Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-07-06 / 48. szám

fejlesztése tárgyában legutóbb nyert megbí­zatásomról ez alkalommal számoljak be. E hó 30-án fogadott a miniszter ő mél­tósága s miután félórai beszélgetés alatt megvilágítottam előtte a kérdés minden ol­dalát, megnyugtatott s kijelentette, hogy lia semmi más akadály nem forog fenn, mint a hely kérdése, úgy ez nem fog akadályt képezni.' S midőn abbeli óhaját fejezte ki, hogy vajha ő magának is alkalma lenne a mostani épü­letet megtekinteni, egyszersmind felhatalma­zott arra, hogy e kijelentéseit a képviselő- testületnek tudomására hozzam. Ugyanez alkalommal meglátogattam Kla- marik osztálytanácsos urat is, a ki szintén kijelentette, hogy készséggel munkálkodik reáliskolánk kifejlesztése mellett. Arról azon­ban — szerinte — álmodnunk sem szabad, hogy az állam az ötödik osztá.yt már a leg­közelebbi tanévben felállítaná. Ezt már csak azért sem tartotta lehetségesnek, mivel eh­hez királyi jóváhagyás is kell; a mi pedig ily rövid idő alatt alig lehetséges. Azt ajánlotta azonban, hogy állítsa fel a város községileg az ötödik osztályt s a mi­nisztérium majd módját ejti, ez osztály mi­hamarabb átvételének. Kértem, hogy az uj épület iránti igé- nvüktől tekintsenek el, mert a városnak nin­csen más helyisége, másrészt pedig a mostani helyisége minden tekintetben elég czélszerü. Ezek szerint úgy tapasztaltam, hogy a minisztérium a legjobb akarattal van zene­iskolának ügye iránt s bízom benne, hogy a kellő időben megoldást fog nyerni.“ A képviselőtestület e jelentés tudomá­sul vette. Választás. A fogyasztási adóellen­őr választásának határidejéül a folyó évi julius 17-ike tűzetett ki. Újvárosház. A képviselőtestület­nek uz uj városház felépítésére vonatkozó határozata a vármegyétől leérkezett. A ta­nács megbizatott, hogy az árlejtést tartsa meg s az eredményt 'a képviselőtestületnek jelentse be. Uj csapatkórház. A honvédelmi miniszter által követelt uj csapatkórház épí­tésének aktái újból a képviselőtestülethez kerültek. Ez alkalommal azonban talán már végleges elintézést nyertek. A felebbezések- nek pusztán azon eredménye lett, hogy a miniszter a vármegyét felhívta az építkezés segélyezésére. Az uj állapot azonban mégis az, hogy Bobula János építész olyan aján-. latot adott be, hogy az uj csapatkórházat a város által kijelölt helyen (baromvásártér) saját költségén (70 ezer forint) felépíti azon feltétel alatt, hogy a bérösszeget 52 évig ő kapja, az idő elteltével pedig az a város tu­otthon, mint az öreg Szunyogh, egyetlen leá­nyát, Katalint. . . Kővé meredve hallgattam végig beszédét. Az első perczben azt hittem, hogy egy őrült­nek vagy hagymázas betegnek összefüggéste­len szavait hallgatom. • — ő nem tud élűi ön nélkül. . . Mikor ajtaja élőt eljöttem be volt zárva. . . Talán megölte magát. . . ott fekszik hidegen, élette­lenül. . . megsirattatlanul ... S ön itt áll, s rám bámul mintha uj kapu volnék (bocsássa meg, ha vad fájdalmamban én is szekszpiri erőteljességgel szóllok). . . óh Rómeó, ki van teritve Júliád. . . zokogásba tőrt ki, aztán ka­ronfogva lehurczolt a lépcsőn, s az elviselhe­tetlen délutáni hőségben rohant végig velem az gtczákon. (Folyt köv.) A század bolondja. Irta : Zshokke Henrik. 