Az Egri Dohánygyár krónikája

A kiválasztott vállalat

A KIVÁLASZTOTT VÁLLALAT 1963. január 24-én tették közzé a Minisztertanács 2/1963. sz. rendeletét az állami iparvállalatokról és az ipari irányító szer­vekről. Az átszervezés a dohányipart is érintette, így a kon­centrációs folyamat megvalósításával, az egri gyár július 1-jé- től az Élelmezésügyi Minisztérium Dohányipari Nagyvállala­tának egri gyáregysége lett. A dohányipar szervezeti átalakí­tása összekapcsolódott azzal a politikai határozattal, amely egyes ipari létesítmények Budapestről vidékre telepítését célozta. E politikai döntéssel megpecsételődött a Budapest- lágymányosi gyár sorsa. Nyitva maradt azonban az a kérdés, hogy hová telepítsék a lágymányosi gyár korszerűnek számító, évi másfél milliárd szál kapacitású, filteres cigaretta gyártására alkalmas gépparkját. Az országosan megtermelt összes ciga­retta húsz százaléka a fővárosban fogyott el, fontos szempont­nak tűnt ezért, hogy a felfutó keresletű filteres cigaretták bu­dapesti kedvelőit minél közelebbi gyárból lássák el. Megismétlődött az 1949. évi forgatókönyv, amelyben az óbu­dai gyár sorsa volt megírva - a Nagyvállalat Egert választotta, és ez a választás az egri gyárat tette meg a filteres cigaret­tagyártás központjának. A döntéssel egy 1971-ig tartó fej­lesztési, beruházási kor­szak vette kezdetét, a tech­nológiát illetően a „nagy ugrás” időszaka. A filter­gyártás önmagában új üzem­rész létrejöttét, egy új tevékenységi kör felvéte­lét jelentette, arról nem is szólva, hogy a fejlődés már az áttelepítés pillanatában előrevetítette a papírfil­terek viszkózfilterekkel kiváltásának szükségessé­gét. Az előkészítést kivéve jóformán újra kellett tanul­ni a gyártás és csomagolás Bundatekercs-verő gép t—1 r 11 n ni

Next

/
Oldalképek
Tartalom