Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-09-07 / 66. szám

s

lovat kilőtte. A szegény pára a golyótól találva menten összerogyott és kilehelte páráját. A gazdájának szerencsére semmi baja sem történt.

— Tűz. A Deméndhez tartozó Puszta- Pázmándon, mely az egri érseki uradalom tulajdonát képezi szeptember hó 3-án tűz ütött ki s néhány gazdasági eszközt elhamvasztott. A kár jelentéktelen.

SZÍNÉSZET.

(30. Otthon.)

Üres ház előtt egy hatással teljes dráma: Sudermann Otthon-a adatott hétfőn este. Csupa tűz, csupa elevenség s a mi fő, minden fölösleges páthosztól ment természetesség volt ez estén a szereplők játéka. Mészáros Lajos például teljesen szakított ez alkalommal azzal a nála megszokott s nagyon is idegenszerü hanghordozással, mely legszebb jeleneteit is képes volt hatástatanná tenni és Dr. Keller, kormánytanácsos szerepében oly kellemesen tudta összhangzatba hozni jeles alakításával a természetes beszédmodort, hogy szerel nők öt mindig ilyennek látni s igy beszélni hallani. Legnagyobb és legnehezebb szerepe Dombaynénak (Magda) volt a darabban, de valóban művészi bravourral oldotta meg feladatát. Kitünően játszottak még Dombay (Schwartze), Halmay (Szefferdirek), Nikó Lina (Auguszta), Lángh Ilona (Mariska) és Ujjné (Wendlowszky Franeziska).

(31. A kis alamuszi.)

Másodszor láttuk, de örömmel élveztük végig másodszor is Bokor József kitűnő opereltejét, A kis alamuszit, mely Halmayné jutalomjátékául adatott kedden este. A szereposztás ugyanaz volt, mint a múlt alkalommal, csak M rvilleux Rolandoí adta Halmay Füredi helyett hanem a közönség több, hasonlithatlanul több volt az akkorinál. A földszint s a páholyok tömve voltak, a mi mindennél jobban bizonyítja, hogy Halmayné művészetét mennyire méltányolja z egri közönség. De joggal meg is érdé nií a teljes méltánylást. Azok az üde, rugékony és természetes mozdulatok, az az otthonosság a deszkákon s az az erőltetés nélküli előadás-modor, mely alakításaiban, társalgásában és énekeiben egyaránt megnyilatkozik, valóban egy teljesen képzett, rutinirt színésznőre vallanak, s bizonyos vonzó bájt kölcsönöznek művészetének. Ezen az estén is igazán elragadó jelenség volt a lámpák előtt, csak az a kár, hogy az ő diadalait nagymértékben gyöngítette a kar figyelmetlensége, mely kicsibe múlt hogy a második felvonásban, az est sikerét tönkre nem tette.

(32. Egy szegény ifjú története.)

Szerdán Molnár László felléptével Feuillet Octave színműve: Egy szegény ifjú története került színre. A czimszerepet (Odiot Maxime) Molnár László játszotta a tőle megszokott preczi- zitással, mely nagy hatást keltett. Kiváló munkatársai voltak az est sikeressé tételében ; Dombayné (Margit), Halmay (Laroque), Nikó Lina (Laroque asszony) és Nagy Gyula (Laubepin) Végül a csél- csap házibarát szemólyesitöjéröl, Dombay-ról (Beváltan) is elismerőleg kell megemlékeznünk.

*

Műsor: Pénteken szünet; — szombaton: A suhancz; — vasárnap: Náni; — hétfőn: a Dombay-pár jutalomjátókául: Váljunk el, fi anczia vígjáték ; — kedden : közkívánatra délután 6 órakor, gyermek- és népelöadásul: Az ördög pilulái, felére leszállított helyárakkal.

törvénykezés.

A Mátra rémei.

— Az utólsó szegény legények. —

(Saját tudósítónktól.)

Eger, szeptember 6.

Két czégéres gonosztevő felett mondott ma délután ítéletet az egri kir törvényszék, három napos végtárgyalás után, kikeket közönségesen csak a Mátra szegény legényeinek nevezett négy vármegye népe.

A két gonosztevő viselt dolgaival egy ízben (lapunk február hó 20-án megjelent 10. számában) már mi is foglalkoztunk s igy ezúttal csak a messze szétágazó gaztettek leglényegesebb pontjaira szorítkozunk.

Megírtuk akkor, hogy Heves, Gömör, Nógrád és Borsod megyék hegyei közt az utóbbi években egy vakmerő rablóbanda

garázdálkodott, a melynek legfélelmesebb tagjai Osvárt (Egyenes) András és Bulej (Sisa) András többször büntetett megrögzött gonosztevők voltak, a kik fegyveresen barangolták be a vidéket s a környékbeli juhászokkal összejátszva, állandó rettegésben tartották az egész vidék lakosságát.

A két főbűn ös közül Osvárt (Egyenes) András etesi születésű 33 éves helynélküli juhász a lipótvári fegyintézetből, hol két rendbeli lopás és a büntető töi'vénykönyv 71. §-ába ütköző közbiztonság elleni kihágás miatt öt évi fegyházra volt Ítélve, 1892. évi február havában szabadult ki. Minthogy azonban már lopásért 1870-ben félévi, 1873. háromnegyedévi, 1880-ban másfél évi börtönre, 1882-ben pedig három évi fegyházra volt ítélve, ezen szép múltját becsületes munkával nem akarta meghazudtolni, hanem egyszerűen felcsapott szegénylegénynek s részint egyedül, i-észint Bulej (Sisa) András nándori születésű 26 éves helynélkül csavargó juhász társaságában fegyveresen barangolt a Mátrában. Ez a Bulej András is rovott előéletű ember, a ki a pestvidéki törvényszék fogházából, hol lopás büntette miatt 1 évig elzárva volt,

1890-ben kiszabadulván, eleinte napszámos munkával kereste ugvan kenverét, de később, a midőn a salgótarjáni kőszénbányában valami kisebb baleset érte, annyira megutálta a munkát, hogy midőn 1892. évi aratáskor csavargása közben Osvárttal találkozott, teljesen ráadta magát a betyáréletre.

A két betyár ezentúl a községekben, pusztákon a pásztoroknál, gazdatiszteknél, földbirtokosoknál és haszonbérlőknél időnkint meg-meg jelent s mivel hírük csakhamar elterjedt, a tőlük való félelem következtében ezek kénytelen-kelletlen, ellátták őket élelemmel és pénzzel.

Mikor már garázdálkodásuk tűrhetetlenné vált, a hatóság a legnagyobb eréllyel kezdte üldözni őket és Osvártot az ajnácskői csendőrőrs 1892. év szeptember 27-én el is fogta egy Kelemen István nevű balogfalvi juhásznál, a kinek a húga a betyár kedvese volt s igy többször megfordult a háznál — s becsukták a füleki kir. járásbíróság fogházába, a honnét azonban 1892. november 1-én megszökött és csak 1893. évi október 7-én sikerült őt ismét elfogni az egri csendőrőrs parancsnokának: Deák őrmesternek, a Premuzich Fűlöp egri határban levő tanyáján, hol Pálinkás Mihály tanyagazdánál boroz- gatott. Bulej (Sisa) Andrást pedig 1892. november 12-én fogta el a berczeli csendőrjárőr Fogacs pusztán és azóta fogva is van.

A betyárok sötét lelkét számtalan betörés, lopás, rablás és zsarolás terheli, a melyekből egypárt mi is felemlítünk.

Gábor Dávid juhakoljából 1891. november 24-én 82 birkát loptak el 193 frt értékben ; Kaiszinger Andrástól Surányben nagy mennyiségű ruhát; Muzsik István bujáki kerülőtől egy 60 frtos puskát és egyéb értéktárgyat; Buchvalter Jónás hosszuvölgyi pusz- tájáróla borházból 107 frt értékű értéktárgyat; később ugyancsak Buchvalteréket levél utján fenyegették s tőlük ezáltal pénzt csikartak ki; Pásztori István disznóóljából Tamóczán 8 drb. sertést; Vagner Gusztávtól Mindszenten 6 drb. juhot stb. stb.

Ezen bönök és ezeken kívül még sok másért vonta ma felelősségre az egri kir. törvényszék a sötétlelkü gazembereket s velük együtt még egy egész csomó embert, szám- szerint 13-atré szint bűnpártolás, részint orgazdaság miatt.

