Képmás, 2003
4. szám
pozícióban. Akkor már nyolc helyett 30-40 emberrel kellett boldogulni, és a csoportvezetői tapasztalataim nagyon sokat segítettek. Úgy érzem, hogy az emberek többségével sikerült megtalálni az összhangot. Nagyon szerettem a feldolgozási osztályon dolgozni, és remélem, senkiben nem hagytam rossz emlékeket. Merthogy váltottál: otthagytad a termelést. Könnyű döntés volt? Belső álláspályázatot hirdettek a karbantartás-tervező és koordinátor állás betöltésére. Az utolsó pillanatban jelentkeztem. Vívódva hoztam meg a döntést ugyanis, mert nehezen hagytam ott a kollégáimat. Az állást végül én kaptam, így 2001 májusa óta ez a munkaköröm. Az SAP-n belül található PM, azaz Plan Maintenance modullal dolgozom, pont akkor vettem át a munkát Barna FeSIKÉR BY PHILIP MORRIS renctől, amikor a vállalat átállt erre a rendszerre. A munka oroszlánrészét ő végzte, ezért köszönettel tartozom neki! Az utolsó simításokban viszont már én is részt vettem. Az időszakos és az üzemóra alapú karbantartások az SAP rendeszeren keresztül futnak, a program egy megadott kezdeti időponthoz viszonyítva kiszámítja a bevitt üzemórák alapján, mikor kerüljön sor egy-egy adott gépre, és ennek alapján „feladja" az aktuális munkákat. Ezt természetesen egyeztetni kell a feldolgozással. A termelési programmal való szinkronizálás után a karbantartási munkalapok kiadásra kerülnek. A kiadott munkalapok alapján a karbantartó kollégák elvégzik a munkát, aminek a paramétereit visszatápláljuk az SAP-be, ami kiszámolja a karbantartási költséget. Emellett a munkalap-számok alapján a raktár az adott munkára ráterheli az alkatrészeket és más anyagokat. Ezek a költségek is megjelennek a számítógépes rendszerben, és így látható, hogy melyik gépre mennyi munkát, időt és pénzt kellett ráfordítani egy adott időszakban, mondjuk évente. Ismét csak nincs okom panaszra, mert nagyon jó csapatba kerültem, és Asztalos Imre személyében egy korrekt és megértő főnököt, Csáki Mihály személyében pedig egy nagyon jó kollégát kaptam. Úgy tudom, hogy azért a csomagológépektől sem szakadtál el teljesen... Az idei év tavaszán a Focke cégnél vettem részt több karbantartó kollégával együtt egy öthetes tréningen, nyár elején pedig Farkas László és Kozma József kollégákkal Romániában jártunk, ahol az Egerből kiszállított HLP beüzemelésében segítettünk. Ezek a feladatok változatosabbá teszik a munkámat, aminek nagyon örülök. Hogyan kapcsolódsz ki? Az első természetesen a család. A mostani munkám egyműszakos, így jobb az időbeosztásom, és több időt tudok tölteni velük, mint korábban, amikor három műszakban dolgoztam. Két kislányom van, a nagyobbik hét, a kisebbik két és fél éves. A télen ismét elmegyünk majd sízni: a kisebbik lábára most kerül először síléc, a nagyobbik úgy megtanult pár év alatt, hogy én már utói sem érem. Két hobbim is van: egyrészt angol Staffordshire bullterriereket tenyésztek, másrészt csörgőkígyókkal foglalkozom. Nem kell megijedni, ez utóbbi a dízelautókat jelenti... Mit tervezel a következő évekre? Nagy, hosszú távú terveim nincsenek, és korábban sem voltak. Az élet hozta, felkínálta mindig a következő lépést, és úgy érzem, eddig helyesen döntöttem. Remélem, így lesz ez majd a jövőben is.
