Az Egri Dohánygyár krónikája

A cigarettagyár

Igazi hangos ünneplés az 1895 novemberi bokrétaünnepet kísérte, a ötvenéves évforduló leginkább ehhez az eseményhez kapcsolódhatott volna. 1945-ben azonban a gyárnak legkisebb gondja is nagyobb volt annál, hogy az évfordulóra emlékezzenek, az az év nem a sikerek, hanem a veszteségek számbavételével telt. A születés, egyben az újjászületés megünneplésére 1946 novemberében került sor, s az évforduló ahhoz kapcsolódott, hogy ez idő tájt 1896-ban az épületek már teljes terjedelmükben épültek, s a tanoncképzés a gyári területen megindult. Az ünnepség- sorozattal kezdődött az újjáépítés extázisa. A dolgozókból kisegyüttes alakult, nagy siker övezte a Lili bárónő gyári bemutatóját. Énekkart szerveztek, hétszáz kötetesre bővült a könyvtár, újból megnyílt a bölcsőde, az óvóhelyből a dolgozók gyermek- és felnőtt fürdőmedencét alakítottak ki, teke- és kosárlabda pálya létesült önkéntes társadalmi munkában és Csegezi Mihályné az üzem élmunkása 121.600 szivart állított elő 850 munkaóra alatt, nem csekély 10.490 darabbal teljesítve túl a normát. Ahogy a nyersanyag ellátás biztosabbá vált, növekedni kezdett a létszám is. 1946 májusában háromszáznegyvenen dolgoztak, hatvanan voltak kényszer-szabadságon.

Év végén Syposs igazgató úr engedélyt kapott a központtól harminc munkás felvételére, amelyet kétszáz jelentkezőből a nagy családos munkások közül válogattak ki. A forint bevezetésével fix ára lett a cigarettának, a Munkás 8 fillérbe, a Magyar 10 fillérbe, a Béke és a Virginia 24 fillérbe került a boltokban.

„Mi most tulajdonképpen épületünk 50 éves évfordulóját üljük, s a munka nagyobb arányú megindításáét...”( Syposs igazgató úr beszéde az évforduló ünnepén, 1946.november 10-én)