Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-07-24 / 53. szám

c

A papucs.

Csöndes júliusi éj volt. A tejut halvány csillngpompáját fényesen betakarta egy kösza felhő- foszlány. Mintha hószin, domború kebelre áttetszőén simulna a feszes patyolat. Az utcza néptelen. Csak a Központi-kávéház nyitott ajtaján gyüremlik elő kaczagásba fuló poháresengés, egy-egy rekedt bassus, mely vezényszóra, de édes suttogásra is egyaránt alkalmas. ,

Egy arra vetődő rendőr be-be pillant egyszer- kétszer, inkább szokásból, mint éberségből, azután tovább ballag a homályba takart, keskeny aszfaltjárón.

Egyszer csak a kávéház egyik asztala mellől fölkel egy karcsú daliás, katona alak. — Lopva, észrevétlenül távozni akar a vig czimborák köréből. Felköti a kardot s épen az ajtón akar kisurranni, mikor harsány hangon zúgja utána a mulató társaság:

— Ho . . . hó . . . itt maradni. Egy tapodtat sem.

A dezentor azonban ellábol. ám nyomban utána libeg a leggyorsabb lábú bajtárs, de már csak tova suhanó árnyékát látja lerajzolódni a Kossuth Lajos-tér házfalain.

A czimbora mindazonáltal nyomában követte a szökevényt.

Egy mellék-utczába kanyarodott be a szökevény és szemfüles üldözője. Azután egy másikba s innen egy harmadikba. Mikor ennek is a vége felé közeledtek, az előbbi egyszerre meglassítja lépteit és megáll egy földszinti ház előtt. Az indiskrét nyomozó kíváncsian meglapul a szemközti épület Széles kapumélyedésében s figyelő állást foglal.

Háromszor egymásután »marstaktban« ismétlődő kopogtatás a kövezeten. Csend. Semmi felelet.

A ki a zajos mulatozást csendes, de nem kevésbé érdekes idillel akarta főlcserélni, most, hogy válasz nélkül maradt, ingerülten csörteti kardját.

A földszinti ház ablakának egyik félig nyitott szárnyát teljesen kinyitja . . .

Mi nyitja ki? A szél? Igen . . . még pedig úgy lá'szott, feltűnően a tiszt urnák kedvező szél! De csak úgy látszott.

Mert rózsásan, kihajló arczocska, suttogd ajak helyett két egymást kerülgető árny villant végig a függönyön, a mint egymással pörlekedve, hangos szóváltásban fölverik az utcza csendjét.

És azon a megnyílt ablakon keresztül kut- togva hullott a kövezetre, épen a hetyke tiszt lábai elé egy iczi-piczi — papucs.

A tiszt fölkapta a gyöngyös apróságot s szinte futva húzódott zsákmányával a túlsó oldalra.

Az ablakból kihallik az utczára egy ezüstös nói hang:

— No most menj és keresd meg a papucsomat.

Hosszú szünet. Egy sürgető hang :

— Siess ... Siess.

— Hol a czipöm ? A kalapom?

— Itt van... itt van... csak menj már.

A kapu megnyílik. Egy köpczös úr neki fohászkodva méri végig a gyalog-járót, föld felé hajló fővel.

Ebben a perczben ismét előbukkan a tisz- tecske.

— Mit keres uram ?

— Én ... én ... kérem — papucsot.

A tiszt könnyedén oda veti:

— Épen az imént vette föl egy rendőr, most kanyarodott be az ulczasarkon, ha siet, talán még utói éri.

A köpczüs úr elrohan.

A tiszt ismét megcsörgeti háromszor a kardot a kövezeten.

Az ablak két szárnya ismét megnyílik s Vé- nus asszony halovány karjai mint üde liliomok feItérlenek elő a párkányon. Édes hang suttogja a Vénusok összes morálját :

— Oh, én vakmerő ... mit tettem !

— Ne féljen. Pompásan sikerült. Mig férje most egy rendőrt talál, csinos időbe kerül

Vénust ez a körülmény még jobban megrémítette. Ha nincs közelben rendőr, akkor félelmes dolog egyedül maradni.

S Vénus asszony csakugyan nem maradt egyedül.

Közoktatásügy.

Eger, július 23.

Egri értesítők.

111. A rom. kath. elemi iskolák értesítője.

A róm. kath. hitközség által fentartott elemi iskolák értesítője az idén is a szokott féliven, negyedrét alakban lett' kibocsájtva. De azért sok mindent megtudunk belőle.

Legelői mindjárt közli az értesítő a hitközség 11 iskolájában működő tanítók névsorát, kik közül Föl tin János prépost, kanonok-plébános igazgatása alatt 5-en a li- czeumban elhelyezett hatosztályu belvárosi fiúiskolában, 8-an pedig a város különböző negyedeiben elhelyezett vegyes iskolákban tanítanak. A tanítótestület tagjait kiegészíti még egv irgalmas nővér, a ki a város II. negyedében levő leányiskolában tanít, s hat angolkisasszony, kik az angolkisasszonyok zárdájában elhelyezett négyosztályú leányiskolákban tanítanak. Az összes iskolába járó növendékeket hat hitoktató látja el vallás- tani oktatással.

Ezután következik a liczeumban elhelyezett hatosztályu fiúiskola növendékeinek osztályonkénti csoportosítása. Az I-ső osztályba járt 52 tanuló, a II-ikba 83, s III-ikba 81, a IV-ikbe 86, az V-ikbe 51, a Vl-ba 19. Az összes tanulók, létszáma tehát 372,

Ezek közül jeles rendű volt az összes osztályokban: 74; elsőrendű: 221; másodrendű: 51, vizsgálatikul maradt: 5, meghalt: 1, kimaradt: 20.

A róm. kath. hitközség által fentartott külvárosi elemi iskolákban igy oszlottak meg a növendékek: a város II. negyedbeli vegyes iskolába járt 44 fiü, 26 leány, összesen 10; a város III. n. Vegyes iskolába 51 fiú, 50 leány, összesen 101; a hatvani I. n. vegyes iskolába: 51 fiú, 32 leány, összesen: 83; a hatvani II. n. vegyes iskolába: 40 fiú, 49 leány, összesen: 89; a hatvani III. n. vegyes iskolába : 31 fiú, 33 leány, összesen: 64; a sáncz-negyedbeli vegyes iskolába: 41 fiú, 41 leány, összesen: 82; a maklári-uti felső iskolába: 32 fiú, 40 leány, összesen : 72; a maklári-uti alsó iskolába: 41 fiú, 39 leány, összesen: 80; a város II. negyedében levő leányiskolájába: 108 leány. Az angolkisasszonyok vezetése alatt álló leányiskolákról majd külön fogunk szólani; itt csupán annyit jegyzünk meg, hogy az általuk vezetett elemi leányosztályokban 324 leánynövendék nyert oktatást.

cjsszesitve a különböző helyeken levő róm. kath. népiskolák növendékeinek létszámát, a következő számarányokat kapjuk: íiunövendéke volt az elemi iskoláknak 702, leánynövendéke 742, összesen: 1444. Ma ezekhez hozzáadjuk még a külvárosi iskolák 13—15 éves ismétlő tanköteles növendékeinek létszámát is, mely 109 fiú és 109 leányból áll, akkor az egri róm. kath. iskolák tanulóinak összes száma 1662 — a mi mindenesetre tekintélyes szám.

Csak egyet jegyezünk még meg. Az összes róm. kath. iskolák szorgalmas és jól tanuló növendékei az idén is részesültek jutalmazásokban. A kiosztott jutalmak a következőleg oszlottak meg: a Reiner püspök által tett alapítványból egy-egy drb arany a belvárosi fiúiskola alsó négy osztályának egy-egy jelesrendü növendéke között osztatott ki; több kegyes adakozótól beérkezett 6 aranyat szintén a belvárosi fiúiskola növendékei kapták és pedig az I-ső osztályban 1, a II. osztályban 1, a III. osztályban 2, a

IV. osztályban 2 és az V. osztályban 1 növendék. Ezeken kívül részint az adakozások utján befolyt összegek, részint a Csegezv Ignácz-féle alapítvány-alapból többen ezüst

koronákkal vagy jut alom-könyvekkel jutalmaztattak úgy a bel-, mint a külvárosi iskolákban.

