Képmás, 2004

4. szám

VÉGIGSÖPÖRT A SALES A VÁROSON

hívságok elől a környék egyetlen magaslatára húzódtak fel az egyházinak, kiépítve a maguk birodalmát, a püspökvárat, a Szent László ereklyéjét őrző bazilikát, a hittudományi főiskolát.

A sétálóutcákba visszatérve viszont a korábbinál is nagyobb nyüzsgés fogad: időközben kirajzottak az iskolákból a diákok, és megjelentek a babáikat levegőztető kismamák. A Patio étterem oldalában sorban állnak a győriek egy-egy finom lángosért, egy szelet sült halért, a piacon az utolsó virágcsokrokra alkudnak a lassan szedelőzködő árusokkal, sietős léptekkel tartanak különféle hivatalok, áruházak és buszmegállók felé. Akik nem sietnek, azok

pedig a galambokat etetik.

Jó lenne Győrben maradni estére, elmenni a Kisfaludy Színházba, leginkább a Győri Balett valamelyik előadására, megnézni,

hogyan táncolnak az együttes táncosai. Előtte beülni egy presszóba, és figyelni egy fahéjillatú capucci- no mellett, hogyan gyújtja ki a sárgás fényű utcalámpákat a mélykék bársonyé alkonyat. Színház után fázósan, felhajtott gallérral sétálni még a feltámadó szélben a vízparton, hogy jól essen bebújni a szálloda meleg takarója alá.

De - menni kell, munka van, irány Budapest. Csilla talán épp hazafelé tart az autópálya másik sávján az ő kedves városába. Győr, Magyarország egyik legszerencsésebb és legszorgalmasabb városa aludni tér, és még szebb, még szerencsésebb jövőről álmodik. Mert a szerencséből, abból valahogy sosem elég.

[

U L

U