitó, nevezetesen : Dienes József és Fejér Béla tanítói működésük­nek 25. évfordulóját, most — mint a „Nemzeti Iskolá“-nak Egerből írják — az egri róm. kath. hitfe’ekezeti iskolák tanítói közül egyszerre négyen is fognak jubillálni, mint a kik szintén negyedszá­zadon át kultiválták a népnevelés nehéz, de dicső alapvető munkáját. E négy jubiláns róm. kath. hit­felekezeti tanitó : Danassy Antal, Javornik József Búzás László és Göndör Ignácz. Az uj tanév megnyitása a jogliczeumon. Az egri érseki jogliczeumban az uj tanév tegnap, va­sárnap nyittatott meg ünnepies istenitisztelettel, melyet Kozma Károly dr. prépostkanonok, jogli- czeumi igazgató tartott a jogliczeum po:gársága és a tanári kar jelenlétében. Az előadások ma vették kezdetüket. A szokásos ismerkedési estélyt szom­baton, e hó 22-ón este fogják megtartani a jog­liczeum polgárai a kaszinó éttermében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom