Képmás, 2004

1. szám

KALANDTÚRA

behemóthoz, ami folyamatosan ontotta magából a filtereket. Bóta József elmagyarázta a részeit és hogy miként állítja össze az alapanyagokból a kész filtert, majd kezdődött a munka. Igyekeztem nem elejteni semmit, és arra is ügyelni, hogy szabályosan csináljak mindent, és szerintem pár perc után már egész tűrhetően ment az elszedés és a felrakás. A bobinacsere volt a legizgalmasabb művelet: másodszorra már szabályosan be tudtam fűzni a papírszalagot a görgők közé, harmadszorra pedig a ragasztás is sikerült. Nagyon érdekes volt a minőség- ellenőrzés. Ez teljesen számító- gépesített: a gépkezelő csak behelyezi a gépbe a filtereket, az pedig egyenként leméri, átszívja, majd szemléletes grafikont is készít az eredményekből, amiről leolvasható, hogy az előírt határok között mozognak-e a filterek tulajdonságai. Ha eltérés mutatkozna, akkor állítani kell a gyártógépen, de az én műszakom alatt erre nem volt példa, végig olajozottan és precízen működött.

Sok érdekes dolgot tudtam meg Zelei Ferenctől is, aki végigvezetett a gyáron.

Megtapasztalhattam, hogy hány apró folyamatnak kell egybeszövődnie annak érdekében, hogy jó minőségű késztermék kerüljön a fogyasztókhoz, és hogy e folyamatok mögött milyen sok ember szakmai tudása és erőfeszítése húzódik meg. Én pénzügyi elemzőként azzal korábban is tisztában voltam, hogy miként mozog és hová jut el végül az exportált filter, amit aznap én is gyártottam, és Ferenc segítségével most megismerhettem az elkészítésének a folyamatát a beszállítóktól egészen a raktározásig és a kiszállításig.

Egyszóval nagyon érdekes és izgalmas nap volt, és nagyon örülök, hogy belevágtam, már csak azért is, mert remek kollégákkal ismerkedhettem meg! Azt üzenem nekik, hogy ha NAGYON megszorulnak, akkor számíthatnak rám, mint kisegítő besegítőre - persze, csak akkor, ha a főnököm is elenged...