Az Egri Dohánygyár krónikája
A kiválasztott vállalat
A számok az adózatlan eredményt mutatják, melynek hozzávetőleg 45 %-a maradt a vállalat rendelkezése alatt. Ebből kellett megoldani a szükséges fejlesztéseket. Az eredmény fejlesztésre használható része a négy év átlagában évi mintegy százmillió forint volt, azaz kevesebb, mint egyetlen új, korszerű gyártó vagy csomagológép ára. Ha azt tekintjük, hogy az 1991-ben működő huszonkilenc gépet húsz új, nagy teljesítményű géppel lehetett volna kiváltani, láthatjuk, hogy húsz évig tartó beruházássorozat várt volna a gyárra, feltételezve az eredmény, ár, és cserearány változatlanságát. A tőkés importból származó gépek devizafedezetét tőkés exporttal kellett volna kitermelni, miközben amúgy is tőkés exporttal kellett megtermelni a nyugati alapanyag- és alkatrészszükséglet, a licencdíjak devizafedezetét. Ennek az igénynek megfelelően a gyár exporttevékenysége 1987 és 1991 között felerősödött: Az export alakulása 500 400 300 200 Millió db Az 1990. évi kiugró exportteljesítmény annak is köszönhető hogy a Philip Morris hozzásegítette a vállalatot 205 millió Agria cigaretta tőkés exportjához. Az import anyagok kiváltására irányuló tevékenység is értelemszerűen kiszélesedett, nagysága meghaladta az évi ötvenmillió forintot. Az ugrásszerű fejlődést a gyár mégoly kiváló eredményei sem tették lehetővé, de azért komoly beruházások megvalósulhattak. 1987-től 1989-ig felépült a négyszintes filtergyártási épület, illetve - ha a karbantartókat kérdeznénk: műhely épület ,-
