Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)
1894-07-20 / 52. szám
I. évfolyam. Eger, 1894. évi julius hó 20 52. szám. Szerkesztöseg : Eger. Jókai-ntcza 2. szám I. eni. Kéziratok hétfőn és csütörtökön d. n. 4 óráig fogátitán.nk el. Kéziratok nem aila'n- k viasza. Kíadóhiv .fal: Eger, Piacz ntO'.a 4. szám Hirdetések hét(f:- és csütörtökön d. n 4 óráig fogadtatnak el. Előfizetési ár: égés ér* 6 fr , félévre 3 frt, negyedévre 1 Ir 60 kr. Egye szám ára 6 kr. MEGJELENIK HETENKENT KÉTSZER: KEDDEN és PÉNTEKEN. A főutezai akasztófák. — Két panasz. — Eger, julius 19. Ezer a panasz a villamvilágitási előkészületek ellen. Még az első víllamfény sem csillogott meg, máris zúgolódik a közönség a villamvilágitási bizottság működése ellen. Kétségtelen, hogy nagy elismeréssel kell lennünk azok iránt, a kik közdolgaink vezetésére önként vállalkoznak, mert bizony manapság a mindennapi élet küzdelmei annyira igénybe veszik az egyesek idejét, erejét, hogy csak kevesen tudnak azokból egy-egy részt a közdolgoknak is szentelni. Az ilyen egyesek iránt aztán csakugyan elismeréssel tartozunk: Ez az egyik oldala a dolognak. A másik oldalon áll azonban a felvállalt munkakör betöltésének kötelessége. Senki sem szólítható arra, hogy a közdolgoknak szentelje idejét. De ha közérdekű funkció önzetlen kezelésére vállalkozik valaki, úgy ezen vállalkozásával igen fontos kötelezettség hárul reá, még pedig oly kötelezettség, melyet a magánügyekben kifejtett közönséges gondoskodásnál fokozottabb körültekintéssel kell betöltenie. Mert nem í elég közügyek vezetését köztisztelet okáért magunkra vállalnunk, hanem meg is kell ezt a köztisztelet jellegét j érdemelni, be is kell ezt a közfunkeziót j tölteni alaposan. Sei lehet reá készülve j mindenki, hogy ha közdolgok előbb- ; revitelére vállalkozik, úgy csupán a közvélemény ezerágu ellenőrzése és kritikája mellett fog működhetni. A villamvilágitási bizottság ellen a közönségnek a kritikája igen élesen kezd megnyilatkozni. Csak két panaszra terjedhetünk ki. Az egyik az, hogy a villamvilágitási bizottság nem gondoskodott kellő egység árakról a bevezetési költségek tekintetében. Ez okozza, hogy a közönség ki van szolgáltatva a vállalkozók tetszés szerinti taksál ásának. S ez az oka, hogy csak kévés magánhelyen lesz bevezetve a villamvilágitássmég akkor is mikor már a közvilágítás villamos lesz, az üzletekben a petróleumlámpák fognak pislogni. Sőt közhelyeken. mint például a kaszinóban sem fogják bevezetni a villamos világítást azért, mivel a bevezetési költségeket horribilis összegben kívánja a válalkozó ezég taksálni. Kellő körültekintéssel ezeknek a kellemetlen vitáknak és alkudozásoknak elejét lehetett volna venni előre megállapított tarillával. A másik panasz azokra a fiatal akasztóiakra vonatkozik, a melyek a főutezát már éktelenitik s a melyek majd többi útezáinkat is ékteleni- teni fogják. Már bocsásson meg nekünk a tisztelt villamvilágitási bizottság, de komolyan alig lehet elhinni, hogy előre tájékozást szerzett magának a bizottság arról, hogy minők is lehetnek hát ezek a villamvilágitási oszlopok, mert ha ilyen akasztófákat előre látva fogadtak el, úgy igazán nagyon örülünk, hogy ez a bizottság nincs megbízva a szépészeti bizottság ügykörével is. Hisszük azonban, hogy a főutcai akasztófákat a közmegbotránkozásnak engedve el fogják távolítani. Ezen két panasz vár orvoslást a villamos bizottságtól ma, mikor még a villamos fénynek egy szikrája nem csillant meg temlomos Eger