Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)
1894-05-11 / 32. szám
Eger, 1894. évi május hó 11 32. szám. I. évfolyam. Szerkesztőség: Eger. Jókai-uteza 2. szám I. em. Kéziratok hétfőn és csütörtökön d. u. 4 óráig- fogad tatnak el. Kéziratok mir adatnak vissz 0 Kadóhlvdal: Eger, Piaczutc-a -I. szám ri'idetásek hétfí1- és csütörtökön d. n 4 óráig fogadta inak el. Előfizetési ár: egész é r 6 fr-, félévre 3 írt, negyedévre I ir 50 kr. Egy szám ára 10 kr. MEGJELENIK HETENKÉNT KÉTSZER: KEDDEN és PENTEKEN. kapjuk ezt a reáliskolát, melyre bizonyosan nagyok szükségünk van, mint akár a városház kiépítésére. Sok oldalról volt már a reáliskola fejlesztésének üdvös volla megvilágítva e lapok hasábjain is, másutt is Ellenérvek maga az iskola ellen nem hozattak fel, de nem is hozathattak. * Csak kifogásnak lett előtérbe hozva a pénzügyi oldalon e ki- fejlesztésének. Azonban e tekintetben is megnyugvást nyernek most a kifogásolók, mert hiszen a mostani épület kiterjesztésével tetemes olcsó áron juthatunk ehhez a közkivánaios isko Iához. De ha még ma is azzal akarnál ak előállani azok, a kik kifogást keresnek mindenütt, hogy a város anyagi ereje nem birja ki a nagyobb mérvű építkezést, úgy ideje, hogy tudtára adassék a közönségnek, hogy végre is ez az Eger város nem is olyan szegény, mint ahogyan ezt hirdetik, mert hiszen Eger városnak tulajdonképen egy krajczár adóssága sincsen. Pedig ha még volna, az sem volna oly nagy baj, mert hiszen Eger város nem a mának, hanem a jövőnek is ópit, s ha oly intéz ményeket alapit, melyeknek a költsége a jövőre is kihat, hát ez nem csak, hogy nem könnyelmű adóság csinálás, de sőt a leg- méltányosabb eljárás azon egyszerű oknál fogva, mivel az alapított intézményeket a jövő nemzedék is élvezni fogja, méltányos tehát, hogy részt vegyen azok költségeiben is. Ezeket a szempontokat ajánljuk a reáliskola kifejlesztésére kiküldött bizottság figyelmébe, de ajánljuk kiválóan azok figyelmébe, a kik folyton elleneznek minden tijuló építkezést és intézmény létesítését takarékossági szempontból. Jtlert tudnunk kell, l ogy a takarékossági szempont, ilyen ebetekben koplalási módszer jellegét ve.-zi fel, a mely módszer pedig igen alkalmas a szenezet megrongálására az egyénnél és a testületeknél egyaránt. Reméljük, bogy a bizottság és a képviselőtestület egyaránt hozzá fog járulni ahhoz, hogy a Phönix madár feltáraaszlas- sék hamvaiból mindnyájunk jól felfogott érdekében A város közgyűlése. Eger, május 10. Eger város képviselőtestülete ma délután közgyűlést tartott Grónay “Sándor polgármester elnöklete alatt kevés számíí képviselő jelenlétében. A gyűlés nevezetesebb tárgyai voHak: A t u r i n i út. A polgármester beszámolt a városnak a Kossulh Lajos temetésén volt képvi- seltetéséröl s egyben előterjesztette, hogy a Kossuth Lajos arczképének megszerzése iránt akként intézkedett, hogy Sajóssy Alajos festömiívészszel érintkezésbe lépett, a ki felajánlotta, hogy a nagy Phőniksz. — Ismét a reáliskola. — Eger, május 10. A képviselőtestület mai ülésén ismét szóba került a lurpis módon elejtett reáliskola dolga A vallás- - és közoktatási miniszter ismereted leiratát olvasták fel, a melyben körülbelül az van mondva, hogy akarata ellenére senkit sem lehet boldoggá tenni. Babócsay Sándor a reáliskola lelkes szóvivője nyujlott be erre az alkalomra egy indítványt, a mélylyel úgy látszik életre fog ébredni végre a reáliskola dolga is ekként élesztetvén fel hamvaiból a Phőniksz madár. A képviselőtestület ülése tanul-ágrs volt. Mig a múlt alkalommal a vehemens támadások egé>z sora tette izgatottá a képviselőtestület tagjait, addig ma egy hang sem emelkedett az indítvány ellen sőt bámulatos egyhangúsággal, talán mondhatnék, lelkesedéssel fogadták el az indítványt. Örvendünk e jelenség láttára. Örvendünk,-mert azt kell látnunk, hogy tulajdonképen — kevés kivétellel — mindenki