Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)
1894-07-09 / 49. szám
jellegű polgári leányiskola nyittatik, — a mely olt égető szükséget fog pótolni. Hasonló viszonyok között és éppen olyan czélzatból államosittatott az 1893/4. évben Hatvan község népoktatásügye. — Ezen állami elemi iskolához az 1894/5-ik tanévtől hat újabb tanítói, illetve tanítónői állomás engedélyeztetett. — Ezen iskola a jövő tanévben minden tekintetben mintaszerűvé fejlődik, amennyiben akkora már készen lesz a község által épített díszes, palotaszerü iskolaház, a mely 75 ezer írtba kerül, — s az elemi iskolában 17 tanerő fog működni. — Ugyancsak az 1894/5-ik tanévben megnyílik Hatvanban az állami polgári fiúiskola, amely különösen e kézségben szép jövőt Ígér. A Mátra hegység nehezen hozzáférhető részében Felső-Huta telepen 150 tót ajkú tanköteles teljesen nélkülözi az oktatást. Ezen telep részére szintén engedélyeztetett egy állami elemi iskola, a mely az 1894/5-ik évben megnyittatik. A szomszéd Alsó-Huta telepen már előbb szerveztetett állami iskola. A közoktatási kormány részéről Hevesvár- me^ye kulturális ügye iránt tanúsított ily kiváló jóindulatot és jelentékeny mérvű anyagi támogatást első sorban az érdekelt községek, de a vármegye közönsége is hálás köszönettel fogadja. Községeink a f. évben is szép példáit mutatják a népnevelés iránti áldozatkészségüknek. Hatvan községről már előbb tétetett említés. Uj iskolát építenek ez évben: Bakta, Erdőtelek, Kaál, Kompolt, Párád és Átány községek (ez utóbbi Szárazbeő pusztán); ugyanezek a jövö tanévtől új tanítói állomást is szerveznek. Örömmel említjük, hogy az egri érsek úr az uradalomhoz tartozó Pusztaszikszón új, a népok tatási törvény kívánalmainak mindenben megfelelő iskolát állíttat. A tanítói állomásokkal egybekötött és a nyugdíjba számítható tisztán tanítói javadalmak kiderítése tárgyában a megye összes iskoláira nézve a tárgyalások megejtettek. A tanítói fizetések rendezéséről szóló 1893. évi XV. t. ez. végrehajtása, különösen pedig a minimális javadalmazással nem biró tanítói állomások rendezése iránt a kellő intézkedések megtétettek. Hevesvármegye közigazgatási bizottságn iák 1894. óv julius hó 9-én tartott üléséből. közgazdaság. Eger, julius 9. A hesseni légy. Ama szomorú körülmény, hogy hazánk tei ületén széUébenakenyérnövénye* két, főleg a búzát megtámadta egy pusztító rovar faj a hesseni légy, arra kényszeritette a magyar kir. állami rovartani állomás vezetőségét, hogy e veszedelmes rovar fajt közelebbről megismertesse a gazdakőzönséggel s az ellene alkalmazandó védekezési módoza'okat. megható rozza. Minthogy pedig a hesszeni légy megyénk területén is aggasztó módon pusztít, szükségesnek tartjuk a magy. kir. állami rovartani állomás által kibocsájtott ismertetést s védekezési módozatokat lapunkban is közre bocsájtani a következőkben : Utasítás a hesseni légy (Cecydonia des truetor), ellen alkalmazandó óvrendszabályok tárgyában. A hesseni légy egy szunyogforma kis le- gyecske, mely úgy Európában, mint Amerikában a búzatermésben már többször egész vidékekre, sőt országokra terjedő pusztításokat okozott. A jelentéktelen kinézésű rovar oly módon válik kártékonynyá, hogy kukaczai a fiatal búza szárakat megrongálják és tönkreteszik; csekélyebb mértékben élösködnek a rozs és árpa vetésekben is. A rovar nősténye ugyanis parányi petéit őszelején szeptember havában a vet ^ek levelein tojja ; a pt ték kikelvén, a körülbelül 3 mm. hosszú fehér kukaczok a szár és a levélhüvely tövében megtelepedve, a gyö^e szár nedvét kiszívják. Az ily nagyobb mér -kbeu megtámadott zsenge növénykék ennek lolytán e'sárgu!- naK, elfonnyaduak és kivesznek. A kukaczoa a szárakban a levélhüvely védelme alatt telelnek át és ott lioszúkás idomú l .más bábokká változnak, melyekből a 3 mm. hosszú fekete le- gyecske április havában búvik elő. Alig hagyta el a kis légy bábtakaróját, csakhamar párosodik s a nőstény aztán haladéktalanul megkezdi a peterakást. E czélra a már szárba indult őszi vetéseknél az alsó leveleket, a tavasziaknál pedig a gyökérleveleket választja ki és barnás petéit azoknak felső lapjára helyezi. A parányi petékből, melyek szabad szemmel alig láthatók, a fiatal kukaczok már náliány nap múlva kikelnek és azonnal az illető levél tövéhez vándorolnak; oda érve megállapodnak s a levélhüvely védelme alatt töltik áleza-álla- potuk egész idejét. Az őszi vetéseknél tehát ilyenkor alulról felfelé az első vagy második bütyök felett találhatók ; a tavasziaknál ellenben éppen úgy mint azt őszkor az őszi vetéseknél tapaszl alhat) uk, közvetlenül a gyökér felett vannak megtelepedve. Mig azonban ősszel a megtámadott gyönge szárak, mint említve voU, mind kivesznek, tavasszal az nem esik meg, mert a kukaczoknak rendesen nem sikerül már a megerősödött növényt elölni A növény szár tovább nő tehát, de a tápnedvét szívó kukaczok állomás helyein annyira meggyengül, hogy későbben nem bi ja el kalászát, hanem előbb-utóbb megtörik. Az ilyen gabona föld aztán úgy néz ki, mintha valaki készakaiva összevissza gázolta Volna ; a gyöngén fejlődhetett kalászok is jóformán mind üresek. Junius második felében a kukaczok bábbá alakulnak és belőlük julius és augusztusban búvik elő a második vagyis a nyári nemzedék. Ennek a nyári nemzedéknek a nőstényei azután az őszi vetésekre tojják a petéiket s az ezekből fejlődő kukaczok ismét az őszi vetéseket károsítják. A hesseni légynek e szerint, évenkint két nemzedéke van Az első nemzedék tavasszal a zöld őszi vetésekben, a második pedig aratás után a tarlókban leli kifej (ödését. A mi az ellenszereket és óvrendszabály- okat illeti azok a következőkben foglalhatók össze ; a) Minthogy a légy második, nyári nemzedéke szeptemberben petéit szokta 1 rakni, tanácsos az őszi vetést minél későbbre halasztani, hogy mire a vetés kikel, a legyeknek már semmi nyoma se legyen. b) A nagyobb mértékben megrongált és tönkretett vetéseket legczélszeriibb kora tavasz- szal minél előbb jó mélyen beszántani; ezzel nem csak azt érhetjük el, hogy a légy bábjai megsemmisülnek, hanem hogy az illető földterületet, a melyről különben is silány termés lett volna várható, még másképen is ki lehet használni és nevezetesen kapásnóvények termelésére fordítani. c) A nyári nemzedék ki pusztítására, ajánlható a tarló leégetése; amennyiben pedig a bábok a gabonaszárak alsó bütykén vannak el- helyeszkedve, előnyösebb hosszú tarlót hagyni, hogy ekként lehetőleg valamennyi báb elégethető legyen. d) Sokkal czélszoriibb ennél a tarlót aratás után azonnal minél mélyebben beszántani, a mely eljárással a legyek további fejlődése megakasztatván, az őszi vetések a légy támadásaitól lehetőleg megóvatnak. Mindezeknek a védekezéseknek azonban csak akkor lesz meg a kellő eredménye, ha azokat nemcsak egyes gazdák követik, hanem a megtámadott vidéknek lehetőleg valamenyi birtokosa alkalmazza. Magy. kir. állami rovartani állomás. Felelős szerkesztő: Dr. Schvarc (Setét) Sándor. Kiadó: Lőw Sámuel. 7268 sz. 94. Itk. Árverési hirdetmény. Az egri kir. törvényszék területén Bodony községben fekvő Koráts Ignátz végrehajtást szenvedő tulajdorát képező következő ingatlan urn. a bodonyi 27 sz. tljkvben 7 I. 1—61 sorsz. a. felvett l/8 bel és külteleknek fele része, még pedig az i ,en ingatlanra Kovács Erzsébet javára bf cebelazve levő élethosziglani tartási kötelezet ég s Jakab Katalin javára feljegyzett haszonélveze; jog sérelem nélkül. Kozma Mária férj Sctnniedtshausen Adilné pa- rádi lakos végrehajtátó által a végrehajtást szenvedő ellen 66 t 55 kr töke, ennek 1884 évi február hó 24 tői járó 6 % kamatai. 