Képmás, 2003
1. szám
Hamar kiderült, hogy műszaki ismeretekre is szükségem van, ezért a munka mellett elvégeztem a Budapesti Műszaki Egyetem munkabiztonsági mérnöki szakát. Ezt megint egy fontos elem: én az állandó tanulást, továbbképzést a sikeres életpálya nagyon fontos elemének tartom. A munkánk látványos eredményeket hozott: három egymást követő évben, 199B-ban, 1997-ben és 1998-ban az Egri Dohánygyár nyerte el a CEMA Régió EHS-díját. Előre, vagy oldalra? Ahogy teltek az évek, eljött az a pillanat, amikor el kellett gondolkodnom egy nagyon fontos kérdésen: egyetlen szakterületen belül akarok-e akár régiószinten is elismert szakember lenni, vagy inkább úgy bővítsem a tudásomat, hogy nem előre, hanem oldalra lépek, és egy újabb szakterületen szélesítsem ismereteimet. Az utóbbit választottam, és az EHS-veze- tői pozíciómat megtartva 1999 májusában minőségbiztosítási és biztonságtechnikai főosztályvezető lettem. Az EHS-en megismerkedtem a vállalatnál dolgozó emberekkel és a vállalati folyamatokkal, a minőségbiztosításon az alapanyagokkal, a technológiával és a termékeinkkel. Két év múlva újabb szakterület következett, hiszen gyári szolgáltatási vezetőként a beszerzés is a felelősségi körömbe került. Itt sajnos csak el tudtam kezdeni az üzleti ismerkedést beszállítóinkkal, a külső üzleti partnereinkkel, akiket addig a minőségbiztosítás szempontjából ismertem. Ugrás a térképen (is) Ekkor ismét egy jelentős oldalirányú lépés következett: 2002 januárjában Könye Árpád ügyvezető igazgató megbízott az üzleti tervezési főosztály vezetésével. A gyárból tehát átkerültem az értékesítésre, ahol ismét azt tehetem, amit a legjobban szeretek: felépíteni egy hatékonyan működő rendszert, ami hozzájárul a vállalat sikeresebb működéséhez. A disztribúciós rendszer gyökeres átalakítása következtében a korábban jól bejáratott csatornák nem működtek rendesen, és hiányoztak a friss és megbízható piaci információk a sikeres tervezéshez. Az azóta eltelt időszakban létrehoztunk egy vállalati információs rendszert, amely a gyári kiszálli- tásokból kiindulva a nagykereskedőkön és az üzletláncokon át a kiskereskedőkig nyomon követi a termékeink útját, és többféle lebontásban naprakész és megbízható információt szolgáltat. A folyamatok mérése pedig lehetővé teszi a megalapozott tervezést. A rendszer felállítása óta információs hátországot biztosít a megalapozott értékesítési döntésekhez. Nagyon jól érzem magam az értékesítésen, hiszen most itt dől el a vállalat jövője, és én is segíteni tudok abban, hogy jó döntések szülessenek. Másrészt pedig nagyon élvezem azt a nyüzsgést, ami a pesti irodában, illetve Budapesten van. Tanulási pályán A tanulás szerepéről korábban már szóltam, és a szerencséről, vagy inkább a körülmények kedvező összejátszásáról is. Két nagyon fontos dolgot szeretnék még kiemelni, amit a saját tapasztalataim is megerősítenek. Az egyik, hogy az ember legyen tisztában azzal, miben jó, és miben gyenge. Nem szabad elvállalni olyan megbízatást, ami nem illik a személyiségéhez. A másik, hogy tisztelettel kell közeledni a vállalat más területein dolgozók felé, hiszen az ő munkájuk éppen olyan fontos, és éppúgy szakértelmet és kitartást kíván. Ha nem is teljesen a nulláról, de az alapoktól kell kezdeni a tanulást. Nem tudom, mennyire lehet példa mások számára az én eddigi pályám, hiszen mindannyian különbözőek vagyaink, eltérő vérmérséklettel, érdeklődési körrel, személyiséggel, különböző tervekkel és stratégiákkal. Engem mindig az új feladatok izgattak, az építkezés lehetősége fogott meg és ahogy már említettem: a pozíciókat, amiket betöltöttem mindig az adott feladatot hozták magukkal. Továbbra is szeretném minél tovább ezen a tanulási pályán tartani magamat, és a rutinmegoldások helyett új ismeretek birtokában újabb problémákra keresni megoldást. Lejegyezte: Koncz János