barátja a reáliskola kifejlesztésének, vagy legalább is — nem ellensége. S bizton hisz- szük, hogy ha a már megszokott oldalról, azoknak az ismeretes agitáczióknak szabad (olyás nem engedtetik, hát-akkor mégis megAz Egri Újság tárczája. Maius. — Az „Egri Újság“ eredeti tárczája. — Irta : lürk Frigyes. Gyönyörű jelzőt érdemelt ki a római nemzet ősapja, Aenaes : „pius“-nak nevezték. Isten és a szülék iránt való hálásszivüségeí jelenti ez a szó. Honalapító fejedelemtől ez volt a szép hagyaték; honvédő népnek ez lett a nagy örökség! Meg is őibte; a vallásosság jellemvonása maradt - a római -népnek sokáig: mindent az Istennel kezdett. S addig volt boldog és törhetetlen,, .addig nevelt Gracchusokat és Regulásokat, uwg pietásos volt. Jól tudta ez a nép, hogy hasztalan minden liadsereg, ha Isten nem védi az országot. Valahányszor tehát nagy veszedelmekbe jutott, mindannyiszor isteneihez folyamodott segítségért ' . ... JÁr. e. 3-ik század végén rettenetes vihar zudult a szép országra: betört Hannibal, ez az afrikai oroszlán. Meg történt a cannaei ütközet;. elhullott a nemzet virága s az ellenség megszállva tartotta Itáliát. Róma ege elborult, reményének csillaga k'alvó félben volt. ^halálfélelemben remegő országot a há- bo'u tendes kísérői: .éhség, dögvész és tüzek retiegtették, pusztították Négy napig dühöngött, Rómában a tűz, melyet nem az ellenség gyújtott; porrá égett a Szerencse és a Remény temploma is. — Ez az Isten haragja, a kit, elhagytunk I — töredező a megdöbbent nép. Csak Isten segíthetett. Hozzá folyamodtak tehát. Szokásuk volt országos veszedelem idején a Sybilla-jóskönyvekböl kiolvasni az Isten akaratát; igy szólt a jóslat: „Minden ellenséget kiverhettek Itáliából, ha a nagyasszonyt, Máját, behozzátok Ázsiából.“ Azonnal elhatározta a tanács a jóslat teljesítését. Fényes követség szállt hajóra, egy kétségbeesett népnek végső reményhorgonya volt belé vetve Jó szerencsével jártak a kiküldöttek, elhozták Mája kéjét. Április közepe volt, mikor Róma kikötőjébe visszaérkeztek. A nép örömét leírni nem lehet; hosszú, temetői csend után a lelkesedés zajától visszhangzott a hét halom. Egy halott feltámadása volt oz Kicsödiilt az egész város, a merre a matrónák az istenség képét elvitték minden ház előtt tömjént gyújtottak és annak füstjével szállt a köszöntés: szeresse meg őket, maradjon szívesen náluk Mája! Róma megszabadult az ellenségtől. Scipió a római hadvezér az „afrikai győző“ czimet fűzhette ni-ve mellé, a Szerencse és Remény temploma újra tölépült A szabadulás emlékezete nemzeti ünnep lett Rómában, templomot em dtek és egy hétig tartó versenyjátékokat (majálisokat) rendeztek Mája tiszteletére és ezt a hónapot róla nevezték el Májusnak. A czivilizáczió munkájának megszentelése kapcsolódik e hó nevéhez. Itália el volt pusz- tiiva, viiágzó helységei a nyomor tanyái lettek ; csak a földmivelés és a belső erősödés orvosolhatta meg. Erre szólt a nagyasszony tisztelete, vagyis az anya-földé, mely mindnyájunkat kebelén táplál és majd ölébe zár. * Teljes pompájában áll a természet; liliom, rózsa, gyöngyvirág, az ártatlanság, öröm, szeretet képei nyílnak künn és benn, a szivekben; most énekel legszebben a fülemüle. A szabad természetbe, a töld bársony kebelére kivánkozu k. Nem a töld őskullusza nyilatko- zik-e mag ebben a kózérzésbeti ? Több nyilatkozik meg . . . Harangszó hullámzik feléin az illatterhes levegőn át, Nagyasszonyunk tiszteletére szól; mert nekünk az ő hava ez: Magyarország Védasszonyáé. És megzendül a Mária-dal: Sok évszázad viharában Ö segité a magyart, Hogy megbirtunk állni bátran S belviszályban szétknszáltan Az orkán ki nem csavart . . . * Belső veszedelem rontja népünket. A szü letési, vallási stb. különbségekből szaggató méreg keveredik a társadalom testébe. Kultiváljuk közös anyánknak, a hazának- nzeretetét, és helyre áll épségünk, nemzeti egységünk.
