Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)
1894-02-09 / 7. szám
4 KÖZGAZDASÁG. Boreasnak válaszul*) Válaszul, ugyan nem jó kifejezés, mert kikérte magának, hogy valaki válaszoljon, de uram, ez különös kikötés, hogy mi majd lövünk, de kikötjük, hogy vissza ne lőjenek. így nem nehéz hősnek lenni. Különben ne aggódjék, nincs szándékunk valami nagy ütegekkel kivonulni, csak egy kis kémlszemlére rándulunk. Igen gyanúsaknak találtuk múltkori fejtegetéseit és azért szeretnénk csak megtudni igazán, bor-e az a mivel felszolgált kedves Boreas, vagy csak olyan féle bortörvény előtti »egri bikavér« gyanús származásból. Igaz, igaz, hogy a látszatja megvan az igazságnak, meg a jó szándéknak is, de a szándék épen a látszat szerint is enged tért gyanúnak — mert úgy a hogy, mégis csak személyeskedik — pedig »tetszik tudni,« személyeskedni nem szabad és pedig két oknál fogva nem szabad. Mert tudniillik, vagy jót mond valakiről, gyanúba hozza a szegény illetőt, hogy Stréber- reklámhajszó és minél igazabb a jó mit mond róla, annál inkább árt neki, mert »tetszik tudni« semmit sem bocsátanak meg nehezebb n kedves felebarátai, mint az igazi érdemet, s semmi sem szerez hamarabb ellenséget mintha egy-két jó ember arra vetemedik, hogy barátja érdemeinek elismerést akar szerezni. Ha pedig nem mond jót, akkor aztán vigyázzon — mert akkor egyszerre kettőt tesz tönkre — mert akkor annak is nekiesnek, a ki mondta s annak is, kiről mondta. Ha igazat mond, veszedelmes ember, mert olyan igazat is mer kimondani, melylyel nem hizeleg, s aztán ha igazat mond is, mégis rágalmazó stb. — mert hiszen mindig lesznek sokan — nem! többen, kik nem hisznek, nem akarják hinni az igazat sem — ha nem mond igazat, bármily valószínűtlent is eo ipso rágalmazó, mert lesznek sokan — nem! többen, kik épen szívesen elhiszik a mit mond. Tehát akár hogy forgatjuk a dolgot, tisztelt Boreas, a ki a szerkesztőségekhez folyamodik, hogy tollának terményei napvilágot lássanak, jól gondolja meg a dolgot, különösen ha úgy kezdi, mint Ön. Múltkori fejtegetéseire ugyan hallottam azon kevesektől, kik unalmukban elolvasták, hogy reklám szaguak. Azt már nem tudtam kivenni az ott benn megnevezett személyekre vagy az ügyre nézve — melyiknek akart hát reklámot csinálni ? legyen szives nyilatkozni ! Azért ne tessék félreérteni — mi részünkről nem tartozunk azok táborába, kik a személyeskedést *) Múlt számból helyszűke miatt kimaradt. Szerk. perhorreszkáljuk. Dehogy, sőt szószólói vagyunk. J Mert semmi sem gyanusabb előttünk, mint az a j bizonyos tárgyilagosság olyan ügyek tárgyalásával, melyek bizonyos személyektől — vagy működésük ! vagy érdemük tekintetében elválaszthatlanok — azaz olyan tárgyilagosság, mely gondosan kerüli a j neveket — mi által gyakran ugyan kíméli az ille- I töket, kiket nem kellene s helyette belemárt olyanokat a nagy kevésbe beavatott közönség előtt, ' kik ártatlanok, s miután egyik sem védekezhetik, mert egyik sem akarja a bokorból kiugrasztott nyúlnak szerepét elvállalni, szenved az ártatlan j Azért nem az a személyeskedés, ha egyenesen j nekik megyünk nyílt sisakkal, hangosan kiáltott | nevekkel, és ha iparkodunk a tárgy és a személyek j érdekei között az összefüggést megtalálni és ezáltal módot nyújtunk barátnak és ellenségnek is világosan láthatni és bátran támadni vagy védelmezni — hanem igazi személyeskedés inkább az, ha általános objektivitást szinlö frázisok által kinos gonddal a figyelmet a személyektől elvonjuk és igy a tárgyilagosság leple alatt az érveket úgy csoportosítjuk, hogy egyrészt gyanúsítunk, másrészt érdekeket előmozdítunk. S azért mi nem azokért írunk itt, kiket megnevezett akár gunvnyal, akár dicsérettel, semmi közünk hozzájuk — de ott voltak oly általános megjegyzések, mint például a »sárga ház«-nak pellengérre állítása. Mondjuk, hogy ugyan az olvasók mind tudják, hogy azzal a városházát értette, tehát csakis | erre irányul annak figyelme, s más sárga házra. ! nem veti gyanúját, mégis igazságtalan, ha úgy általában oda veti, hogy »sárga ház.« Mert a hiva- t dokon kívül laknak és bírnak üzletet ott többé kevésbbó efolyásos és tiszteletreméltó emberek — s fok tájékozatlan olvasó azokra is gondolhat. S ha ] em azt teszi, hanem a sárga ház jellegére mint a város kormányzásánsk székhelyére gondol, .még iem járja csak úgy nagyjából az egészet megtámadni — az tisztán igazságtalanság. Mert sok i osztály, sok munkakör van ezen házban elhelyezve és ha van köztük olyan, mely tetszését nem érdemelte ki, tessék azt külön oda állítani pellengérre s aztán azt is megmondani, hogy- miért — hogy a közönség Ítélhessen. Részünkről nem vagyunk hajlandók hozzájárulni, hogy ártatlanok is megtámadtassanak, különösen oly általános kifejezésekkel, hogy nem is védekezhetnek. Aztán van ott a sárga házban sok tiszteletreméltó munkaerő | — sok szilárdelvüség — de alkotmányos szervezetünk mellett nem tud'érvényesülni Hiszen Boreas érthette a képviselőtestületet is »sárga ház« alatt. No lássa éz a százfej ü testület az a lidércz- nyomás, melytől azok a legjobbak sem tudnak megszabadulni s gyakran nem tesznek semmit, csak azért, mert jót nem tehetnek. Ott van például, hadd nevezzük meg mindjárt, a polgármester, ki ismeri intenczióit — szép elveit — jó szándékait, ismeri szenvedéseit is. De tehet-e ö úgy, mint akarná. ... S ha nem teheti s nem történik semmi, fájdalmára mégis csak neki kell szenvedni a.' közmondás ódiumát, »ile capile ele.« — liven martyr van a sárga házban sok, és az addig lesz mig npm sikerül módot találni, úgy a politikai, mint társadalmi szervezkedésünkben, hogy a szellemi élet az anyagitól minden vonatkozásban függetlenné váljék. (Folyt, köv.) Szerkesztői üzenetek. K. D. Eger. A küldeményt köszönettel vettük s lapunkat bármely alkalommal készséggel bocsátjuk rendelkezésére. J. J. Kaál, Ajánlatát elfogadjak Egyebekre vonatkozólag magán levél megy K. Gy. Verpelét. Megbeszélésünkhöz képest a lapot a mai számmal megindítottuk Azután mi is várjuk a szükségeseket. Felelős szerkesztő: Dr. Schvarc (Setét) Sándor. Kiadó : Low Sámuel. ____________ Fa li hirdetmények. Értesítem a hirdető-közönséget, hogy én Eger város területére a fali hirdetmények jogát a várostól kibéreltem s e szerint a városban semmiféle fali hirdetményt különbeni birság terhe mellett a tőlem nvereudő engedély nélkül kiragasztani nem lehet. A hirdetmények kiragasztásáért megállapított díjszabás nálam megtekinthető. Eger, 1894. február 4. Strausz Károly. (2—3.) Czukor-utcza 4 sz. földszint. Tisza-Füreden egy úri lakház joggal circ korcsma és lelté helyiség azonnal kiadó. Tudakozódhatni a kiadóhivatalban ÜSIII li owwion» t j a Káptalan-utcza. EGER, Piacz-utcza 4. sz. =3^.. — Van szerencsém a t.-cz. közönségnek becses tudomására ho7ni, hogy újonnan berendezett könyvnyomdámat a mai kor kívánalmainak teljesen megfelelő legújabb divatu betüfajokkal szereltem föl s készítek névjegyeket, levélpapirosokat, borítékokat, eljegyzési-kártyákat, számlákat, falragaszokat, gyászjelentéseket, hivatalos nyomtatványokat, s minden e szakba vágó munkát a legnagyobb csinnal, jutányos árak mellett. Továbbá ajánlom becses figyelmébe papír-, iró-, rajzeszköz- és hivatalos nyomtatvány raktáramat. A kiadásomban hetenkint kétszer megjelenő 1 jsáj»-4í lapra előfizetést bármely időpontban elfogadok, (Egész évre 6 frr, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr) s ezen lap számára hirdetéseket jutányos árak mellett felveszek. Kiváló tisztelettel LOW SAMUEL Nyomatott Lőw Sámuel gyorssajtóján Egerben.
