Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-09-04 / 65. szám

külömböző rövidítések alkalmazása által az élőbeszédet követhessék. Később ezt egy­szerű írásjelek, betű elhagyások és rövidíté­sek által akarták elérni, hogy nem minden siker nélkül, arról a ránk maradt retorikai munkák tesznek fényes tanúbizonyságot. — A középkorban akadtak egyesek, kik a meg­levő primitív rendszert tökéletesítették, akad­tak olyanok is, kik egész uj stenografiai rendszerekkel léptek fel, melyek azonban kevés kivétellel nem feleltek meg eredeti czéluknak. A modem gyorsírást Gabelsberger Ferencz alkotta 1818-ban, mely hazájából, Németországból az egész müveit világra elterjedt. Jelenleg már minden müveit euró­pai nyelvre át van ültetve, a magyar nyelvre Markovits Iván alkalmazta. Ezenkivül elter­jedt rendszer még hazánkban a Stolze-Fenv- vessy-féle. A gyakorlati igényeknek inkább az előbbi felet meg, azért minden valószinü- ség szerint ennek van szebb jövője. A gyorsírás két részre oszlik: levelező és vitairásra. Az előbbi a közönséges írásnál ötszörte nagyobb gyorsaságot biztosit, mig a vitairás, mely az előbbinek mint egy foly­tatását képezi, a leghevesebben elmondott szónoklat leírására is alkalmas. A gyorsírás­ban minden egyes betűnek meg van a maga jele, mely a közönséges írásénál jóval rövi- debb és egyszerűbb. A magánhangzókat jel­képileg jelöli. így két mássalhangzó közt »e« betűt olvasunk, ha azokat egyszerűen egy­más mellé újuk, ha az elsőt vastagan iijuk »a«-t olvasunk közbe, ha az elsőt emeljük »i«-t, ha mélyítjük »u«-t, ha öblösitjük »o«-t Ezenkivül a képzőkre, ragokra és a gyakrab­ban előforduló szavakra bizonyos törvény­szerűség szerint alkotott rövidítések vannak, pl. ság=&g, tói—to, vagy nehánv szó, mint jel, nem, fel, czél, igy stb. kezdőbetűjével jelöltetik, mig heves, akar utolsó betűivel, vannak ilyen rövidítések is: boldog—bog, rövtá-röid, lévén— lén stb. A vitairás nagyobb fokú összevonásokat és betükihagyásokat használ. A stenografía megtanulása korántsem oly nehéz, mint a milyennek azt a laikusok gondolják; 20—25 óra alatt alaposan meg lehet tanulni a levelező írást, mig a vita-irás elveinek elsajátítására sem kell több idő, * * * — Rajta pakolni. Holnap ki a táborba! — igy szállott ai őrmester ur végig nézve a szobát­Olyan sürgóst-forgást, mint nálunk volt, nem látott még jámbor szándékú ember. Ürültek a ládák, teltek a borjuk (természe­tesen a levágott lábúak.) Egyik-másik szemesebb »öreg« katona, a »rekruták« subixját, keféjét, zsebkendőjét, dohányát megdózsmálgatta. Mire visszatért a kútról, lába kelt a pipa­csutorának is. Füty, orditás, kaczagás egy jóleső harmóniává olvadt. Siettek a fölkészüléssel, mert még pénzről is kellett gondoskodni. Este hét óra körül volt. Ilyenkor a posta »árva, bankházak hasonlókép, zálogház nyitva ugyan, de a bakáknak csak a puskája értékes, az is a — császáré. A katonák bankháza este nyílik meg a — kapuk aljában. A termetes bankárok : Rózsi, Marosa Zsuzsi, Juliska, Erzsók — ez az első kategória; második: Róza, Marietta, Susanne, Julia, Lisette. Az első kategóriába tartoznak az egy csilla­gosoktól lefelé a csillagtalanokig bezárólag. (Dehogy csillagtalanok azok, akik ilyen kategóriába tartoznak!) A második kaszt tagjai: káplártól fölfelé, a nötslen őrmesterig. természetes, hogy a kellő gyakorlat sem ma­radhat el. — Sokan sajátítják el magánszor­galomból e művészetet*), mely még a nők közt is utat tört magának. Most már női gyorsír ó-kör is létezik, sőt újabb időben ké­pesített gyorsírás tanárnőink is vannak már. íme bizonyítéka annak, hogy a nők finom ujjai nemcsak horgolásra és főzésre alkal­masak. Megbecsülhetlen hasznát veszi a ste- nografiának a középiskolai tanuló, de külö- sen az egyetemi hallgató a tanár magyará­zatának lejegyzésénél, valamint fogalmazvá­nyok, jegyzetek készítésénél, egyébiránt alig van életpálya, melynél a gyorsírás nem volna alkalmazható, azért a parlament falai közül már régen elszabadult az élet minden kö­rébe. A Gabelsberger-Markovics rendszerű gyorsírást hazánkban az »Országos magyar gyorsíró-egyesület« terjeszti, ebbeli törekvé­sében 27 vidéki gyorsiró-kör támogatja. — Majdnem minden középiskolában nyitnak tanfolyamokat, ezekben évenként átlag 3000 tanuló sajátítja el Markovics stenografiáját. Van a központi egyesületnek egy szaklapja, és egy szépirodalmi folyóirata, azonkívül évenként több mü lát gvorsirászati mezben napvilágot. Lassanként egész külön irodalom keletkezik, e tekintetben azonban még nem értük utói a külföldet, például Németország­ban még a klasszikusok müvei is megjelen­nek gyorsirászattal írva. Az egvesület minden évben két irásversenvt tart, hol az érdek­lődő közönség személyes meggyőződést sze­rezhet az ifjú nemzedék elhaladásáról. — A Stolcz-Fenyvessy gyorsírók is alakítottak újabban egy országos egyletet, tanfolyamo­kat is nvitnak a középiskolákban, de olyan szépere dménvt még korántsem tudnak felmu­tatni ,mint a fentemlitett rendszer. Még némely embernek a gyorsírásról alkotott ferde nézetét akarom megcáfolni, ezek többnyire a tárgy nemismeréséből szár­maznak. így sokan azt állítják, hogy a gyors­írt szöveg nehezen olvasható. A közönséges írásban is némely embernek oly sajátságos kézvonásai vannak, hogy másnak nem kis megerőltetésébe kerül ezeknek kibetüzése. *) A magánhasználatra leginkább ajánlható Bodogh János : »A magyar gyorsírás tankönyve« czimü müve, Kap­ható a szerzőnél Budapesten, Központi főtávirda. Ezek a bankárok lágy szivüek. A válás fáj­dalma különben is megviseli szegényeket, s az a kétségbeejtő gondolat még inkább, hogy négy hétig szomorúan élnek, — mi;'t az — özvegyek. A retraitre visszasiető párus giliczék füstölgő vergoniája messziről elárulja a bo’dog szerelmest. Nekem sem ártott volna akkor egy ropogós vergónia, be kár, hogy nem szoktam szivarozni! * * * Sok melegen érző ember az »állatvédő egye­sület« tagja lesz, kifizeti a 60 kr. tagsági dijat, s ezért még a havi közlönyt is el kell olvasnia, bezzeg, ha egy nap3ugaras délelőtt végig nézné a trombita-, dobszóra lépdelő katonákat, rögtön ki lépne az állatvédő egyesületből, s kezdeményezne egy »bakavédő egyesületet,« melynek kötelessége volna jägeringeket vásárolni, karimás kalapokat, portól, hőségtől, fáradságtól megvédő instrumento- mokat beszerezni — ha volna. Nem hiszem, hogy a nyári napnak elkesere­dettebb ellenségei volnának a szűcsön, a korcso­lyázó jég bérlőjén kívül, mint a katona. Ha kigombolódzik, a melle rakodik tele friss porral, ha nem nyitja fői a kabátját: megöli a hőség. Ha beszélget, megtelik a szája porral, ha nem szól, majd megfullad, mert az orr hamar fölmondja a légzöcsatornai szolgálatot. így vagyunk a gyorsírással is. Abban az esetben, ha valaki elhányja-veti írását, na­gyon természetes, hogy nem kis dolog ezen hieroglifeknek értelmét kihozni. — Vannak olyanok is, kik azt hiszik, hogy a gyorsírás által a tanulónak közönséges írása romlik el. Ennek ép ellenkezőjét állítom azáltal, hogy valaki a vékony vonásokat a vastagoktól megkülönböztetni és a betűk viszonlagos nagyságát feltüntetni kénytelen — mint ez a'gyorsirásban van — írása, nem hogy romlik, hanem úgy finomságban, mint szépségben határozottan nyerni fog. A gyorsirászat ne­héz voltára vonatkozó állítások már az előb­biekben lettek megcáfolva. A gyorsírás ma már meglehetős elter- jedettségnek örvend, csupán az a baj, hogy többféle rendszer van, a helyett, hogy mind­nyájan egyforma eszközökkel törekednének a közös czél felé. Hanem erősen hisszük, hogy nemsokára eljön az idő, mikor a kevésbbé helyes rendszerek követői felhagynak meddő küzdelmeikkel, és az egységes magyar gyors­írás terjesztése által szegődnek a nemzeti kul­túra szolgálatába. Utópia az, hogy a gyorsírás valamikor kiszoríthatná a közönséges írást. Mint a gőz­mozdony feltalálása által nem lesz felesle­ges a szekér, vagy mint a távirda nem szo­rította ki a levélpostát, úgy nem fogja so­hasem a gyorsírás a cursiv-irást kiszorítani hanem mind a kettő békésen fog ezentúl is egymás mellett megférni. Wiesinger Frigyes. Az egri izr. nőegylet hang­versenye. — Saját tudósítónktól. — Eger, szeptember 3. Nagy várakozással néztünk az izr. jóté­kony nőégylet vasárnap esti hangversenye elé, mivel régi örvendetes tény, hogy a derék egyesület minden mulatsága jó siker tekintetében első rangot foglal el városunk­ban. S midőn most számot adunk a hang­verseny eredményéről, nagy örömmel tesszük ezt, mert a méltán felcsigázott várakozást az elért óriási siker messze felülmúlta s bátran mondhatjuk, hogy ily kitűnő zenei élveze­tekben gazdag hangverseny még alig volt városunkban. Örvendetes tapasztalat ez; Hát aki még izzadós természetű! Négy óráig tart ez a jeles mars. Akkor tü- nedeznek föl a dajkamesék kopár sziklái s a távol­ból előkandikálnak a muszkavászon sátrak. (Még itt is a muszka föd be szárnyaival.) Olyan alvást még hivő ember nem pipált, mint ott a sátrak uj lakói reggel négy óráig visz­nek véghez. Tizenkettő körül elszomorkodik az ég. Öngyilkos gondolatai támadnak egy-két kó* bor felhőnek, egymásnak esnek, a mig kölcsönösen meg nem semmisülnek. A sátor megdagad. Itt-ott, hol épen szuny- nyadó katonák fejei vannak, átszivárog a hideg csepp s az alvó fejebubjára hull szabályos időközökben. Kevés az, hogy egy baka-álmot elriasszon! Az a végtelenül erőteljes szerelem, mely az első kategóriába tartozók közölt 3 évre kifejlődik, — éppen mert három évre van szabva, — ir­tózatos nagy. A kedveséről álmodó bakát jégeső sem tudná fölverni. Aludjatok . . . álmodjatok arról a kopár szikláról, melyet holnap a pokol mélységes fene­kébe kívántok sülyeszteni. * * * Gyönyörű esős idő van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom