Az Egri Dohánygyár krónikája

Az épülő gyár

Az 1895-ben feldolgozott dohány mennyisége üzemek szerint:

Az alacsony termelési szint, a kis létszám, az átmeneti körülmények mind az üzem jövőjének bizonytalanságát sejtetik. A szivar iránti kereslet növekedése azonban segítségül jött, a város és a pénzügyi kormányzat közötti hosszadalmas alkudozás lezárult.

Az Egri Újság 1895. február 22-i száma már azt közölte, hogy a vármegye főispánja, „... felkereste Graenzenstein Béla pénzügyminisztériumi államtitkárt, sikerült nála kivinnie, hogy a gyárhoz a városnak csupán a telket kell adnia”. 1895. január 30-án a városi képviselőtestület 114 igen és 2 nem szavazattal úgy határozott, hogy a felépítendő dohánygyár részére szükséges területet a vásártér felső részén átengedi. A vásártér területét Eszterházy Károly püspök adományozta a városnak 1790-ben vásárok céljára. Az idő tájt - de még a gyáralapítás idején is - ez a terület a város szélére esett, nyugat felé a Hajdúhegy szőlőskertjei határolták.

Az Egri Újság 1895. július 5-i száma részletesen beszámolt a gyárépítés előkészületeiről.

A dohánygyár. Az egri dohánygyár építkezési üg ve immár a közeli megvalósulás stádiumába jutott. Ezúttal ugyanis a követ- kezőketjelenthetjük: Az egri'm. kir. dohánygyár telepén felállítandó épületekre a következő összegek irányoztattak elő u. m •

I. Az igazgatdsági épületre II a gyártmány-raktárra

III. a melléképületre

IV. a kapusiakra

V. az árnyékszékekre

VI. a kerítésekre

39.209 frt 21 kr. 39.343 > 89 > 26.172 » 54 » 5039 » 27 > 397 » 23 > 13,674 » 42 » összesen 123.786 frt 56 kr.

i tt i i i in mm n