6 Az „E g r i Újság“ számára fordította: Dienes József. Fél óra múlva a cselédség és Írnokok ma­gunkra hagytak; mi pedig hárman még az asztal­nál maradtunk és beszélgettünk. — Észre vettem rajtad —szólt a báróné mo­solyogva, miközben czukros süteményt tett az asztalra — hogy megérzed nálunk a hamburgi vagy berlini konyha hiányát. — Én pedig azt veszem észre, — mondám előzékenyen — hogy a flyelni konyhának az lasdonába megyen át. Az épület körül eme­lendő falkerités, utak javítási költségei fede­zésére a vármegye kéretik fel s ekként a város csupán a telket adná a csapatkórház­hoz. A képviselőtestület a Bobula s illetve tanácsjavaslatát elfogadta. Negvedik gyógyszertár. Több folyamodónak a negyedik gyógyszertár fel­állítása iránti kérelme elutasittatott, azon in­dokból, mivel sem olyan ipartelepek, gyárak a legutóbbi időben nem alakultak, sem a viszo­nyok annyira meg nem váttoztak, hogy erre szükség volna. Szabályrendeletek. Az alkuszokra és a bordélyházakra vonatkozó Szabályren­deleteket hosszabb vita után elfogadta a képviselőtestület. Különösen ez utóbbinál több erélyes felszóllalás volt a titkos pros­titúció megfékezése érdekében. Az utczák. Az utczák javítására ren­delkezésre álló 3000 fiiból a Bukuli csatorna kiépítése után fenmaradó összeget hosszabb vita után a képviselőtestület 300 írttal meg­toldotta és elhatározta, hogy ezek a kész utak zúzott kavicscsal, a Kertész utcza rostált kavicscsal megjavitassanak. Továbbá kijavi- tatnak ez összegekből: a vadász utcza, kórház utcza, ovoda utcza és a lövészek nagy örö­mére a lövöldéhez vezető gyalogút. Előfizetési felhívás. Lapunk féléves pályafutását fejezte be a mai nappal. Hogy milyenek voltunk ed­dig s miként feleltünk meg kitűzött program- munknak, azt nem szükséges ecsetelnünk, azt legjobban olvasóink tudják megítélni; arra pedig hogy milyenek leszünk a jövőben csak e négy szóval felelünk: olyanok, mint eddig voltunk. Azért tehát: az Egri Újság azon tisztelt megrende­lőit, kik a lap előfizetési árát mindezideig be nem küldték, arra kérjük, hogy azt be­küldeni szíveskedjenek. A julius hó 1-ével megnyíló harmadik negyedévre előfizetéseket elfogad a kiadóhi­vatal és minden postahivatal. Régi előfizetőinket arra kérjük, hogy előfizetési dijaikat kellő időben beküldeni szíveskedjenek, hogy a lap szétküldésénél fen- akadás ne támadjon. Az uj előfizetők az előfizetési pénzeket legalkalmasabban postautalványon küldhetik. Az Egri Újság kiadóhivatala. őt méltán megillető dicsérettel egész mostanig adósa maradtam, melyet még a hamburgi és berlini rovására is kifejezhetem a nélkül, hogy hízelegnem kellene. Igen, asszonyom, most látom először éle­temben, hogy mily ízletes táplálékot képes a mi hazánk földje nyújtani és mily könnyű szerrel nélkülöziietjük még az indiai muskátdiót és a mexikói vaníliát is. — Sőt tedd hozzá, — szólt Olivér -- hogy az indiai muskátdióval és a mexikói vaníliával együtt idegeink túlságos ingerlését, eltompulását és mindazon idegen bűnt és gonoszságot is, mely a beteg test túlfeszített, eltompult idegeiből szárma­zik. Csak egészséges testben lakhatik egészséges lélek. A mai kor emberei legtöbbnyiie öngyilkosok, kik élrendszerükkel elölik a testet, lelket. A mit Pestalozzi és Russeau elvei jóvá akartak tenni, azt a modern szokások theával, kávéval, borssal, muskátdióval s fahéjjal ismét elrontják. Éljetek barátom egyszerűen, éljetek természetszerűleg és meg fogjátok takaríthatni a fegyházak, erkölcsi prédikácziók, erkölcstanok és gyógyszertárak kőt harmadát! — Azt megengedem és tudja is mindenki régen, de . . . — Hisz épen abban rejlik a mai kor embe­reinek szörnyű ostobasága! Ismerik a jót és ke­rülik ; gyűlölik a rosszat és keresik. Ételeiket és italaikat drága méreggel mérgezik meg s tartanak orvost, patikát, hogy kigyógyulhassanak és újra megmérgezhessék magukat. Elősegítik a fiúk és leányok korai érettségét és azután szörnyüködve panaszkodnak azok elvadult szenvedélyei miatt. HÍREK. Eger, julius 6. — Személyi hírek. Kállay Zoltán dr. Hevesmegye főispánja f. hó 3-án (ked­den) üdülés végett rövid időre Koritniczárn utazott. — Türk Szilárd kir. kúriai biró nyári szünidejének tartamára városunkba érkezett. — Szederkényi Nándor Eger város orsz. gyűlési képviselője, az ország- gyűlési szünetek alkalmából városunkban tartózkodik. Aranymisés kanonok. Pánthy Endre, az egri főszékesegyház nagyprépostja, olcliini vál. püspök, monostori apát, julius l.