Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-05-11 / 32. szám

3

tnegkárositott asszony, a mint a hiányt észrevette, menten a rendőrségre futott segitsért és a rendőrségnek hosszas kutatás után sikerült is még aznap (szerdán) este fél tízkor a kaszinó előtt elcsípni és letartóztatni az enyveskezü szobatársai, — de nála a legszorgosabb kutatás daczára egy fillért sem találtak. Markusz a rendőrségnél nem is tagadta tettét s azon kérdésre, hogy miként tudott 30 frtot elmulatni egy nap alatt, egész indignálódva jelentette ki, hogy ö az ellopott 30 frtot nem egyszerre, hanem 10 frtonkint vasárnap hétfőn és kedden szedegette ki Goldbergerék ládájából s igy azt nem egy, hanem három estén mulatta el. A derék embert a rendőrség a vizsgálat befejezte után a bírósághoz fogja átkisórni.

— Visszaküldött alapszabályok Az egri czip' SZ ipartársulat temetkezési egyletének alapszabályai! »'belügyminiszter pótlás végett vissza küldötte

— Az első panasz. Egy kurta cg i polgár, még alig bat esztendős s már is a rendőrséghez ment panaszra. Szőke, tömzsi gyerek az istenadta, még lassan emelgeti a lábait, de azért rendületlen bátorsággal lépte át a nagy sárgabáz vasrácsos kapuját s a kapu alatt leg előbb talált rendőri előfogva imigyen szólitá meg:

— Bácsi, bácsi ...

— No , . . ?

— Ellop ák a lovat.

— Kiét?

A gyermek roppant komolysággal és nyomatékkai jelenti ki, hogy:

— A mijentet, az enim vét, med a Jul- czáé .

— Hm . felelt rá a kardos bácsi. — Aztán nagy volt az a ló ?

A tömzsi kis polgár a két tenyerét egymás mellé téve, mutatta a ló nagyságái :

— Ekkora.

— No, no, kis öcsóm, mit beszélsz; hiszen nincs is olyan kis ló. Talán iából volt a ti lovatok ?

A gyermek szájaszéle pityergő:e állott a rendőr e szavaira, a szemei megteltek könynye! s szepegve tördelte a szót :

— Nem a’ . . .

— Hát mi ?

— Méze s t a 1 á cs.

A kanyaró és difteritis még mindig a régi erővel dühöng városunkban, ügy látszik, hasztalan minden intézkedés, hiábavaló minden rendszabály. E hó elsejétől 10-ig is 32 gyermek betegedett meg részint kanyaróban, részint difteritiszben, mely körülmény nemcsak nem a járvány csökkenését mutatja, hanem egybevetve az ez évben elmúlt négy hónapban kimutatott 210 esettel — csaknem ötven százaléknyi emelkedés t j e 1 e z.

— Letartóztatott szakácsnő. Kápolnáról értesítik lapunkat, hogy az ottani csendőrörsön az olt alkalmazásban volt Miklósi Gáborné szül. László Erzsébet szakácsnőt a csendőrség letartóztatta és beszállította Egerbe, az egri kir. törvényszékhez. A letartóztatásra okot az adott, hogy nevezett szakácsnő a hivatalos rendöl közlönyben lopás miatt köröztetve volt

— Érdekes: Lapunk mai számában közöljük Heck scher József Hamburgi szer encse hirdetményét. A hirdető ezég legszigorúbb diskrécziója és a fizetésekben pontossága által az egész világon oly hírnévre tett szert, hogy ma hirdetésére méltán felhívjuk olvasóink figyelmét.

Ipar és kereskedelem.

Eger, május 10.

A kereskedelmi- és iparkamara közös ülése.

A miskolezi kereskedelmi- és iparkamara április hó 26-án közös ülést tartott székhelyén, Miskolczon, R a d v á n y István kir. tanácsos elnöklete alatt. A kamarai közös ülés elintézett tárgyaiból a minket hevesmegyeieket érdeklő dolgok a következők voltak:

Uj kamarailcvelező-tagok. Napirend előtt, elnöki indítványra K o p p é 1 y Géza, a hatvani ezukorgyár igazgatója, és Halász Ferencz, kir tanácsos, Hevesmegye kir. tanfelügyelője, Hevesmegye területéről az 1868. évi VI. t.-cz. 5. §-a értelmében a kamara levelezötagjaiul egyhangúlag megválasztattak, mint oly férfiak, kik a kereskedelem és ipar érdekében sokat fáradoznak s a kamarát tevékenységében támogatják.

Iparfelügyelői kerületek. Elnök bejelenti, hogy a kereskedelemügyi magy. kir. miniszter 16787/VT. sz. a. megküldölte az iparfelügyelői kerületek beosztására vonatkozó kimutatást s ebből kitűnik, hogy a miskolezi kdreskedelmi és iparkamara a IV iparfelügvelöi kerülethez tartozik.

melynek székhelye Budapest s felügyelője: B tiké s sy Sándor dr. kir. ipnrf*-!figyelő.

Kereskedő és iparos alkalmazottak kereset adója. Tudomásul vét etet t a kereskedelemügyi magy. kir. miniszter által a kamara részére is megküldött s a kereskedői és ipari alkalmazottak után előírandó (. oszálvú keresetadó helyesebb kezelésére vonatkozó azon miniszteri rendelet, mely 1894. évi február 17-én 8850 sz. alatt a kir. pénzíigyigazgalóságokhoz intéztetett az iránt, hogy 1894. évtől kezdve a keresetadó közvetlenül a segédek és segédmunkások nevei alatt vetendő ki és Írandó elő, továbbá az állandóan alkalmazol! segédek ős segédmunkások keresetadója attól a munkaadótól szedendő be, kinél a segéd, illetve segédmunkás az adólartozás esedékessége napján alkalmazásban áll, ellenben azoknak a segédeknek és segédmunkásoknak adója, kik állandóan alkalmazva nincsenek, közvetlenül az adóköteles féltől szedendő be.

A tojás, leölt baromfi, gyümölcs gyors szállítása Előterjesztetett a magy kir. államvasutak f. évi április hó 4-én 18589/94 sz, alatt kelt értesítése aziránt, hogy a tojás, leölt baromfi, gyümölcs s egyéb gyors romlásnak kitelt áruknak Német-,Francziaorsxágba, Belgium,Hollandia, Sveiczban való j gyorsított- szállítása érdekében közvetlen csatlakozással bíró gyors naponta közlekedő vonatokat léptetett életbe.

A tiszafüredi áliatvásárok. A kereskedelemügyi magy. kir. miniszter f. é. márczius 30-án 19173. sz. a. értesíti a kamarát, hogy

T i s z a-F íi r e d községben február, márczius, május, junius, julius, szeptember, november és • deezember hőnapok első csütörtökén az állatvásárok megtartását engedélyezte.

Beszállított kamara illetékek. A titkári jelentés szerint eddig beérkezett kereskedelmi és iparkamarai illeték összege: 4739 frt 55 kr., ebből az egri magy. kir. adóhivatal 456 frt. 67 krt, a gyöngyösi 576 frt. 82 krt, s a hevesi 229 frt 40 krt. szolgáltatott be.

•Uj ipari bejelentések, a titkár bejelenti, hogy az 1894. évi február 27-töl április 24-ig összesen 174 uj ipari bejelentés történt, melyből Borsodmegye területére: 82, Hevesmegye területé.e: 56 és Gömőrmegye területére : 36 esik. Hevesmegye területén igy oszlanak meg az ujonan bejelentett iparágak: asztalos 3, ács 1, bérkocsis 1, borbély 4, csizmadia 3, czipész 3, fazekas 1, hentes 2, kerékgyártó 1, kovács 1, kőműves 5, könyvkötő 1, pék 1, szabó 2, szappanos 1, mészáros 2, vendéglős í, gőzmalom 1, vállalkozó 1, vegyesipar 4, szatócs 9, borkereskedő 1, marhake- reskedö 1, röföskereskedö 2. tojáskereskedö 1 és vegyeskereskedő 3.

Ipari beszüntetések. Ugyancsak a titkár jelenti, hogy 1894 évi február 27-töl április 24-ig összesen 50 ipari beszüntetés történt, melyből Borsodmegye területére 26, Heves megye területére 22 és Gömőrmegye területére 2 esik. Hevesmegye területén a beszüntetett iparágak következőleg oszlanak meg: bérkocsis 1, czipész 2, esztergályos 1, hentes 3, kovács 1, lakatos 1, mészáros 3, pék 1, szabó 1, szatócs 4, vegyes keres- kereskedö 1 és vasipar 3.

Czégváltozások. A titkár bejelenté ezután az 1894. évi február hó 27-től április hó 24-ig beérkezett czégvállozásokat, mely szerint az egri kir. törvényszék területén a következő változások fordultak elő: a) bejegyzések: Weisz- mann Sámuel, Tisza-Füred, vegyeskereskedő; — Eichler Márton, Pásztó, vegyeskereskedő; — b) törlés: Blumenthal Béla Hatvan, a kaali fióküzletét törölte.

Magyarország közgazdasági leírása. A kereskedelemügyi magy. kir. miniszter 683/94. számú leiratára nézve, mely az 1896. évben rendező ezredéves kiállítás alkalmára kiadni tervezett »Magyarország közgazdasági leírása« czímü munka adatainak egybeállítására vonatkozik, a titkár a következőket jelenti: e tárgyban a mi- nisteriumban e hó 19-én értekezlet tartatott, melyen a hazai kamarai titkárok jelen voltak s itt a fontos munkálat elkészítésére nézve elhatároztatott, hogy miután a mü, mely hü ismertetője lesz az ország közgazdasági ólele minden részének és lehetőleg feltüntetni fogja minden egyes ágának állapotát és fejlődését 1867-től bezárólag 1894. vé- geig - legnagyobb részét az ipari és kereskedelmi

rész beható ismertetése fogja képezni kereskedelmi és iparkamarai területenként, melyből ki kell domborodnia iparunk és kereskedelmünk egész képének és csoportok szerinti elhelyezésének az ország különböző vidékein: a mü ezen részének megintet! a kereskedelmi és iparkamarák fogják teljesíteni egjöntetiien s a minisztérium részéről a kamaráknak ez iránybani legmesszebb menő támogatása biztosíttatott, va'amint az összes hivatalok és hatóságok utasít látni fognak, miszerint a kamarák idevágó megkereséseit azonnal intézzék el. Az egyes kamarák által megírandó rész kéziratait legkésőbb 1895. évi márczius 31-ig kell a minisztériumhoz felterjeszteni. A kamarai közös ülés ugv a leiratot, mint a titkár jelentését örömmel vette tudomásul,

E g e r v á r o s vásári és p i a c z i árszabály és helypénzdijszabása. Olvastatott ezután Hevesmegye alispánjának 4946. számú átirata, melyben véleményt kér Eger rendezett tanácsú város által módosítani kívánt vásári s piaczi árszabály és helypénzdijszabás iránt. -- Mindkét szakosztály egybehangzó véleménye alapján elhatároztatott, hogy a vidéki gyalogosoktól szedendő 2 kr. helypénz eben észrevétel nem tétetik, hasonlóképen a ló, ökör, lehén s bika után (8 kr.), a sertések ulán (darabonkint 3 kr.) és libák, pulykák után (dbkint 1 kr.) megállapítandó tételek ellen sem, ellenben a bárány, kecske, juh utáni 3 kr 2 krra, szamár és öszvér utáni 5 kr. 3 krra, borjú utáni 4 kr. 3 krra volna mérséklendö, mint a mely tételek hasonló vidéki városokban alkalmaztatnak.

Uj ipartestület. A tiszafüredi járás főszolgabírójának, mint elsőfokú iparhatóságnak átiratára, melyben véleményt kér a t i s z a - n á n a— sarud — kömlö — kiskörei iparosok áltat ipartest ti lőtté való átalakulásuk engedélyezése iránt beadott kérvényre, a kamarai közös ülés elfogadta az iparos-szakosztály véleményét, mely az, hogy miután az említett négy község iparosai az testület megalakítását mindnyájan óhajtják s a csatolt aláírási iv szerint a Tisza-Nána székhellyel biró kerületi ipartestület megalakítását 121 iparos kívánja, — annak m"galakitását engedélyezni véleményezi.

KÖZGAZDASÁG.

Eger, május 10.

Mi a tapasztalat nagy záporok után?*)

Megígértük olvasó közönségünknek, hogy e helyen közvetlenül egyes konkrét esetekben gazdasági és technikai kérdésekben is munkatársaink közreműködésével, tanácscsal szolgálunk.

Az az »Ítélet«, mi legjelesebb szőlőhegyeinket érte műit hó végén, roppant károkat okozott; — kérdés, elhárítható volt-e ez vagy legalább csök- kenllietö-e?

Csudálatos, hogy az a feltűnési viszketeg és a feltalálói mania sok embert nem enged nyugodni, minden áron kell újításokkal fellépniük minden meggondoltság nélkül 100 — még 100 éves tapasztalatokkal szemben is.

Most is előttünk fekszik egy tekintélyes szaklap, melyben egy állami szaktekintély a bakhátaknak keresztben alakítását ajánlja, holott századok óta minden hegyen a lejtövei haladnak. Csak feltűnő mégis, hogy századokon át, ha megérezték a víznek a hegyen lartoztalásának szükségét ez a »Columbus tojása«féle találmány senkinek eszébe nem jutott volna. És ha mégis alkalmazásban nem találjuk ezen arcanumot, biz myosan valami fontos okának kelj lennie.

Vizsgáljuk közelebbről a dolgot. Mikor a filok- szera fellépett, sokan a szőlő pusztulását a szárazságnak tulajdonították, a szárazságnak pedig más oka nem lehet, mint a hegylejtö, mely a vizet lefolyni engedi, — azért kitalálták, hogy a vizet fel kell tartani — keresztbe fektetett bakháttal.

Az ám de a csendes esőnek úgy sem kell a keresztbe fektetett bakhát, mert ez a földet igy is. amúgy is jól áztatja át, de a nyáron és tavaszkor, mikor sebes esők jönnek, jó az ilyen egymás fölé helyezett vízi tekenök sora, azok fogják aztán fel a vizet a szomjas földnek. Pompás go. do'at!

Csak egy bökkenője van, hogy ezen tekenök valamelyike csordultig is megtelhetik s mi lesz aztán. De nem is kell neki csordultig megtelni, hanem véletlenül szaladjon egy nyúl vagy más állatocska rajtuk keresztül — lépjen egy ilyen átlágyult bakhátnak szélére, lábnyoma mélyedést okoz, csorbát a tekenö oldalán, és neki in*) A mnlt számunkból térsztike miatt kimaradt.