Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-07-31 / 55. szám

4 harapott meg a Dobó-téren egy kóborló kutya. Tisztelt rendőrség! meddig szándéko­zik még tűrni ezeket a botrányos állapotokat, melyek a keleti városokban tálán erényeknek tűnnének fel, azonban nálunk — hogy is mondjam csak — legalább is gyalázatosak. — Jótékonyczélu nyári mulatság. A szegény gyermekeket segélyző gorombaegylet folyó hó 28-án tartotta tánczczal egybekötött nyári mulatságát, a disznófőben. A mulatság úgy erkölcsileg, mint anyagilag fényesen si­került. Aszép számban egybegyült közönség igen jól mulatott ezen a fesztelen mulatságon, noha Balog Gábor helyett csak Illés Géza húzta a jó magyar csárdásokat. A négyeseket 36—40 pár tánczolta. A mulatságon a kö­vetkező felűlíizetések folytak be. Berger Henrikné 2 frt. Gombosi Mór 1 írt 50 kr. Ruzsin Bertalan, Veréb Mátyás, Klein Ig- nátz, (öregebb) Kánitz Dezső, Schvarc (Se­tét) Sándor, Kánitz Jenő, Preszler Miklós, Róth Gyula, Reiner Soma, Veisz Izsák, 1—1 frtot. Marosi Zsiga, 1 frt 50 kr. Bauer László, 1 frt 50 kr. Gerő zvrmin, Barna Manó, Marosi Izidor, Smidl Soma, Bauer Soma, dr. Fischer Adolf, Schvartz Mór, ifj. Klein Lipót, Spieler Ferencz, Fischer Lajos, Nelken Soma, 50—50 kr. Összesen 22 frt. Fogadják a ne- messzivű adakozók az egyesület hálás kö­szönetét. — Erdő tűz. A Mátrában — mint Gyön­gyösről írják lapunknak — f. hó 26 -án nagy erdő-égés volt. Fiat hold erdő lett a lángok martaléka. A tűz oka eddigelé még ismeretlen. — A meglopott kasszírnő. Tegnap éjjel za­josan mulatott három mesterlegény, névsze- rint Marton Gyula, Verubek János és Var- góczky Dezső a Nádor vendéglő külön helyi­ségében. Éjfélután 2 óra lehetett, midőn a vig czimborák eltávoztak, de ugyanakkor a kávéház kaszirnője észrevette, hogy a távo­zókkal együtt eltűnt a szobában levő szek­rényből az ő aranyórája, két arany melltüje egy toilette tükröcskéje, és mintegy 4 frt. készpénzt tartalmazó pénztárczája is. A kár­vallott kaszirnő reggel mindjárt a rendőrség­hez sietett s elmondotta panaszát, melynek alapján a három jómadarat azonnal letartóz­tatták s a rendőrségre kisérték. A vallatás alkalmával Marton Gyula elismerte, hopy a kaszirnő aranyóráját s 1 melltűt ő lopott el, a többi elveszett tárgyról azonban hallani sem akart, A másik két letartóztatott czim- bora szintén konokul tagad mindent. Az ügy áttétetett a fenyitő bírósághoz. — A béres vasvillája. Templom János gaz­datisztet a Horth községhez tartozó Batthyany-tanyán valamiGödér Jánosnevübéresmegtamadtae hó 23-án, állítólag azért, mert ez neki valami nem tetsző mun­kát parancsolt. A béres eleintén csak feleselgetett a gazdatiszttel, később azonban felkapott egy keze- ügyében levő vasvillát s annak nyelével egy hatal­mas csapást mért a gazdatiszt jobbkarjára, úgy hogy a gazdatiszt hosszab ideig mozdítani sem tudta a karját. A brutális béres ellen fenyitő följelentést tett a megsértett gazdatiszt. — Félrevert harangok. Az Egerben oly vidám Anna nap — mint lapunknak Írják — Gyöngyösön valósággal a félrevert haran­gok napja volt. Úgyszólván egész nap kong­tak a harangok, folytonos veszedelmet hir- datve ércznyelvökkél a megrémült s kétség- beesett lakosságnak. Délelőtt fél 10 órakor volt az első tűzjelzés, mely alkalommal Gyöngyös egyik főutczája, a Bene-utcza mel­let Sextius Ferencz városi tisztviselő háza gvulladt ki s tőle csakhamar négy szomszé­dos ház is lángba borult. Nagy erőmegfe- szitéssel lehetett csak a tüzet lokalizálni és az ott összezsúfolt házakat megmenteni a tel­jes elpusztulástól. A tűzoltóság már épen elakart vonulni a veszedelem színhelyéről, midőn a harangok újabb tűzveszélyt jeleztek Ekkor a tűz Gyöngyös-Püspökiben ütött ki. hol pár pillanat alatt szintén négy ház állott lángokban. A tűzoltóság mondhatni ember- feletti munkát végzett, mig a rekkenő me­_ légben ura lehetett a helyzetnek, de még el sem végezhette jóformán mentő munkálatait, midőn Gyöngyös-Püspöki alsó részén újabb hatalmas lángoszlopok emelkedtek az ég felé. Itt is három ház lett a lángok marta­léka. Este 8 órakor aztán végleg befejezést nyert a szörnyű tűzveszély, mely a lakossá­got kétségbejtette. Ekkor ugyanis B o r h y László kertjében egy boglya szalma égett le s ezzel a felizgatott kedélyek nyugodalmat kereshettek — ha találtak ennyi veszedelem után — a vak, világtalan éjszakában. — Vagy-vagy! A szerény alomszalma tüzecs kévé törpült nagy dormándi tűz még mindig fog­lalkoztatja a — hivatalos világot, Mi már a napirendre tértünk volna felette, ha kuriózumként meg nem írják nekünk azrn feltevés iket, melyekkel a jó dor- mándiak találgatják a lüz keletkezésének okál. Az egyik azt mondja, hogy a közelálló cséplőgép ok­ozta a bajt, a másik azt állítja hogy egy arató pipázott az alom-rakás háta megett a tilalom elle­nére, s a pipából kivert hamu volt a szerencsétlen­ség oka, a harmadik meg ép gyufaszálakat talált az elégett szalma alatt s a negyedik — oh a ne­gyedik a leg poetikusabb spjtés — mert ez azt állilja, hogy egy szerelmes pár vonult el a világ szemei elöl a szalma mögé s ott váltották egymással, En­gel Jakab veszedelmére, a vészthozó tüzes — cső­kokat. Ki tudja, hátha ez a negyedik feltevés a leg- ígazabb ? Ezt a verziót ajánljuk becses figyelmébe mindenek előtt a tűz iránt még mindig érdeklődő hivatalos világnak. — Difteritisz Gyöngyösön. A mint értesü­lünk, Gyöngyösön és a vele szomszédos Gyöngyös-Püspökiben a difteritisz fellépett. A gavallér ajándéka. — Fagylalt a kabátzsebben. — — És higyje el, oly;;n jó olyan hideg volt.. — Hogy vette ? — 18 krajczárért. — Na kisasszony, gavallér leszek, én hol­nap bemegyek Egerbe, csak azért, hogy magának fagylaltot hozzak. — Oh, maga olyan jó, olyan udvarias, Dolü. — Igen, én udvarias vagyok Szálika, én ho­zok magának fagylaltot... épen olyan jó, éppen olyan hideg lesz, mint a milyent maga evett teg­nap — Egerben. — Na, én azt magának nagyon megfogom köszönni. — Ah, de boldog leszek. . . . * A volt Buday-féle czukrászdában hárman ültek együtt egy asztalnál: ezy nagy ur Budapest­ről és két kisebb ur Egerből ; mind a hárman reggeliztek. Kívül, a felhőtlen égről gyilkos melegséget arasztot szét a kánikula csillagzatban delelő nap, az utczák aszfaltját elviselhetetlen, pokoli aszaló- kemenczékké forralták az izzó napsugarak s a hő­mérő higanya az árnyékban is a 28-as számmal kokettirozott. A kinek nincs dolga az utczán, ilyenkor le- redözött ablakok mögött a szobában hüssöl, aki­nek pedig dolga akad, az igyekezik épbörrel meg- menekedni az — elolvadástól. Egyszerre csak egy halálra fáradt s agvonra izzadt fiatal ember nyitott be a czukrászdába s miután a kalapját leemelte fejéről, halk, elfúló hangon fordult a kiszolgáló kisasszonyhoz : — Kérek 18 krajczárért fagylaltot, .. — 18 krajczárért ? — Igen. A három reggeliző ur össz- nézett és mo­solygott, a kisasszony senkivel sem nézett össze, de azért ő is mosolygott, a fiatal ember pedig elővette zsebkendőjét és letörülte homlokáról az ökölnyi izzadság csöppeket. Pár pillanat múlva elegáns lányérkára téve, tükörtiszta tálczán az asztalra volt helyezve a kí­vánt fagylalt. — Parancsoljon uram... — Én .. én ... nem parancsolok — mo­tyogta zavartan a fiatal ember, — én ezt haza vi­szem egy kisasszonynak . . . — ügy? És hogyan viszi haza? , — Egy darab papirosban. A három ur ismét összenézett és mosolygoit, a kisasszony nem nézett össze senkivel de azért ö is mosolygott, a fiatal ember pedig rendkívül komoly arczczal sétált fel-alá a czukrász boltban. — Uram, fagylaltot nem lehet papirosban vinni. — Kérem, én becsület szavamra megígértem. — Az mindegy. — A kisasszonynak lehet mindegy, de ne­kem nem. Kérek egy vastag papirost. — És hova szándékozik vinni a fagylaltot? — Haza, Verpelétre. A három ur már nem nézett össze és mé­gis kaczagott, a kisasszony zsebkendőt volt kény­telen szája elé tartani, hogy a hangos nevetést elnyomhassa, a fiatal ember pedig megsodorta ba­juszát és egész komolyan a következőket mondá. — Kisasszony, kapok egy kis vastag papi­rost ? — Tehát komolyan beszél ? — A legkomolyabban ! — J", akkor tessék elfogyaszlani a megren­delt fagylaltot, mert azt már igazán nem lehet be­csomagolni, addig majd intézkedem egy másik adag bepakolása iránt ; az is 18 krajczár áru legyen?-— Természetesen! . . felelt önérzettel a fi­atal ember, azután leült, fejébe vágta a kalapot, mint ahogy azt Mózes törvénye előírja és savanyu ábrázattal bár, de azért jóízűen behabzsolla a fagylaltot. üt perez mult el a legnagyobb csöndességben. — Tessék a fagylalt, be van csomagolva, — mondá a kisasszony egy spárgával átkötött ke­ménypapirosba takart csomagot tartva kezében. — Köszönöm. — Összesen 38 krajezárt fizet. — Harmincznyolcz krajezárt? És miért? — Két fagylalt 36 kr és a csomagolás. — Micsoda ? Csomagolás ? Hát itt még a csomagolásért is kell fizetni, mikor az ember egy porczió fagylaltot megeszik, a másikat meg elakarja vinni ? Ez több a soknál, ez . . . — De kérem, hiszen a fagylalt zsemlyébe van pakolva. .. — Zsemlyébe? Kimondta hogy zsemlyébe pakolja a kisasszony; micsoda luxus, zsemlyébe pakolni? én csak papirost kértem. — Igen, de ha nem teszem megnedvesitett zsemlyébe, a fagylalt mire a boltból kilép, elfog olvadni. — Nagyszerül tehát fizetek; micsoda öröm lesz otthon! Aztán jótáll a kisassyony hogy a fagylalt most már nem fog elolvadni?-- Ha siet, de nagyon siet, talán. . . A három reggeliző ur nevetett; a kisasszony dettó, a fiiatal ember pedig látható sajnálkozással kifizette a 38 krt s azután nyakába vette a vilá­got és gyors léptekkel elloholt a fagy lattal Verpe- lét felé. * — Száli kisasszony ! Száli kisasszony ! Hoz- zom a fagylaltot : . . . — Oh, maga aranyos .... és hol van ? — A zsebemben ! .... Mikor kibontották az átázott papirost, abban csak egy szétázott zsemlyét találtak; a fagy­lalt csakugyan a gavallér — zsebében volt .... Az egri színészet. — Halmay színtársulata Egerben. — Eger, julius 30. Halmay Imre színtársulata, mely Ung- várról megérkezve, már augusztus 1-én, tehát szerdán este megkezdi működését városunk­ban, a következő tagokból áll: Nők: Halmayné Emma, operette- és népszínmű primadonna; Káldv Mariska, ope- rette-énekesnő, soubrette; Níkó Lina, anya- szinésznő és operette-komika; Dombavné Rózsa, fiatal hősnő, drámai szende; Lángh Ilonka, naiv színésznő, drámai szende ; Bér­ezik Margit, operette énekesnő; Ujjné Sem- sev Laura, segéd-anyaszinésznő, komika ; Li­geti Józsika, Szepessy Paula, Mászáros Ma­riska, Flevér Juliska, Mikei Rózsika és Mi- kevné Róza karénekesnők és segédszinész- nők. Férfiak: Mészáros Lajos, társalgási, hősszerelmes és jellemszinész ; Molnár László, tragikus és drámai jellem ; Kiss Pista, ope­rette- és népszinmű-énekes; Horváth Arnold, tenorista; Boross Endre, kedélyes apa, és operette-buffo, komikus; Dombay Mihály drámai apa és jellem ; Halmay Imre, társal­gási jellem ; Nagy Gyula, paraszt-apa és ko­mikus; Boros Pál, Palotay Gyula, Sándor Kálmán, Ujj Ferencz, hitető Gyula, Szalkay Béla, karénekesek és segédszinészek. Békéssy Ferencz, karnagy és 8 színházi zenész. — Tantossv Ferencz színházi szabó. Ungváry Armin, kellékes és szinlaposztó 2 segéddel. — Kapicza Antal, díszítő 2 segéddel. A társulat szerdán este : Verő György: A Szultán nagy 3 felvonásos operettejével tartja első, megnyitó előadását az areüában. Az előadás kezdete pontban 8 órakor este.

Next

/
Oldalképek
Tartalom