falai között. Nem csalódunk azonban, ha azt tartjuk hogy folytatása következik. Eger, julius 19. Eger város közgyűlése. Eger város képviselőtestülete f. hó 21-én (Szombaton) Az Egri Újság tárczája. oBazáfoác^. — Az Egri Újság eredeti tárczája. Hol vagytok ti drága jó barátok? Szinte alig emlékszem reátok! Fogadom, hogy ti is feledtétek A sok édes, aranyos emléket! Hogy mulattunk együtt dévajkodva, Túli piros kedvvel megrakodva! Gyülekezni kedvetek volt nálam, Tudva, hogy ott igen jó világ van. Hivatlanúl reggel, délben, estve, Jóságotok lakom megkereste. S igaz-e, hogy a szerencsés gazda Hogyha kellett: ingét is odadta. S kellett nektek, még ugyancsak kellett! S jutott minden, eladdig, mig tellett. Rohantatok volna ti is értem Tüzbe-vizbe, de ezt sohsent kértem. Hogy aztán a vakszerencse fordult, S alig cseppent, a mi elébb csordult: Bátran vetém szememet reátok, Ti jóságos, ti dicső barátok! S nem csalódtam, ti megértettétek, Hol a bibi, s vágtatok bús képet. S a hogy illik: gyöngéd figyelemből Elpárologtatok közelemből. Sok szép idő elfolyt már azóta! Vidámabb lett nálam is a nóta. Feleségem csókolva, ölelve, Szinte pótol titeket szerelme!... Sípos Soma A század bolondja. Irta : Zshokke Henrik. 9 Az „E g r i Újság“ számára fordította : Dienes József. Legtöbb történeti könyvüket elolvasni sem érdemes, mert semmit sem tartalmaznak a népekről, hanem csak a királyokról és ezek házasságairól, trónörökösödéseiről, háborúiról és erőszakoskodásairól. A leghasznosabb feltalálók, felfedezők és jóltevök alig emlittetnek, de az emberpusztitó hadvezérek mindig elül állanak, mintha az emberiség jóltevői volnának. És czeu népek története a miénktől eltérő szokásaik miatt nehezen is érthető. Náluk a becsület — és erényről való fagalmak Bem minden időben, sem pedig ugyanegy időben nem egyformák. A felsőbb kasztokban a kéjelgés, a házasságtörés, a tékozlás, a játékdüh, a hatalommal való visszaélés dicséretes dolog, — vagy szeretreméltó gyöngeségnek neveztetik; ellenben ugyanez az alsó kasztoknál mint bűntény börtönnel és halállal biintettetik Az alsó kasztoknál a csalásra és lopásra a legkeményebb büntetések vannak szabva; de ha egy mágnás okosan csalja meg az országot és kiiálya rovására gazdálkodik, igen gyakran nagyobb méltóságba helyezik vagy kegydijakkal ellátva elbocsátják. És a becsület dolgában épp úgy vélekednek, mint az erény- és bűnében. A felső kasztok tagjainak avégböl, hogy minden kitüntetésre érdemesek legyenek, nincs más érdemre sziikségök, mini a születésre; igen ritkán vergődhetnek az alsó kasztok szülöttei erény által a véletlen ama kedvenczeiéhez hasonló polezra. De az érdem, a becsület, mely* t a véletlen születés folytán ad, ép oly véletlenül egy puszta szidalom által semmisíthető meg. Azok, kik a becsületet egy szóval megsértették és azok, kikneka becsülete megsértetik, előirt szabályok szerint őrültként fegyverrel rohannak egymásra és egymást megsebesíteni igyekeznek. Mihelyst azután seb ejteteü vagy halál okoztatott, mindegy, akármelyiknek, erősen hiszik, hogy a becsület vissza van szerezve. Egyébiránt az minden barbár népnél megvan, hogy az anyagi haszonra nagyon sóvár és oda adja érte életét s az erényt. Bámulat- és nevetséggerjesztő ritkaságokhoz tartozik, hogy valaki másnak ingyen dolgozzék, vagy életét, vagyonát a közjónak föláldozza. Különben sokat beszélnek nemes szívről, nagylelkű tettek- >81; de ezek csak színpadon fordulhatnak elő a nélkül, hogy ki ne gunyoltassanak. Azonban
