Képmás, 2004
3. szám
SIKER BY PHILIP MORRIS- Jól emlékszem, hogy az SAP sikeres bevezetése után a projektcsapat minden tagjának leesett egy-egy elismerő oklevél?-Jól emlékszel, plusz egy nagy kő a szívünkről.- És arra is jól emlékszem, hogy a projekt után is maradtál a pénzügyön?- A jelentési osztályra mentem át, pénzügyi elemzőnek. Akkoriban US GAAP számvitellel és a költség- vetés tervezésével foglalkoztam. 2003-ban a 2004-es stratégia kialakításában vettem részt. Ekkor már szóba került a főnökség körében, hogy valamit csinálni kell velem, csak nem lehetek az idők végeztéig gyakornok. Azon gondolkodtak, hogy kiküldenek kicsit a svájci központba, de a sors megint másként rendelkezett. Keresztesi Feri távozott a cégtől, és Csiszkó Csaba lépett a helyére országos kereskedelmi vezetőnek, én pedig Csaba pozícióját elfoglalva osztályvezető lettem. Átugrottam a ranglétrán egy lépcsőfokot: a „supervisorko- dás" kimaradt az életemből.- Ahogy elnézlek, egész jól fel tudtad dolgozni ezt a traumát, így voltak-e ezzel az irányításod alá tartozó kollégák is?- Erről őket kellene megkérdezni. Szerintem nem vagyok még túl jó vezető, de remélem, vigasztalóan hat rájuk, ha bevallom, hogy törekszem rá. Nem unatkozunk egyébként, mert épp egy újabb nagy átszervezés közepén járunk, a disztribúciós hálózat kiépítése a jelentési és elemzési rendszer átalakítását is maga után vonja Átformáljuk az SMS-t, kétszáz új felhasználó lép a rendszerbe, napi szinten készülnek majd a jelentések.- Hadd osszam meg veled a gyanúmat, hogy te szereted ezt a munkát. Mit csinálnál még ennél is szívesebben?- Őszinte vagy komoly választ vársz?- Őszintét!- Szörfoktató szeretnék lenni egy trópusi tengerparton. Vagy ha az nem lehet, akkor legalább a PM dominikai vállalatánál szeretnék dolgozni. Utánanéztem: a sört és a cigareúát egy cég forgalmazza, sokat süt a Nap, és hétvégeken oü az a trópusi tengerpart. Na, oda akár gyakornoknak is elmennék, úgyis van már gyakorlatom benne...- Nem könnyű ezek után feltenni a kérdést, hogy szerinted mi a siker, a sikered titka?- Megnyugtatlak, hogy válaszolni sem könnyű rá! Először is, mert nem érzem, hogy különösebben sikeres lennék. Úgy értem, soha nem hajtottam a sikerre, vagy még pontosabb megfogalmazásban: nem a sikerért hajtottam. Véleményem szerint alapvetően kétféle módon lehet a ranglétrán előrejutni. Az egyik, hogy igyekszel mindig a megfelelő helyen lenni, a megfelelő emberekkel találkozni, mosolyogni, bratyizni, cimboráim. Egészen jól el lehet egyébként boldogulni ezzel a módszerrel. A másik út sok áldozattal jár, de úgy vélem, hogy sokkal hatásosabb. Ha lelknsmere- tesen melózol, ha beleadsz apaitanyait, egy idő után a munkád beszél helyetted, és fokról fokra előre léphetsz.- Megjelölném ez utóbbit!- Gratulálok, ön nyert, hosszabb távon ez a módszer a hatékonyabb, mert valós teljesítményen alapul. A nyereményed az, hogy befejezheted ezt az interjút!- Meg vagyok hatva, de azért lenne egy utolsó rövid kérdésem! Példaképek?- Nagyon sok ember hatott rám, szinte mindenkitől lehet valamit tanulni. A pénzügyi osztályon, illetve az SAP bevezetés alatt rengeteget dolgoztam együtt Fátrai Gergellyel, akitől sok mindent ellestem. Mióta az értékesítési osztályra kerültem leginkább két ember tapasztalatára és tudására alapozhatok. Kimondom a nevüket akkor is, ha nem szólnak hozzám három napig: Szabados Tamásnak és Csiszkó Csabának sokat köszönhetek annak ellenére, hogy számos kérdésben nem egyformán gondolkodunk. Vagy éppen azért? Mellettük visszatér néha a régi hangulat: újra gyakornoknak érzem magam...