Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-04-27 / 28. szám

I. évfolyam.

Eger, 1894. évi április hö 27

28. szám.

Szerkesztőség:

Eger, Jókai-utcza 2. szám I. em.

Kéziratok hétfőn és csütörtökön d. u. 4 óráig fogad tatnak el.

Kéziratok nem adatnak vissza.

Kiadóhivatal:

Eger, Piacz-utcza 4. szám Hirdetések hétfő- és csütörtökön d. u. 4 éréig fogadtatnak el.

Előfizetési ár: egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. Egyesszán» éra 10 kr.

MEGJELENIK HETENKENT KÉTSZER: KEDDEN és PÉNTEKEN.

Az uj városház.

Egev, április 26.

1891-ben adta ki a város képviselőtestülete az uj városház dolgát a bizottságnak s végre a negyedik évben elkészült a bizottság az építkezés tervével és költség- vetésével.

Őszintén megvallva az a négy éves munka silány eredmény. A mostani városi épületnek ósdi piucz részi oldalához ragasztanak egy modern stylíi épületet. Cylindert tesznek a bocskoros tót fejére. Bizony négy év alatt czélszeriibben is lehetett volna tervezni az uj építkezést.

De hát a képviselőtestület leginkább abbeli örömében, hogy végre valahára ujra szőnyegre vehette ezt az alvó tervet, — megszavazta nagy többséggel az uj építkezést és bizony helyesen tette. Mert ha ismét visszavettük volna a bizottságba a terveket, hát akkor unokáink idejéig elhalásztatok volna ismét.

Ez az építési terv tehát el van fogadva s bár némi szele fújt a második tárgyalásra készülő obstrukczióuak, mégis hisz - sziik, hogy végleg is el lesz fogadva s az építkezés mégis csak kezdetét veendi végre valahára. Most azonban még nem lenne késő azokat a czélszerü javításokat foganatosítani a terven, melyek nem ugyan magár a lényeget, hanem inkább a berendezési dolgokat illetik, a melyek nem akadályoznák az épitke/.és kivitelét, hanem inkább könnyitenék s legfőbbként czélszerüsi t e n é k.

Szakértői bírálat alá a képviselőtestület e tervet újból nem vette, mert hiszen az építkezési szakosztályon a bírálatot már kiállotta a terv. Hanem, a praktikus ember szemüvegén nézve, valóban hallottunk olyan kifogásokat, a melyek javítást igényelnek. Ilyen mindjárt a lakások kicsisége, az üzlethelyiségek szűk volta. Ezeken még lehetne segíteni talán pusztán a beosztásokkal is.

Nagyjában azonban mégis örvendünk már a/, uj városház építésének ilyen közeire jutása felett, bár mint elől hangoztattuk: a foltozást, e régi épülethez ragasztást kardinális hibának tartjuk.

A képviselőtestület ülése ebben a dologban, egyébként ismét tanulságos volt. Az építkezés ellenzői ismét abból a táborból kerültek ki, ahol minden modern intézmény erős el- lentállásra talál. Megszoktuk már ezt az érseki párttól s igy nem is csodálkozunk rajta. A mostani maguktartása azonban — meg kell engednünk —- következetes volt; mert hi-izen ők mindig és mindenkor ellenségei

voltak a pénzbe kerülő építkezéseknek s azért nem építik fel a főutezai ököristállót sem. Hiszen addig élünk, míg élünk. A ki utánunk következik, az gondoskodjék maga magáról.

Ezekkel az életelvekkel bölcs és mindenek felett praktikus az élet.

Eger, április 26.

A megye gyülésterméböl. Lapunk

múlt számában kópét adtuk már az idei első évnegyedes megyegyülés első napjának, ezúttal a gyűlés második napjáról referálunk, melynek legjellemzőbb momentumát az képezte, hogy rövid egy óra lefolyása alatt az előző napról az összes elintézetlenül maradt ügyet, mintegy 95-öt egy szálig letárgyalta. A letárgyalt dolgok közül a legérdekesebbek a következők voltak: a községi jegyzők nyugdíjügyét szabályozó szabály« rendelet módosítása végett egy négy tagból álló bizottság küldetett ki, melynek tagjaivá Babócsay Sándor ügyvéd, Hám Gyula megyei főjegyző, Imre Miklós és Mártó n f f y Lászó megyebizottsági tagok lettek megválasztva; — a megyei utbiz- tosi állást megszüntetni s helyette két ulkaparói állás szerveztetni rendeltetett; végül a községi jegyzőknek megadatott az a jog hogy a megye közgyűlésein saját kebelünkből választandó két megbízottal képviseltethetik magukat.

Az Egri Újság tárczája.

Csillagmesék.

