Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)
1894-05-25 / 36. szám
I. évfolyam. Eger, 1894. évi május hó 25 36 szám. Szerkesztőség: Eger, Jókai-utcza 2. szám I. em. Kéziratok hót főn és csütörtökön d. n. 4 óráig fogad tati.ak el. Kéziratok n adatnak vissz Kiadóhivatal: Eger, Piacz-utc/a 4. szám Hirdetések kétlö- és csütörtökön d. u 4 óráig fogadtatnak el. Előfizetési ár: egész é r 6 Ir , félévre 3 frt, negyedévre I ír 50 kr. Egye-szám ára 6 kr. MEGJELENIK HETENKÉNT KÉTSZER: KEDDEN és PÉNTEKEN. A közterek. — A jövendő Eger érdekében. — Eger, május 24. Lehet-e a jövendő Egerről beszélni, mikor városunk vagyontalan, határa jelenték leien s még ez sem szerencsés fekvésű; mikor vasúti szerencsétlen helyzetünknél fogva maholnap még Füzes-Abony is a nyakunkra nő? Pyrker érsek bízott Eger jövőjében, és ennek bebizonyítására ámbár sokat költekezett, de nem lehetett a jövendő Eger megalapítója. A nagy pipája, kevés dohányéi megyei politika megbuktatta. Hiába beszélt össze a nagyhatalmú Reviczky kanczellár — borsodi főispánnal, hogy Miskolcz és Eger egyenes, tehát csak alig néhány órát igénylő országiddal köttessék össze, — az uralkod® kortes- vezérek nem csupán áthúzták tervrajzát, hanem ráadásul az országutat Kerecsendről Abonynak irányítván, a birtokán vezették keresztül. Ő azonban élő szemrehányásul elkészíttető a szarvaskői szikláidat és titání erővel a bérczet elhányatá az útból. Te saxa 1 o qu un t u r. Eger félreértett jótevőjének hirdetik Pyrkert e megnyesett bérezek és e regényes hegyi út. Pyrker a város szépítése és középületek emelése által is munkálni kiváná Eger jövőjét; de itt meg a városi magistratus fárasztá akadékoskodó boszantásaival a magas látókörű főpapot és idegenité el magától végképen kiszámíthatatlan kárával a városnak. A vasutak épülése korában mellőzve lett Eger, mert a fővonal az országutak irányát követte, mert Eger az országgyűlésen is a tagadást és ellenmondást képviselte. És Eger maradt a régi elzárkózott Eger. De ez nagy visszamaradás vala az átalános nagy haladás mellett. Miskolcz, a még nem régiben szerény Miskolcz már régen túlszárnyalta. Két Pyrker sem tehetné többé Egert versenytársává. Ha a Babies testvérek nincsenek, a megye sem itt tartja többé gyűléseit nagy idő óta. De még mindig bizhatunk Eger jövő jében, mert klimatikus a fekvése, mert gyógyító vizével arra van hivatva, hogy Magyarország G a s t e i n-ja legyen. Talán még mi is megérhetjük, hogy omnibus összeköttetés közelebb hozza Szarvaskővel és omnibus- és később lóvonatu vasút Tárkányt hozzáférhetővé teszi a nem turistákra nézve is. Talán még megérhetjük, hogy az egri első szálloda kikerül a kirakatból és a sóház tájéka megszűnik a török pusztítás élő bizonysága lenni. Csakhogy a következetes és öntudatos munkatervnek nyomát sem látjuk a vár.s részéről. A város ellensége jövőjének, midőn a köztereket oktalanul beépíti. Előbb a pástot vette el, most a vásár-tért készül megtizedelni. A lyczeum- teret is beépíthetné. Most elfoglalja a város a köztereket, mert üresen találja, később házakat lesz kénytelen kisajátítani és összedönteni, hogy a város levegő canalisokatnyerjen. E részben Eger, mint város, úgy is szegény már most is, és a városi hatóság rajta van, hogy e helyzet tűrhetetlenné legyen mentői előbb. Mikor a közoktatási minister elrendeli az úgynevezett „játszó terek“ alakítását: akkor a város a szépészeti tekintetek tiltakozása ellenére s az érdekelt szomszédság tiltakozása daczára dohánygyárral készül megfertőztetni a város levegő fonása leg hatalmasabb erét. Nem alakultak-e át a városban a lakás viszonyok? A széles utczával úgy sem biró belvárosban több család zsufolódik-e össze egy-egy porta körében mint az előtt, hol Az Cgri Újság tárczája. Csillagmesék. — Az „Egri Újság“ eredeti tárczája. — Irta: Tiirk Frigyes. Az ideális Barátság csillagánál jár a Nap. Nem csoda, ha melegétől kinyillott az ákácz, kalászoktól duzzad a vetés és még éjszakákon át sem hallgat az erdő. Imádkozlató gyönyörbe fürdeti telkemet a májusi est: tovább lapozom a csillagos ég képeskönyvét, * Milyen találkozás! A munka és dal megdicsőüléséről beszélnek most föképen az egek : He- raklesröl és Orpheusról. Alig megyen le a Nap, kelet felé, a Koszorú mellett egy négyszög csillagkép bontakozik ki: a Herakles, Az a férfiú, ki egész életét embertársainak javára szentelte, megérdemelte az égig való magasztalást. Herekies — igy szól a rege — mostoha gyermek volt, tehát csak szenvedni született; Junó boszúja folytán hitvány bátyja parancsolt fölötte. Pásztor-életre jutott, hadd veszszen! De itt megizmosodott és hatalmas erejével sok elnyomottat megsegített. Jólelkü nevelőre is talált a jó Chiron- ban, ki az ifjút zenére és fegyverforgatásra tanította, Szüksége is volt a testi-lelki nagy erőre; mert úgy szólt rá a végzet, hogy 12 nehéz munkát kell elvégeznie bátyja parancsából és azok után mennyei boldogságra jut. Az alázat égig emel, igy vélekedék a nemes bajnok és vállalkozott a küzdelmekre. — Az volt az első feladat : hozza «1 annak az oroszlánnak a bőrét, mely Nemea határát pusztítja. Herakles útra kel, beér az erdőbe, rátalál az oroszlánra és rálő, de a nyit lepattant róla mint a kőről. Buzogányra kap a hős, barlangjába szoritja és megfojtja az oroszlánt; aztán vállára veszi és mindenestől elviszi. Majd halálra rémült a jó bátya, mikor meglátta. Herakles azt tartván: nem erős az, a ki a gyöngébbet bántja 1 — folytatá a nehéz küzdelmeket Lerna vidékén sárkány (hydra) tanyázott és rettentő károkat okozott a jószágban. Ez ellen ment most Herakles. Tüzes nyilaival kizavarta a szörnyet barlangjából. Dühösen ront neki az állat, hosszú farkával rátekerőzik a lábára. Herakles iszonyú ütéseket mért fejére , de nem sokat ért vele, mert a mint egy fejét leütötte, más kettő nőtt a helyén. Hozzá még segítsége is jött a sárkánynak, egy hatalmas tengeri rák, mely a hősnek a lábába ragaszkodott. Lerázta és széttaposta Herakles, aztán tüzet gyújtott és kiégette a sárkány nyakait, hogy uj fejek ne nőhessenek rajta. Végül felhasitotta a szörnyet és mérges epéjébe mártogatta a nyilait, melyeknek ezentúl halálos volt asebzésök. Hitt a görög nép abban, hogy a munka, az emberiség érdekében való fáradalom nemesit ; mert Hetakles munkáit az égre irta. Az Oroszlán és a Rák az állatkör nyugati felében látható; a Hydra (sárkány) pedig ezek alatt messze elnyúlik keletre. A Szűztől délre egy négyszög képet látunk, ez a Csóka; e mellett nyugotra a Kehely. A Csóka alatt, egészen a déli látóhatáron van a Kentaurus. Szomorú képe egy ház örömének, bújának! Chiron, igy hitták a kentaurt, volt Herakles nevelője. Egyszer a hős, kire a végzet oly fára- dalmas életet mért, ép vándorlásából került elé, betért régi nevelőjéhez. Volt öröme a jő öregnek, mikor derék neveltjét viszontlátta! — Ez annak az oroszlánnak a bőre, melytől a nemeaiakat megszabadítottad ? Lám, de hatalmas a buzogányod ! S vannak még nyilaid, úgy látom, más fenevadakra is, — igy lelkendezett őrömében a jó öreg. Hlelek egymáshoz! — mondá, végigsimogatván a hősnek oroszlánbör-kaczagányát. Kihúz egy mérgezett nyilat is, nézegeti, leejti és a lábába áll. Feljajdul az öreg, kétségbe esik