Pályázat az ipariskolai ösztöndíjra. Eger városa által a budapesti jállami ipariskolában alapított 100 írt azaz egyszáz forintos ösztöndíjra ezennel pályázat hirdettetik. — Pályázhatnak ezen ösztöndíjra ezen városi hatóság illetékességi kötelékeibe tartozó mindazon a 15 életévöket betöltött tanulók : a) a kik a budapesti állami ipariskolának már rendes tanulói ; 1>) azok, a kik az iparostanulók számára szervezett iskola három évi tanfolyamát bevégezték s legalább is jó osztályatu bizonyítványuk van; c) azok, a kik a polgári iskola gymnasium vagy reáliskola 4 alsó osztályából jó osztályzatú bizonyítványt nyertek ;

d) iparossegédek is mindazok, a kik a b) vagy a c) pontban kívánt készültségüket, felvételi vizsgálat, utján bizonyítják. — Általában meg- kivántatik, hogy a belépni kívánó növendék az általa választott szakcsoportbeli iparágban már előre gyakorlatot szerzett s legalább is azon 2 havi nyári szünidő alatt, a mely után az állami ipariskolába akar lépni, a gyakorlatban foglalkozott legyen és ezt hatóságilag hitelesített bizonyítvánnyal igazolja. — Az iskolai és gyakorlati bizonyítvány okkal felszerelt folyamodványok i. évi augusztus 20-ig Egervá- ros tanácsához nyújtandók be. — Az intézet végbizonyítványa a gépészed, vegyészeti, fém- vanpari és faipari szakosztályok tanulóinak egy évi gyakorlat igazolása móllett jogot ad a szakjuk körébe tartozó s Képesítéshez kötött iparágak iizésére ; az építészeti szakosztály tanulói pedig e végbizonyítvány alapján három évi gyako'lat igazolása mellett jogosítva vannak a kőműves-, kőfaragó- és az ácsmesterség gyakorlására. — Azon tanulók, kik valamely középiskola négy alsó osztályának sikeres elvégzése után lépnek az intézetbe, s itt a 3 évi tanfolyamot szintén sikeresen végezték élj a katonai szolgálatnál az egy éves önkéntesség kedvezményben részesülnek. Kelt Eger város tanácsának 1894. év julius hó 11-én tartott üléséből —- Lefévre, sk h. polgármester.

Olvasóasztal

Eger jul. 23.

Az 1848—49-iki magyar Szabadságharcz története“ ezimü illusztrált vállalatból most jelent a 16-ik füzet, a melyben Gracza György az utolsó erdélyi országgyűlésnek lefolyását és unió-törvény elfogadását irja meg rendkívül élénk színekkel. A nagybecsű munka ez a részlete is olyan, mint egy érdekfeszitö történeti regény. A füzet illuszt- rácziói is igen érdekesek. Ismét több olyan képet hoz, a mely eddig még sehol sem jelent meg. — A képek a következők: A Würtenberg-huszárokhazaszökése Gácsországból. Gaal Sándor, a székely honvédség szervezője. Eredetije az orsz. ereklyemuzeum- ban. Gf. Bethlen Gergely. Egykorú rajz. — Határ- örvidéki katona. (Zágrábban készült egykorú rajz.) -- Gr. Vécsey Károly honvédtábornok. (Egykorú aquarell után.) — Gábor Áron honvéd két toborz Kézdi-Vásárhelyen. (Nagy Lázár olajfestménye után) — Az osztrák hadsereg főbb szereplői. (Egykorú arczképek után.) — Bonis S:imu kormánybiztos, (Egykorú rajz.) — A forradalmak idején megjelent gunykép, — Elsőrendű vitézségi honvéd érdemrend. — Gáspár András honvédtábornok. (Egykorú olajfestmény után.) — Dessewffy Arisztid, honvéd tábornok- (1848-iki arczkép.)

„Külföld“ czim alatt feltűnő érdekes uj szépirodalmi lap indult ntcg Cserhalmi H. Irén és Góró Attila ismert budapesti irók szerkesztésében, mely Zol a szenzácziós uj regény-cyk- lusát a „Lourdes — Rome — Paris“-t .hozzad díszes vállalat, melynek kiállítása az Ath 'uaeurtj dicséretére válik, azonkívül Ouida legújabb regényét, Daudet, Murger, Rosegger, Ibsen, Vrch- leeky, Boy, Ed. szebbnél szebö humoreszkjeit és novelláit: Ibsen, Zola, Heine, Hugó Viktor gyönyörű költeményeit, román és szláv népdalokat, külföldi színdarabok, parlamentek műtárlatok leírásait és honi könyvszemléket, külföldi életrajzokat, kiilföldi irók arczképeit hozza *s valódi kincses tárczája jobbnál jobb közle-