— Az „Egri Újság“ eredeti tárczája.*) —

Irta: Türk Frigyes.

Már el is hányta a fa a virágát, de azért nem hallottam még a kakukkot szólni. Ráfelel a nép:

— Akkor szólal meg a kakukk, mikor harmatot ihatik az árpáról.

De nincsen harmat, szomjasan eped utána a száraz föld; esőért imádkozik az ország. Imádságunk közepett vessünk egy pillantást a csillagos égre. *

Okmánytár az ég is, — mondám e lap húsvéti mellékletén — mely a népeknek sok, történetelőtti adatát őrzi. Megmutattam az 0 r io nt (Kaszás). Siet már elfelé tőlünk, nyugatra ; esti 9 óra tájban már lemegy. Van is oka sietni, mert közeledik kelet felől megölőjo : a Skorpió. Csípjük meg hát mi is, mig egészen el nem tűnik.

Emlitém, hogy mikre vadászott ez a durva óriás. Bűnt bűnre halmozott, még a szép Dianára is rávetette a szemét. Do végre meg is bűnhődött. Mikor nagy elbizakodottságában azzal kérkedett, hogy nincs olyan teremtés, a melyik rajta kifogjon: Jupiter a skorpiót küldte rá és azzal a kis állattal ölette meg a hatal*) E kitűnő aktuális tárcza mnlt számunk tárcza- rovatának leadása után érkezvén hozzánk, sajnálatunkra késleltetni kellett megjelenését; miért is úgy a szerző, mint olvasóink szives elnézését kérjük.

más óriást — Onnan eredt az a mese, hogy a Skor pió megöli Oriont; mert mikor emez feljön, az Orion letűnik.

— Lám, — mondák a régi népek isten- félelemmel, valahányszor az Oriont nézték — ne bizakodjék el senki se gazdagságában, se derékségében, mert meggátolja az Isten; ha pedig az Isten meggátolja, lehetetlen akkor az ember!

*

Feljött már a múlt hóban az Arató Szűz, és aranykalászszal kecsegtetve hívta a népet mezei munkára. Az a nagy, páros csillag kelet felé, az a Kalász, melyet a Szűz a kezében tart.

— Astraea — igy szól róla a rege — a csillagok atyjának leánya, úgy megszerette a romlatlan földművelő népet, hogy lejött hozzájuk az égről és köztük lakott, Justitia néven. Olyan igazak, olyan egyszerűek voltak még akkor az emberek, hogy a viszályt, kincsvágyat nem ismerték. Hogyne szeretett volna hát köztük élni Astraea! — De változtak az emberek; nem elégedtek meg a földműveléssel, behatoltak még a föld gyomrába is kincseket s bajokat keresni. Búsan'fordult el Astraea az elfajult emberektől. Ritkán érintkezett velök,csak éjjel jött elé a hegyek közöl. Egyszer, a mint egy nagy városhoz ért, látván a bűnöket, igy kiáltott fel:

— Elfajult nemzedék ! nem vagy méltó látásomra; elfajulsz és tovább fognak fajulni unokáid! Háború, öldöklés vár rád!

Jóslata teljesült. Jött olyan nemzedék, mely elkezdett kardokat kovácsolni és ölni. Ekkor

az istennő elhagyta a véres földet és vissza- szállott az égre. Ott székel most is derült éjeken, a Pásztor-csillag mellett.

*

Fényesen ragyog a Pásztor-csillag a Szűz és a Gönczöl szekere közt. A Pásztor alatt, kissé keletre egy köralakú kép tündöklik: az Északi-Korona.

Tündökölhetik. Megcsalt menyasszony koszorúja volt; könyből lett a gyémántja ennek az égre jutott koronának.

— De régi is a hűtlenség! — sóhajtották az ó-világ női, mikor erre a koronára feltekintettek. Bizony régi. Hogy is mondja ennek a csillagképnek a meséje ?

Minos, krétai király feleségének szörnygyermeke született. Az apa látni sem kívánta ; Daedalus ezermesterrel egy földalatti zárkát készíttetett, melynek tzer útvesztője volt úgy, hogy maga a mester is alig tudott belőle kitalálni, hát még más halandó! Abba zárta a szörnyszülöttet, a mely emberhússal élt. Az erre szolgáló embereket adóba szedte a király az athéniektől azért, mert egy derék fiát megölték. Sok volt már Athén városára a véradó; Theseus vállalkozik, hogy megszabadítja tőle szülőföldjét, megöli a szörnyt. Nem volt könnyű a vállalat. De a szerelem találékony; az jött segítségére Theseusnak. Ugyanis Ariadne a király leánya belészeret a hősbe és ad neki egy gombolyag fonalat, melynek segítségével — miután a szörnyet megölte — szerencsésen kijutott az