ó 2o-án fogja megtartani 50 éves áldozársága emlékére aranymiséjét, az általa építtetett folyási templomban. Az aranymisés fő papot e közelgő jubileuma alkalmából kedden, e hó 3-án délelőtt egy díszes góth-stylben készült s gazdagon aranyozott ezüst ke- helylyel lepték meg azon tisztelői, kik ven­dégszerető asztalánál gyakrabban megfor­dulnak. Az alkalmi szónok ez ünnepies aktusnál K a s s u b a Domokos, az egri cziszt. rendház perjele s főgimnáziumi igazgató volt. — Honvédgyiiiés. Mint lapunkkal tudat­ják, a hevesmegyei 1848—49-iki honvéd­egylet vasárnap, e hó 8-án a városháza ta­nácstermében rendkívüli közgyűlést fog tar- tani, melynek tárgya Földváry Kálmán egyesületi elnök lemondása folytán megüre­sedett elnöki állás betöltése s más egyéb sürgősebb elintézést igénylő ügy letárgyaíása lesz. — Veszett leány A legborzasztóbb beteg­ségnek, a veszettségnek lett áldozata tegnap, (szerdán) reggel egy hat éves kis leány városunkban. A szerencsétlen gyer­meket, — mint azt lapunk junius 15-én megjelent 42-ik számában részletesen meg­írtuk — junius 12-én délután az úgynevezett Újvárosban — Nagy (Dincze) János szénás­kerti őr kutyája, mely veszett volt, az utczán, midőn a 8 éves Horánszky Marival játszott, hirtelenül megrohanta s az arczát összemar- czangolta. A rendőrség ugyan azonnal in­tézkedett, hogy a szegény gyermekleány a dr. Hőgyes-féle budapesti Pasteur intézetbe szállíttassák, hol tizenhét napig részesült védoltásokban, de azért a boldogtalant nem lehetett megmenteni. Budapesten a védoltások tartama alatt, sőt még itthon is pár napig teljesen jól érezte magát s nyugodtan visel­kedett úgy, hogy környezete már reménye­ket kötött a szerencsétlen gyermek teljes Törvényekkel és jutalmakkal ösztöneik, buzdítják az erkölcsi romlottságot a nélkül, hogy akarnák és azután karddal és akasztófával fenyitik. Hát nem tébolydába illő állapotok ezek? — De kedves Oliviér, hiszen igy volt az régen is ! — Igen, igy volt az régen is, azaz, mióta és valahányszor az emberek egfy-egy lépésnyire elhagyván a természetet, a vadság és tudatlan­sághoz közeledtek. De nekünk, apáipk kárán oku'va, azoknál nemcsak ismeretben gazdagabbak­nak, de bölesebbeknek is kellene lennünk. Mire való hát akkor tudományunk ? Én azon embert tartom Iegbö’csebbnek, ki a természet gyermeké­nek egyszerűségével, ártatlanságával korának leg­több ismereteit s a legnagyobb szellemi műveltséget egyesíteni képes. Elismered ezt, Norbert? — Ki tagadhatná ? — Mit, te elismered és mégsem térsz a jóra, hogy példát mutass ? — Hiszen megtenni megtehetném bizonyos körülmények között. De megvallom Oliviér, hogy minket, szalon embereket ép úgy, ’mint a termé­szet legegyszerűbb gyermekeit, a megszokás erős bilincsei tartanak fogva. Mesterkéltségünk már második természetünkké vált, melyet büntetlenül hirtelenül el nem hagyhatunk. — Valahára én is gondolkoztam. De ta­pasztalatból az ellenkezőről győződtem meg. Csak egyetlen egy nehéz pidanat és szilárd akarat szükséges, hogy a világ őrjöngésével győzelmesen megküzdjünk s a békéhez és boldogsághoz ma­gunknak utat nyissunk. (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom