Képmás, 2004
4. szám
SIKER BY PHILIP MORRIS GARAMSZEGI GÁBOR ÚTJA BUDAPESTTŐL BRÜSSZELIG Mi a vállalati karrier és a személyes siker titka? Ezt kutatjuk sorozatunk- kan, amelynek keretéken most Garamszeyí Gdk őrt kerestük mey. Gákor a Philip Morris Mayyar- orszáy Kft. vállalati kapós o latok íyazyatója volt, jelenley pedíy Brüsszelien dolyozík. A közkenső állomásokrólés az ott szerzett tapasztalatairól is készéi az alákkí interjúk an. — Jelenleg külföldön dolgozol a Philip Morrison belül, és ez már nem is az első nemzetközi állomáshelyed. Számítottál-e erre az eshetőségre, amikor beléptél a PM magyarországi vállalatához?- Természetesen egyáltalán nem számítottam erre, sőt nem is gondoltam rá. Egyrészt nagyon boldog voltam, hogy egyáltalán felvettek a céghez, másrészt tudtam, hogy nagyon sokat kell tanulnom, hiszen soha nem dolgoztam a dohányiparban, minden új és ismeretlen volt. Szerencsés voltam, rögtön felelős munkakörbe kerültem, kiváló tanítómesterek és kollégák segítettek. Később, úgy 1997-98 körül már gondoltam ilyesmire, de akkor a lehetőségek sokkal korlátozottabbak voltak, mint manapság. Megint csak szerencsém volt, amikor egy, a MOL-nál töltött fél év után, egy számomra nehéz pillanatban kaptam a Philip Morris- tól egy ajánlatot, hogy menjek Lengyelországba dolgozni. Nem sokat haboztam, azonnal igent mondtam. Azóta már a harmadik munkakörben dolgozom, érdekes feladatokon és nagyszerű csapatban. — Melyek voltak a magyarországi pályafutásod legemlékezetesebb szakaszai, és miért? — Szinte minden szakaszra szívesen emlékszem. A kezdeti időkben, mondhatnám a hőskorban, a Greg Courtier úrral való együttműködés mindnyájunk számára különleges élményt jelentett. Szakmai tudása, tapasztalata, embersége lenyűgözött, sokan sírtak, amikor nyugdíjba vonult. Nehéz is volt kezdetben Marco Terribili- ninek, akihez talán a vállalat fejlődésének legdinamikusabb szakasza kötődik. Ehhez az időszakhoz kötődnek a legfontosabb szakmai élményeim, a szabályozás, a termelőkkel fenntartott kapcsolatok és a szervezet belső élete terén is. Soha nem felejtem el annak a napnak a hangulatát és eredményeit, amikor 250-en az irodából és a gyárból megfogalmaztuk a vállalat küldetését. Akik ott voltak, biztosan egyetértenek velem, "hegyeket" akartunk és tudtunk megmozgatni. — Milyen pozíciókat töltöttél be, amióta elmentél Magyarországról, és milyen feladatokon dolgoztál?