A bíróság a következőleg alakult meg: elnök volt Farkas Pál, egri kir, törvényszéki

biró, szavazóbirák: Kállay Árpád dr. és Kozma Endre dr. kir, törvényszéki bírák, jegyző: Csenkey Kálmán kir. törvényszéki aljegyző. A vádhatóságot: Saáry Zsigmond dr. kir. ügyész képviselte.

Az ítéletet ma, csütörtökön délután 4 órakor hirdette ki Farkas Pál elnök a vádlottak előtt, mely szerint Osvárt (Egyenes) András, ki mindvégig konokul tagadott mindent, de a tanuk terhelő vallomása folytán többredbeli lopás és zsarolás büntette miatt összbüntetésként 4 évi fegyházra, melyből 8 hónap a vizsgálati fogság által kitöltöttnek vétetett, továbbá 5 évi hivatalvesztésre és politikai jogainak felfüggesztésére ; — Bulej (Sisa) András, a ki minden gaztettét töredelmesen bevallotta, többrendbeli lopásért 2 év és 6 hónapi fegyházra, melyből 1 év és 6 hónap a vizsgálati fogságra leszámittatik, továbbá 5 évi hivatalvesztés és politikai jogainak felfüggesztésére : a bűntársak közül ; Bakos (kis jancsi) István és Kukucsa András jogtalan elsajátítás vétsége miatt 8—8 napi fogházra és 5—5 frt pénzbírságra; — Bakos István orgazdaságért 8 napi fogház s egy évi hivatalvesztésre ; — Palicza bűnpártolásért 14 napi fogház és 1 évi hivatalvesztésre; — Bacsa Gvörgy lopás bűn tette miatt 7 havi börtönre; — Szabó (Guba) József jogtalan elsajátítás vétsége miatt 2 napi fogház és 5 frt pénzbírságra; — Mikula János orgazdaságért egy évi börtönre és 3 évi hivatalvesztésre ítéltettek. A többi vádlott ellenben, névszerint: Baranyai Árnál, Dienes Kálmán, Vig Pál és Góbor Dávid az ellenük emelt vádak alól felmentettek.

Az ítélet ellen Bulej (Sisa) András ki- vétélével az összes elítéltek, valamint a kir. ügyész is fellebbeztek.

KÖZOKTATÁSÜGY.

Eger, szeptember 6.

Kinevezés. A vallás és közoktatásügyi megy. kir. miniszter Szerényi Anna oki. polgáriskolai tanítónőt a gyöngy ősi állami polgári leányiskolához

segédtanitónővé nevezte ki.

Uj hitoktató. Az egri belvárosi községi népiskola az idén uj hitoktatót kapott. Kandra Kabos kiváló történettudóst, az eddigi hitoktatót az egyházhatóság felmentette ezen reánézve terhes kötelezettség alól, hogy igy minden idejét az általa oly jelesen mővelt történettudománynak szentelhesse, helyette pedig hitoktatóvá Ficziczky Béla fiintézeti felügyelőt nevezte ki.

Egy megdicsért egri tanintézet Egy tekintélyes

fővárosi napilap, a Hazánk, egyik legutóbb iszámá- ban a kővetkezőket irja az egri angolkisasszonyok nevelőintézetéről: Már kezdenek a napok rövidülni, innen-onnan elmúlik a nyár is az ő hőségével, virágpompájával, izzó napsugaraival és a vakáozió- nak végire járnak a diákok. Kezdődik ismét az iskola-élet, a tanulás, küzdelem, 10 hónapig. Nemcsak a fiuk pajkos kedve csökkent meg egy pillanatra e komor gondolatra, de a leánykák szive is összeszorul keserű fájdalommal, mikor már előkészületeket kell tenniök, hogy a szülői édes hajlékot ismét elhagyják 10 hónapra. Pedig hát nincs is olyan rossz dolog abban a nevelőintézetben, sőt rendesen olyan kedves, drága emlékeket hagy meg a szív fenekén, a melyekre oly édes, jól eső érzéssel gondol vissza az ember, ha megérik és megöregszik. Szinte jól esik látnunk, hogy még az apácza-nevelőintézetek is, melyekről gyakran úgy beszélnek, mint maradi, ósdisághoz ragaszkodó intézményről, milyen óriási lépésekkel haladnak együtt a czivilizáczióval, hogy a mai társadalom magas kívánalmainak megfelelhessenek. Különösen kiváló e nemben és hires még a külföldön is az angol kisasszonyok intézete, a kik előkelő ás ma-