Képmás, 2001
3. szám
PARTNEREINK KURÁTORBÓL TÁMOGATÓ Rátky György nem akart hinni a szemének A budapesti és az egri Philip Morris vállalatok egyesülése következtében a jogszabályi előírásokat követve változtatni kellett az fger-Pbilip Morris Alapítvány kuratóriumának összetételén. Az alapító úgy döntött, hogy a több közös munkában alaposan megismert külső PR-szak- embert, Rátky Györgyöt kéri fel a kuratóriumi tagság elvállalására, és a megkérdezett igent mondott. Azóta Rátky úr rendszeresen részt vesz a testület ülésein és az adományozást kísérő sajtó- tájékoztatókon.- Cégünk, a Rátky és Társai Integrált Kommunikációs Műhely Kft. már hét éve végez kommunikációs tanácsadást a Philip Morrisnak - sorolja az előzményeket Rátky György. Több projektben vettünk részt, és közben megismertük egymást. Nagyon izgalmas program például a fiatalkorúak dohányzása elleni kampány, amit tudomásom szerint mintegy hatvan országban futtat a PM. Annak idején, amikor még Garamszegi Gáborral leültünk erről beszélni, megkérdeztük: komolyan gondolja-e egy dohányipari cég, hogy lebeszéli a leendő fogyasztóit a termékei vásárlásáról. Megtudtam tőle, hogy a PM-nek erre saját filozófiája van, amelynek értelmében inkább lemond a haszon egy részéről, mintsem a fiatalkorúak kezébe cigarettát adjon. Látva, hogy az elgondolás komoly, kidolgoztunk egy kampányt, amivel először a fiatalokkal foglalkozó tanárokat, illetve a szülőket céloztuk meg. Ennek nagyon kedvező volt a visszhangja, így megalkottunk egy újabb programot, amellyel o tanárokat készítjük fel arra, hogy a diákoknak az iskolában önismereti kurzusokat tartsanak. Ugyanakkor arra gondoltunk, hogy szólni kellene közvetlenül, az ő nyelvükön, a diákokhoz is.- Így született meg a www.necc.hu címen elérhető honlap o világhálón...- Pontosabban egy komplex és egyre bővülő kínálatú internetes találkahely, ahol a fiatalok segítséget kaphatnak önismereti, lelki problémáik megoldásához, tájékozódhatnak sokféle, őket érdeklő témakörben, saját, érdeklődésük szerint alakuló fórumaik vannak, és programajánlatot is böngészhetnek. A kuratóriumi tagságig tehát ezekből a Rátky György örömmel vállalta a kuratóriumi tagságot közös munkákból vezetett az utam. Azért vállaltam el, mert reméltem, hogy kommunikációs ismereteimmel segíthetem mind a kuratórium döntéseit, mind pedig az alapítvány nyilvánosság előtti szereplését.- Úgy tudjuk, hogy ezen a szerepen kicsit túllépve immár támogatóként is segíti az alapítványt. Hogyan született ez oz elhatározás?- Egészen pontosan nem én, hanem a cégem lépett a támogatók közé. A történet egyszerű: az alapítványi ösztöndíjakról hozandó kuratóriumi döntés előkészítéséhez olyan precíz anyagot kaptunk, aminek a segítségével szinte életre keltek a kérelmek mögött húzódó, csöppet sem könnyű sorsok. Volt a kérelmezők között egy fiú, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem hatezerva- lahány forint. Először nem akartam hinni o szememnek, de mint kiderült, az általam elképzelhetetlenül alacsonynak tartott összeg biztos, hogy megfelel a valóságnak. Ez a srác kitűnőre érettségizett, és én azt mondtam, mindenképpen meg kell adni az esélyt, hogy tovább tanulhasson, akár úgy is, hogy a Rátky és Társai fizeti az ösztöndíját. Végül nem kötöttük konkrét személyhez a támogatást, hiszen ő mindenképpen az ösztöndíjasok közé került volna, abban maradtunk, hogy a cégem finanszírozza egy hallgató ösztöndíját, és ily módon egy fővel emelkedik az alapítvány által támogatottak száma. Az alapítványi sajtótájékoztatón egyébként személyesen is találkoztam a fiatalemberrel, aki nemzetközi kommunikációt fog tanulni. Névjegyet adtam neki, és elhatároztam, hogy igyekszem figyelemmel kísérni o sorsának alakulását. S ha kölcsönösen megfelelünk egymásnak, támogatjuk úgy is, hogy munkát adunk neki az egyetem mellett.- Az alapítvány tehát máris több területen profitált az ön közreműködéséből. De kap-e ön valamit ettől a megbízatástól?- Új embereket ismertem meg, és már az eddigi megbeszélésekből is sokat tanultam. Nagyon érdekes részt venni ebben a munkában, hiszen a Philip Morris mintaszerűen, egy magas vállalati kultúrában és a mély egri hagyományokban egyszerre gyökerező szemlélettel, a szociális és kulturális ügyek iránti érzékenységgel és nagy körültekintéssel támogatja a várost. És van egy némiképp önző, de nagyon motiváló szempontom is: az az összesen három magányos óra, amit a Budapest és Eger közötti utazással töltök, igazi felüdülést jelent a számomra... T
