Az Egri Dohánygyár krónikája

A cigarettagyár

r

mellett újonnan felhúzott öltöző falain háborítatlan csendben száradhatott a festék. Az igazi, nagy építkezések még csak ezután kezdődtek el. Czobel Lajos, a korabeli épületek

tervezője szivargyárban gondolkodott, ami akkoriban nem jelentett mást, mint tágas munkatermeket kézimunkát végző asszonyok számára, raktárát a nyersanyagoknak, készgyártmányoknak és kisegítő épületeket, helyiségeket. A sokasodó gépek teret igényeltek. 1953-ban a Dohányipari Igazgatóság felemelte a beruházásra előirányzott összegeket, így megkezdődött az emeletráépítés a gyártási épület északi és déli szárnyaira a technológiai sor helyes felállítása érdekében. Az emeletráépítéssel az öltözők is helyet kaptak, és egy sor szociális célú beruházás indult meg, portalanító berendezés felszerelése, az óvoda és az étterem bővítése. A belső szállítás gyorsítására elektromos targoncák kerültek az üzembe, a gyár és a vasútállomás közötti fuvarozáshoz pedig két pár lovat és kocsit vásároltak és így folyt a beszállítás 1955-ig, amikor is egy kiöregedett V8-as Ford vette át a fogat szerepét. Erre az időre esik az új kazánház alapjainak lerakása is.

Ezek a vidám fiuk a gyári focicsapat tagjai 1952-ben

„ Őszi mama”, sztahanovista