36 frt 77 kr. perbeli, 8 írt végrehajtási már megállapított költségek erejéig vezetett végrehajtás folytán 1894 évi szeptember hó (3) harmadik napján d. e. 10 órakor Bodony község házánál 400 frt kikiáltási áron alól is eladatni fog. Az árverelni szándékozók lartóznak a kikiáltási ár 10%-ot bánatpénzül a bírósági kiküldött kezéhez letenni. A vételár 3 részletben, um. 1/i az árverés jogerejüvéváltától számított 15 nap alatt, 7s ugyan attól számított 45 nap alatt, 1/a-&d ugyanattól 45 nap alatt, Yg-ad ugyanattól számított 90 nap alatt az árverés napjától járó 6% kamatokkal az egri m. kir. adóhivatalnál lesz befizetendő. Az egyidejűleg megállapított átverési feltételek ezen kir. törvényszék telekkönyvi hivatalánál a szokott hivatalos órák alatt, valamint Bodony község elöljáróságánál megtekinthetők. Kelt Egerben a kir. tvszéktkvi hatóságánál 1894 junius 15. Dr. Philippi kir. tvszéki biró. 9216. szám tk. 94. Árverési hirdetmény. Az egri kir. törvényszék területén Nagy Bátony községben fekvő 3/30-ad részben Sipos István végrehajtást szenvedő, — 18/30 részben kiskorú Sipos Imre, — 3|S0:i részben Sipos József, — s|303 részben Sipos Anna kiskorú, 1|303 részben Kis Mária kiskorú, — ‘Ij/ részben Kis András kiskorú, 1|303 részben Kis Zsuzsanna kiskorú ház tulajdonosok tulajdonát képező következő ingatlan nm. A Nagy Báfonyi 305 sztjkvben A f 1 sor 183(b.) h. r. sz. alatt felvett 9 népsorszámú ház, udvar és kert, az 1881. 50. te. 156, §-a értelmében egészben, és pedig a Sipos Imre kiskorú illetőségére c. § alatt özv. Sipos Imréné Sulyok Verona javára bekebelezve levő özvegyi haszon élvezeti jog sérelme nélkül Bagó Andrát Nagy Bátonyi lakos végrehajtató által a végrehajtást szenvedő ellen 90 frt töke, ennek 1893. julius hó 12. tői járó 6% kamatai, 38 frt 52 kr. perbeli, — már megállapított költségek erejéig vezetett végrehajtás folytán 1894. évi szeptember hó l-ső napján d, e. 10 órakor Nagy Bátony község házánál 367 frt kikiáltási áron árvereltetni, esetleg kikiáltási áron alól is eladalni fog. Az árverelni szándékozók tartoznak a kikiáltási ár 10°0-át bánat pénzül a bírósági kiküldött kezéhez letenni. A vételár 3 részletben, um. 1|s az árverés jog erőre emelkedésétől számított 15 nap alatt, 1|3 ugyan attól számított 45 nap alatt, 1|9 ugyan attól számított 30 hó alatt az árverés napjától járó 6°„ kamatokkal az egri m. kir. adóhivatalnál lesz befizetendő. Az egyidejűleg megállapított árverési feltételek ezen kir. tszék tlkvi hivatalánál a szokott, hivatalos órák alatt valamint N így Bodony község elöljáróságánál megtekinthetők. Kelt, Egerben a kir törvszék telekvi hatóságánál 1894. évi junius 4-én. Dr. Philippi kir. tvszéki biró. 428/1894 szám. Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX t. ez. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a debreczeni kir. törvényszék 16690/92. számú végzése által Forgács Károly debreczeni lakos felperes javára Grosz Adolf jelenleg egri lakos ellen 70 frt tőke, eunek 1892 év április hó 1 napjától számítandó 6% kamatai és eddig összesen 62 frt 67 kr. perköltség követelés erejéig elrendelt .kielégítési végrehajtás alkalmával biróilag felül foglalt és 1137 frt 96 krra becsült különféle ruhák, ágy- nernüek, fehérnemüek, bundák, porczellánedé- nyék, konyhai edények és felszerelésekből (felülfoglalva Szemerén, 1893. február 25.) álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a 5413/1894. sz. kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis Egerben, alperes jelenlegi lakásán leendő eszközlésére 1894-ik év julius hó 25-ik napjának délelőtt 9. órája határidőül ki tűzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg: hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t.-cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is I eladatni fognak.
